Pillantásod olykor lesújtó,
tengermély,mint a Mariana-árok,
máskor a magasba emel,
fel a csúcsig s ott a Csomolungma.
A kívánás iránytűje vezet
tested rejtett zugaiban,
dombok és völgyek között
megbúvok hajlataidban,
rejtőzve barlangod cseppkövein.
Ó csak az a vágy
bennünket ne hagyjon el,
járjuk be újra meg újra
egymás ösvényeit,
majd megpihenve márvány lankáidon
elmélázok, nyelvemmel ízlelve
forrás bimbóidat,
s combjaid között feszülő
vitorláid kibontva
siklok majd beléd.
Te csak sikolts, sikíts,
domborzataid ormain
visszhangzik majd,
ahogy hahotázik rajtunk a kéj.
Adorján Gdar.virtus.hu)yörgy Aladár rovata (adorjangyorgyala