Megint fogát vicsorítja a tél,
fűre dermed óvatlan hóvirág.
Hallgasd csak Kedves!
Kinn sziszegve nyargal a jeges szél,
pattogó tűz mellett a jó világ.
Kávéillat csábít,
koccan a csésze,
téged vár,
meghitten együtt,
csak ez számít,
beszél a csend is
véled már.