↑
Melléknévi igenevek
lernota studobjekto (majd tanult tantárgy)
lernenda studobjekto (megtanulandó tantárgy, kötelező tantárgy)
ESTI > ESTONTA = leendő
VENI > VENONTA = jövendő
Határozói igenevek
EKIRI, MANĜI, BATI, KURI
LERNI → LERNANTA → LERNANTO, -ANTO
AĈETI → AĈETANTO
LOĜI → LOĜANTO
VENDI → VENDANTO
BATI → BATITA → BATITO
BATITO PORTAS NEBATITON.
Összetett igeidő
ESTI + MELLÉKNÉVI IGENÉV
KIAM MI ALVENIS, MARIA ESTIS SKRIBANTA LETERON.
KIAM MI ALVENIS, MARIA ESTIS SKRIBINTA LETERON.
KIAM MI ALVENIS, MARIA ESTIS SKRIBONTA LETERON.
MI ESTIS FALONTA.
ŜI ESTIS GRAVEDA, BALDAŬ NASKONTA.
Feltételes múlt idő
HA TANULTAM VOLNA …
SE MI ESTUS LERNINTA …
A magyar nyelvben a feltételes múlt idő tulajdonképpen az egyetlen összetett igeidő (ami csak két igével fejezhető ki). (Tanári jegyzet: A magyarban az egyszerű jövő idő is segédigés, mivel azonban segédige nélküli jövő idejű igeragozás nincs, ezt mégsem számítjuk összetett igeidőnek. Nem fejez ki több időbeli vagy módbeli részinformációt.)
Ha lett volna pénzem, vásároltam volna egy szép házat.
A magyar "vásároltam volna" kifejezés tartalmaz egy főigét (vásároltam), ami magát a cselekvés fejezi ki, továbbá jelzi, hogy múlt időről beszélünk (-t-am), és tartalmaz egy segédigét, amire kizárólag azért van szükség, hogy a feltételes módot is ki tudjuk fejezni, mert egy igére nem ragaszthatunk egyszerre kétféle végződést (volna). A "volna" a létige feltételes módja.
Ez az egész így együtt a feltételes mút idő.
A kifejezés eszperantóul nagyon hasonlít erre a magyar megoldásra, csak szokásosan más a sorrend. Előre szoktuk tenni a létigét feltételes módban (estus - volna), a múlt időt viszont nem igével, hanem múlt idejű (vagyis szakszerűen: befejezett) melléknévi igenévvel fejezzük ki. (aĉet-INTA).
A múlt idejű feltételes mód sémája (ha magyarról eszperantóra fordításról beszélünk):
ESTUS …-INTA
Egy mondaton belül nem szép, ha kétszer szerepel ez a kifejezés, ezért ilyenkor csak az egyiket fordítjuk összetett igeidővel, a másikat egyszerű feltételes móddal:
Se mi havus monon, mi estus aĉetinta belan domon. (Ha lett volna pénzem szép házat vásároltam volna.)
Eredeti eszperantó szövegben szenvedő alakja is előfordulhat: Se Maria estus amita de Petro... = Ha Mária szeretve lett volna Péter által... Magyarról eszperantóra fordítás során ilyen mondat nem keletkezik (illetve semmi szükség arra, hogy keletkezzen).
A kifejezésre annyira ritkán van szükség, hogy középfokú nyelvvizsga simán letehető ennek az ismerete nélkül. Az eszperantóban mindig mellőzhető, ha a múlt idő a szövegkörnyezetből, vagy egy időhatározó által világosan érthető. Ilyenkor elegendő az egyszerű feltételes mód:
Se antaŭ unu jaro mi havus monon... (Ha egy éve lett volna pénzem...)
Remélem érthető a magyarázatom, de hozzáteszem, hogy ez leginkább aktív használattal, jó néhány hasonló mondat oktatói felügyelet mellett történő lefordításával "válhat vérré" a tanulóban.
Középfokra meg szoktam említeni, de nem forszírozom a használatát, aki emiatt bukna meg, az már máshol vesztett egy csomó pontot. Aki mással nem veszít sok pontot, emiatt ugyan nem bukik meg.
futó ember; beszélő szónok; guruló labda; sétáló házaspár stb.
A folyamatos melléknévi igenevek a „milyen?” kérdésre válaszolnak, magyarul ó-ra vagy ő-re végződnek, és leggyakrabban azt fejezik ki, hogy „valamit csináló” (vagyis leggyakrabban cselekvők és folyamatosak).
Ezeket tehát eszperantóul leggyakrabban a szógyök után álló „-ANTA” végződéssel fejezzük ki.
futó ember = KURANTA HOMO; beszélő szónok = PAROLANTA ORATORO; guruló labda = RULIĜANTA PILKO;
sétáló házaspár = PROMENANTAJ GEEDZOJ stb.
A befejezett melléknévi igenevek is a „milyen?” kérdésre válaszolnak, magyarul egy vagy két –t-re végződnek, és leggyakrabban azt fejezik ki, hogy a jelzett dolog valamilyen cselekvés tárgya volt előzőleg (vagyis leggyakrabban szenvedők és befejezettek).
Ezeket tehát eszperantóul leggyakrabban a szógyök után álló „-ITA” végződés fejezi ki.
főtt (főzött) étel; sült hús; írott szöveg; festett kép stb.
főtt (főzött) étel = KUIRITA MANĜAĴO;
sült hús = FRITITA VIANDO; írott szöveg = SKRIBITA TEKSTO; festett kép = PENTRITA BILDO
A melléknévi igenevek egyéb árnyalatokat is kifejezhetnek, de ezek viszonylag ritkák, szóbeli vizsgán alig fordulnak elő.
Melléknévi igenévből képzett főnevek
tanuló fiú = tanuló (főnévként, a „ki? kérdésre)
LERNANTA KNABO = LERNANTO
vásárló személy = vásárló (főnévként, a „ki? kérdésre)
AĈETANTA PERSONO = AĈETANTO
(valahol) lakó személy = lakó
(ie) LOĜANTA PERSONO = LOĜANTO
A melléknévi igenévből képzett főnév elsősorban azt a személyt jelenti, akinek a melléknévi igenév jelzője lehetne. (A „ki? kérdésre)