(Fordítástechnika)
Ha egy mondat szavainak szótári alakjait mindenféle kiegészítés nélkül egymás után leírjuk, azt tapasztaljuk, hogy az soha nem lesz mondat:
Péter az anya Budapest Bécs utazik.
Vajon ezeknek a szavaknak a csoportja miért nem mondat?
Mert nem tudjuk, hogy az egyes szavaknak (az igén kívül) milyen szerepe van, szakszerűbben szólva: az egyes szavak milyen mondatrész szerepét töltik be.
Hogy értelmes mondatot kapjunk, a szavakat további nyelvi elemekkel kell kiegészítenünk:
Péternek az anyja Budapestről Bécsbe utazik.
A -nek és a -ja végződésekből már érthető, hogy Péter és az anya között birtokviszony áll fenn, Péter (nyelvtanilag) birtokosa az anyának, vagyis ez az anya szülte őt. Ezek a végződések tehát a birtokviszonyt fejezik ki.
A -ről végződésből kiderül, hogy Budapest az utazás kiindulópontja, a -be végződés pedig arról tájékoztat, hogy Bécs a megérkezés helye. Ezek a végződések tehát helyet fejeznek ki, azaz helyhatározók.
Azokat a végződéseket, amelyek a szavak mondatban elfoglalt szerepét fejezik ki ragoknak nevezzük.
Ha a ragokat megváltoztatjuk, az teljesen megváltoztathatja a mondat értelmét:
Péter az anyjától Budapestre utazott Bécsből.
Figyeljük meg, hogy ebben a mondatban teljesen azonos szavak szerepelnek teljesen azonos sorrendben, kizárólag a ragokat változtattam meg.
Néha nem végződés, hanem különálló szó jelzi egy másik szó mondatbeli szerepét:
Péter a ház előtt áll.
Az előtt szó semmi egyebet nem jelent, csak jelzi, hogy a ház bizonyos módon a mondat helyhatározója, mivel azonban nélküle a ház nem lenne helyhatározó, helyesen a ház előtt kifejezést tekintjük annak.
Azokat a szavakat, amelyek egy szó vagy kifejezés után állnak és annak a mondatbeli szerepét határozzák meg, névutóknak nevezzük.
A magyar ragoknak és névutóknak az eszperantóban főleg elöljárók felelnek meg, vagyis az eszperantóban elsősorban elöljárók jelzik a szavak és kifejezések mondatbeli szerepét.
Sajnos azonban hangtani okokból egy-egy magyar ragnak több megjelenési formája is van, továbbá azonos rag különböző mondatrészeket is jelölhet, és azonos mondatrészeket különböző ragokkal jelölhetünk. Fordítás szempontjából nem az a lényeg, hogy magyarul melyik rag szerepel, hanem az, hogy milyen értelemben szerepel, ezért téves az a felfogás, amely adott elöljárót adott magyar raggal azonosít. Ezen az alapon nagyon hibás fordítások keletkeznek.
A Péternek az anyja kifejezésben például szerepel a -nak -nek rag, amelyet sokan egyszerűen az al elöljáróval azonosítanak, holott az al elöljáró helyhatározó kifejezést hoz létre (a hová? kérdésre), vagy részeshatározói jelentésű. Mivel megállapítottuk, hogy Péternek az anyja birtokviszony, természetesen a birtokviszony elöljárója, a de szükséges a kifejezésbe, méghozzá a birtok és a birtokos közé. Eszperantóul a birtok áll elől, további elöljárót pedig ehhez a kifejezéshez nem kell, pontosabban tilos hasznánunk:
Péternek az anyja = la patrino de Petro
Aki azt állítja, hogy már elég jól megtanult eszperantóul, attól ennek a kifejezésnek a fordítását szoktam kérni, és ha úgy kezdi Al már nem is kell tovább mondania, javaslom neki, hogy menjünk szépen végig a nyelvtanon.
Ragokat tehát nem azonosítunk elöljáróval, hanem a mondatrészi szerepnek megfelelő elöljárót választjuk. Emlékeztetőnek persze alkalmas az AL = -nak, -nek formula, de jegyezzük meg, hogy ez fordításra önmagában használhatatlan.
A következőkben példákon mutatom be, hogy mennyire nem lehet a ragokat elöljárókkal azonosítani:
-ba, -be
A szobába mentem. — Mi iris en la ĉambron. (helyhatározó)
Belefájdult a szeme az erős nézésbe. — Liaj okuloj ekdoloris pro la streĉa rigardado. (okhatározó)
Péter látogatóba ment. — Petro iris por vizito. (célhatározó)
Péter könyvet kapott ajándékba. — Petro ricevis libron por donaco. (célhatározó)
Péter levelet küldött a hivatalba. (a hivatalnak) — Petro sendis leteron al la oficejo. (részes határozó)
A beteg beleegyezett a műtétbe. La malsanulo konsentis la operacion. (állandó határozó / tárgy)
-ban, -ben
Péter a házban van. — Petro estas en la domo. (helyhatározó)
Elfáradtam a sok talpalásban. — Mi laciĝis pro la multa irado. (okhatározó)
Péter és Mária kettesben sétáltak. — Petro kaj Maria duope promenis. (számállapot-határozó)
Arcban hasonlítanak egymáshoz. — Laŭ vizaĝo ili similas unu al la alia. (tekintethatározó)
Péter Mária társaságában utazott. (Máriával utazott) — Petro veturis kun Maria. (társhatározó)
Péter indulóban volt. — Petro estis ekiranta. (állapothatározó/összetett igeidő)
Péter válogat a tantárgyakban. (között, közül) — Petro elektadas (el) inter la studobjektoj. (részelő határozó)
-ból -ből
Péter tegnap érkezett meg a városból. Petro hieraŭ alvenis el la urbo. (helyhatározó)
Péter önszántából megírta a házifeladatot. Petro memvole skribis sian hejman taskon. (saját szándékának megfelelően: módhatározó)
Péter teli torokból kiabál. Petro plengorĝe kriadas. (fokhatározó)
Péter csak szórakozásból foglalkozik a nyelvtannal. Petro okupiĝas pri la gramatiko nur por amuziĝi. (célhatározó)
A munkámból élek. Mi vivtenas min per mia laboro. (eszközhatározó)
Péter gonoszságból lökött el. Petro puŝfaligis min pro malico. (okhatározó)
(Tanári jegyzet: "az okhatározó általános, mindig alkalmazható viszonyszava a pro, de egyéb viszonyszavak is járatosak" Rendsz. Eszp. Nyelvt. 180. § - A részletes leírásból kiderül, hogy speciális esetben használható az el okhatározói értelemben, de sok éves tapasztalat híján a tanuló nem képes eldönteni, hogy mikor áll fenn ilyen lehetőség, ezért okhatározói értelemben a pro kizárólagos használatára kell szoktatnunk.)
A vásárolt zöldségekből levest főztem. Mi kuiris supon el la aĉetitaj legomoj. (eredethatározó)
-ért
Pétert elítélték lopásért. Oni kondamnis Petron pro ŝtelado. (okhatározó)
Petőfi a szabadságért halt meg. Petőfi mortis por la libero. (célhatálozó)
A kereskedők felelnek az áru minőségéért. La komercistoj estas respondecaj pri la kvalito de la vendaĵoj. (állandó határozó / viszonyszós jelző)
-hoz -hez -höz
Péter a házhoz ment. Petro iris al la domo. (helyhatározó)
Péter munkához készülődött. Petro preparis sin por labori. (célhatározó)
Mit szólsz az új ruhámhoz? Kiel vi opinias pri mia nova vesto? (állandó határozó / közvetett tárgy)
Mához egy hétre már nem leszek itt. Semajnon post hodiaŭ mi jam ne estos ĉi tie. (időhatározó)
-on -en -ön
A madár a fán énekel. La birdo kantas sur la arbo. (helyhatározó)
Télen esik a hó. Vintre neĝas. (időhatározó)
Péter a keresztnevemen szólított. Petro alparolis min laŭ mia persona nomo. (módhatározó)
Szegény ember csak kenyéren és vizen él. Malriĉulo vivtenas sin nur per pano kaj akvo. (komplex mód/eszközhatározó)
Péter meglepődött a történteken. Petro surpriziĝis pro la okazintaĵoj. (okhatározó)
Ezen felesleges vitázni. Diskuti pri tio estas superflue. (állandó határozó / közvetett tárgy)
-nak -nek
Csokoládét adtam Máriának. Mi donis ĉokoladon al Maria. (részeshatározó)
A hajó északnak tart. La ŝipo veturas al nordo. (helyhatározó)
Péternek van háza. (nem: al ) Petro havas domon. (birtokost kifejező részeshatározó / alany)
Mária örült az ajándéknak. Maria ĝojis pro la donaco. (okhatározó jellegű állandó határozó)
Ennyi zöldség nem elég levesnek. Tiom da legomoj ne sufiĉas por fari supon. (célhatározó)
Péter elsőnek érkezett. Petro alvenis (nem: al ) la unua. (állapothatározó)
Gazdagnak lenni nem érdem. Esti (nem: al ) riĉulo ne estas merito. (névszói-igenévi alany)
Péternek tanulnia kell. (nem: al ) Petro devas lerni. (részeshatározó/alany)
Péter már nem tűnik fiatalnak. Petro ŝajnas jam ne (nem: al ) juna.(állapothatározó / praedicativus)
(Tanári jegyzet: Tompa József: A mai magyar nyelv rendszere 2 : 257; és Rendsz. Esp. Nyelvt. 137. §)
Péter nekilátott a munkának. Petro komencis (nem: al ) la laboron. (állandó határozó / tárgy)
-nál, -nél
Péter az asztalnál ül. Petro sidas ĉe la tablo. (helyhatározó)
Mária szebb Katalinnál. Maria estas pli bela, ol Katarina. (hasonlító határozó / hasonlító mellékmondat)
-nként (-nkint)
Országonként mások a szokások. En ĉiu lando estas aliaj kutimoj. (helyhatározó)
Esténként összegyűlt a család. Ĉiuvespere [en ĉiu vespero] kunvenis la familio. (időhatározó)
Cseppenként telt meg a pohár. La glaso pleniĝis po gutoj. (módhatározó osztó értelmben )
-nte
Reggelente korán kelek. Ĉiumatene [en ĉiu mateno] mi ellitiĝas frue. (időhatározó)
-ra, -re
A könyvet az asztalra tettem. La libron mi metis sur la tablon. (helyhatározó)
A fa a háztól öt méterre állt. La arbo staris kvin metrojn for de la domo. (helyhatározó)
Holnapra legyen kész a munka. Ĝis morgaŭ la laboro estu preta. (időhatározó)
Hoztam ennivalót egész napra. Mi kunportis manĝaĵon por la tuta tago. (időhatározó)
Mához egy hétre már nem leszek itt. Semajnon post hodiaŭ mi jam ne estos ĉi tie. (időhatározó szerkezet tagja)
Gyakran gondolok Máriára. Mi ofte pensas pri Maria. (állandó határozó / közvetett tárgy)
A kutyám a legkisebb neszre is hegyezi a fülét. Mia hundo pintigas la orelojn eĉ pro la plej mallaŭta brueto. (okhatározó)
Elmentem egy jó kirándulásra. Mi iris por foje agrable ekskursi. (célhatározó)
Kit javasolsz erre az állásra? Kiun vi proponas por tiu posteno? (célhatározó)
Remélem minden jóra fordul. Mi esperas, ke ĉio ŝanĝiĝos (nem "sur") bona. (eredményhatározó)
-ról, -ről
Az alma lehullott a fáról. La pomo falis de sur la arbo. (helyhatározó)
Ez a könyv a kutyákról szól. Ĉi tiu libro temas pri la hundoj. (állandó határozó / közvetett tárgy)
A madár ágról ágra szállt. La birdo flugis de branĉo al branĉo. (kettős helyhatározó első tagja)
Arcról már régebben is ismertem Máriát. Laŭ vizaĝo jam eĉ pli frue mi konis Marian. (tekintethatározó)
-szor, -szer, -ször
Egy ló legalább kétszer nagyobb mint egy szamár. Ĉevalo estas amenaŭ duoble pli alta, ol azeno. (mértékhatározó)
Tavaly kétszer voltam Párizsban. Pasintjare dufoje mi estis en Parizo. (számhatározó)
-tól, -től
A futár a királytól érkezett. La kuriero venis de la reĝo. (helyhatározó)
Péternek kivörösödött az arca az erőlködéstől. La vizaĝo de Petro ruĝiĝis pro la fortostreĉo. (okhatározó).
-a, -e, -ja, -je
Három éve (esztendeje) nősültem. Antaŭ tri jaroj mi edziĝis. (időhatározói szerkezet tagja)
Három éve (esztendeje) tanulok angolul. Ekde tri jaroj mi lernas la anglan (lingvon). (időhatározói szerkezet tagja)
Születésem éve (esztendeje) 1980. La jaro de mia naskiĝo estas 1980. (birtokos szerkezet)
Tanári jegyzet: Az utóbbi mondatban az -e/-je toldalék jelenlegi felfogás szerint nem rag, hanem birtokos személyjel, ám ez a tény a fordítás mikéntjét nem befolyásolja. Az a lényeg, hogy birtokviszonyt fejez ki és azzal is kell fordítani. - Ez a toldalékféleség az előző szerkezetekbe is a birtokviszonyból származott át, de funkciója ott már inkább a ragénak felel meg, az adott jelentésben lezárja a szó hangtestét és megszabja a mondatrészi funkciót. Nem szükséges akadémiai nyelvészeti elemzésbe bonyolódni, a fentiek szerinti előfordulásokat kell gyakoroltatni.
-vá, -vé
A tündér virággá változott. (alanyesettel) La feino fariĝis floro. (eredményhatározó)
A zászlót ronggyá tépte a szél. La vento ŝiradis la flagon al ĉifono (vagy: en ĉifonon; vagy: je ĉifono). (eredményhatározó)
kivételes jelentéssel:
A fiú világgá ment. La knabo iris al la mondo. (helyhatározó)
Minden örökké változik. Ĉio eterne ŝanĝiĝas. (időhatározó)
Péter eléggé igyekezett. Petro sufiĉe klopodis. (fokhatározó)
Tanári jegyzet: Hogy az utóbbiak valóságosan is a -vá, -vé ragok speciális esetei, vagy csakugyan régebben használt, ma már kiveszett rag előfordulásai, ahogyan a nyelvészek vélik, ez a fordítás szempontjából teljesen irreleváns. A tanulók (és fordítók) számára ezek a toldalékok -vá, -vé ragként jelennek meg már csak a mássalhangzókettőződések miatt is, amelyek v hang hasonulása eredményének tűnnek.
-val -vel
Halat hálóval fognak. Fiŝon oni kaptas per reto. (eszközhatározó)
Péter Máriával sétál. Petro promenas kun Maria. (társhatározó)
Bort is ittam egy pohárral. Mi trinkis ankaŭ glason da vino. (mértékhatározó)
A művész örömmel fogadta a gratulációkat. La artisto ĝoje akceptis la gratulojn. (módhatározó)
Péter a tanórán csak a tanulással foglalkozott. Petro dum la studhoro okupiĝis nur pri la lernado. (állandó határozó / közvetett tárgy)
Péter sokat szenvedett a fájós fogával. Petro multe suferis pro sia dolora dento. (okhatározó)
Éjjel sötét van. Nokte estas mallumo. (időhatározó)