Vacak vágyak vihart, mint varangyok, kavarnak;
Felhevülten kapásból élni át, bolond
éjeket; úgy visongj , mint telcsi, pocsolyában,
nyál- homályba ragadj, beljebb, mint egy vakond
Lámpát gyújt neked kéj; éld át, beteljesülten
s legyen védjegyed ő, a ramaty óhajok
hamisítatlan ős puhasága,ügyetlen
tilalmakba kerülsz, s nem menekülsz, a jog
nyakon csíp, elkap ám. Nem leszel te vagányabb
nem, hanem, vaskos éjek varázslatát
tapasztaló. Kilépsz a fényre; felvisítsz, s valld,
most már undok a jó! Napba nézés, nem talált!
Finoman visszavont ígéretek üszke,
szívemben, mint becses vágy, ébredj fel megint.
Lomhán repültek el lelkemből is kivetve
váratlan ébredő, nagy szenvedélyeim.
Holdnak fénye, ha hozza ágyunkba a mámort,
megadhatod ma még, s ne mondd, hogy nem lehet
ne mondd, hogy elszaladt, s ó, de milyen kár volt.
Heves vágyak,( e nélkül nem ér semmit az élet).
Hangszernek húrja van, s játszok rajta míg élek.
mint a gyermek, ki már többször volt, gyermek.