vagyok aki lehettem volna...
s leszek az álom és ébredés közt lakozó megfoghatatlanság
egy kába angyal
mosóporügynök az operabálban
megalázott szajhák szívében a remény
a ki nem mondott istenkáromlás szentek ajkán
cigarettafüst sűrűn gomolygó
a hold fényénél elillanó kék lebegés
mosoly gyermekek arcán
antik bútor, amit kihajítanak lomtalanításkor s eltüzelnek
bomba, mely kioltja milliók életét
a túlélő, ki gyászol milliókat
aki az elszenesedett világ hamujába írja utolsó üzenetként:
vagyok aki lehettem volna...