Te békés, tisztességes ember,
Te jámbor, józan olvasó,
E gyarló, éltemet faló,
Bűnös könyvet sietve vesd el.
Ha nem az Ördög maga adta,
− Ki fondorlatos oktató −,
Hajítsd el, nem neked való,
Tekints rám csak mint zaklatódra.
De ha – csak semmi bűvölet –
Szemed belemerül a mélybe,
Olvass, s megérted hitemet;
Kíváncsi lélek, te, ki félve
A vesztett édent kutatod,
Sajnáljál vagy légy átkozott!
2023. március 10.
Lecteur paisible et bucolique,
Sobre et naïf homme de bien,
Jette ce livre saturnien,
Orgiaque et mélancolique.
Si tu n'as fait ta rhétorique
Chez Satan, le rusé doyen,
Jette! tu n'y comprendrais rien,
Ou tu me croirais hysthérique.
Mais si, sans se laisser charmer,
Ton oeil sait plonger dans les gouffres,
Lis-moi, pour apprendre à m'aimer;
Âme curieuse qui souffres
Et vas cherchant ton paradis,
Plains-moi!... Sinon, je te maudis!
(Szabó Lőrinc fordítása)
Békés, idilli olvasóm, te,
józan s naiv erény fia,
hagyd ezt a könyvet: orgia,
bánat s balsors csap benne össze.
Ha nem volt lelked nevelője
Sátán, az agy vén cinkosa,
hagyd, ez neked hisztéria –
vagy semmit sem értesz belőle.
De ha – csak túlzásba ne ess! –
mersz örvényekbe nézni, szállni,
olvass, hogy érts és megszeress;
kiváncsi lélek, aki fájsz, ki
vesztett édened kutatod,
sajnálj!… Ha nem, légy átkozott!
* * *
(Tornai József fordítása)
Békés olvasóm, fák barátja,
jó ember, józan és naiv,
hagyd e bűnös könyv lapjait,
megront borúja, orgiája.
Ha nem jártál retorikára
a Sátánhoz – ravasz kuvik! -,
hagyd: úgyse érthetsz semmit itt
vagy ráfogod hisztériámra.
De ha – csak semmi bűvölet! –
a vak örvényeket se féled,
olvass, mert ki megért, szeret;
te szenvedő, kiváncsi lélek,
ki édenkerted kutatod,
szánj, sajnálj, vagy légy átkozott!