Pour soulever un poids si lourd,

Sisyphe, il faudrait ton courage!

Bien qu'on ait du coeur à l'ouvrage,

L'Art est long et le Temps est court.

Loin des sépultures célèbres,

Vers un cimetière isolé,

Mon coeur, comme un tambour voilé,

Va battant des marches funèbres.

— Maint joyau dort enseveli

Dans les ténèbres et l'oubli,

Bien loin des pioches et des sondes;

Mainte fleur épanche à regret

Son parfum doux comme un secret

Dans les solitudes profondes.

Kár

(Babits Mihály fordítása)

Ily célnak vinni terheit

Sisiphus bátorsága kéne:

de a bátorság is mit érne?

A munka nagy, a nap rövid.

Dísztemetőktől messze-távol,

magányos sír felé kopog

szivem, mint fátyolos dobok,

halottas induló szavával.

Sok kincset temet föld meg éj,

csákány, fúró hozzá nem ér,

feledve aluszik magában

és titokédes illatát

bús-bujva hinti sok virág

mélységes és messze magányban.