Ha a főiskoládon/egyetemeden esetleg ilyen probléma merülne fel, hivatkozz az "eszperanto.hu" belinkelt oldalrára vagy nyomtasd ki a dokumentumokat és küldd el őket a főiskolád rektorának. Fontos, hogy ilyen esetben levélben, írásban kérj állásfoglalást, hogy az intézménynek meg kelljen indokolnia a döntését. Csak írásbeli elutasítást lehet megtámadni!
Az Oktatási Minisztérium állásfoglalása
Az Oktatási Minisztérium 9884-1/2004 sz. körlevele
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása
Az ELTE Bölcsészet-tudományi Kar Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék állásfoglalása
Az Idegennyelvi Továbbképző Központ ("Rigó utca") nyilatkozata
Alkalmas arra, hogy az egyetem számára bizonyítsd, hogy az adott tudományágban létezik eszperantó szakirodalom, tehát az eszperantó elfogadható nyelv a mesterképzés idegennyelv
-tudás követelményének teljesítésére. Link:
Állásfoglalás az élő, a holt és a mesterséges nyelvekről és az eszperantóról
Az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke és a Magyarországi Eszperantó Szövetség 2002. december 10-én egésznapos tudományos konferenciát rendezett Természetes nyelvek – mesterséges nyelvek címmel az ELTÉn. Mivel egyes fontos fogalmakkal kapcsolatban ma is még téves elképzelések vannak forgalomban, az ülés résztvevői célszerűnek látták ezek pontosítását a széles nyilvánosság számára is.
Az élő nyelv és a holt nyelv kifejezések a képes beszéd fogalomkörébe tartoznak, de a következő, általánosan elfogadott jelentésekkel:
a) az élő nyelv valamely jelenleg élő közösség vagy társadalom által kommunikáció céljára rendszeresen használt nyelv,
b) a holt nyelv valamely kihalt, vagy nyelvet cserélt közösségnek vagy társadalomnak a múltban élő nyelvként használt, de ma már nem használt nyelve.
A műnyelv, vagy mesterséges nyelv (újabban inkább: tervezett nyelv) kifejezés csupán a nyelv létrehozatalának és fejlesztésének arra a szándékos és tudatos módjára utal, amelyet minden modern élő nyelv fejlesztésére is alkalmaznak. Lehet élő nyelv, holt nyelv, vagy csak nyelvtervezet.
Az eszperantó vonatkozásában tény, hogy amilyen spontán változások mentek végbe a franciának, az olasznak, a spanyolnak stb. kialakulásánál a latin nyelvhez képest, körülbelül ugyanolyan mértékű – de szándékosan egyszerűsítő, szabályosító és értékmegőrző – változtatások eredményezték az eszperantó létrejöttét is ezekhez a modern nyelvekhez képest. Ezért nevezik az eszperantót az indoeurópai nyelvek legifjabb közös hajtásának, amelyet az egész Földön szétszórtan élő, jelentős létszámú közösség – családokban, egyesületekban, helyi és nemzetközi találkozókon, konferenciákon, kongresszusokon és a turizmusban, szóban, írásban, nyomtatásban, folyóiratokban, könyvekben, CD-ken, e-mailekben és az interneten – nap mint nap használ, amely tehát egyértelműen élő nyelvnek minősül.
Publikálása óta, miként a modern nyelveket, az eszperantót is a saját használói (az eszperantó társadalom) fejlesztik a kor változó követelményeinek megfelelően, spontánul is és tervezetten is, de az egyszerűséget, szabályosságot és szépséget továbbra is biztosító keretek között.
Az eszperantó nyelv és irodalom ugyanúgy örököse és fenntartója a latin-görög társadalom és nyelvek, valamint az utódtársadalmak és -nyelvek kultúrájának és irodalmának, és ugyanúgy képes a jelenkor nyelvi szükségleteinek kielégítésére, mint maguk az európai modern nyelvek; öt világrészben született és ott élő művelői révén pedig számos más kultúrát is képvisel.
Dr. Gecső Tamás tanszékvezető sk.
ELTE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
Princz Oszkár főtitkár sk.
Magyarországi Eszperantó Szövetség
Deklaro pri la vivaj, mortaj kaj artefaritaj lingvoj kaj Esperanto
La 10-an de decembro, 2002, la Katedro pri Ĝenerala kaj Aplika Lingvistiko de la Universitato ELTE kaj la Hungaria Esperanto-Asocio aranĝis tuttagan sciencan konferencon pri Naturaj lingvoj – artefaritaj lingvoj en la Universitato ELTE, Budapeŝto.
Ĉar konekse kun certaj gravaj konceptoj eraraj imagoj estas disvastiĝintaj eĉ hodiaŭ, la partoprenintoj konsideris celhava ties precizigon ankaŭ por la vasta publiko.
La esprimoj viva lingvo kaj morta lingvo apartenas al la konceptaro de la metafora parolo, sed kun la sekvaj, ĝenerale akceptitaj signifoj:
a) viva lingvo estas lingvo uzata regule por interkomunikado de ia viva komunumo aŭ socio;
b) morta lingvo estas lingvo kiu estis uzata kiel viva lingvo en la pasinteco de iu jam mortinta aŭ lingvon ŝanĝinta komunumo aŭ socio.
La esprimo artefarita lingvo (aŭ planlingvo) aludas nur al tiu intenca kaj konscia metodo de la estigo kaj evoluigo de la lingvo, kiu estas aplikata ankaŭ al la evoluigo de ĉiu moderna viva lingvo. Ĝi povas esti viva lingvo, morta lingvo aŭ nur lingvoplano.
Rilate al Esperanto, estas fakto, ke kiaj spontanaj ŝanĝoj de la latina lingvo evoluiĝis dum la elformiĝo de la franca, itala, hispana k.a. lingvoj, ĉ. sammezuraj, sed intence simpligaj, reguligaj kaj valorkonservantaj ŝanĝoj rezultigis la kreiĝon de Esperanto rilate al tiuj modernaj lingvoj. Tial Esperanto estas nomata la plej juna komuna ŝoso de la hindoeŭropaj lingvoj, kiun komunumo de konsiderinda nombro, vivanta kvazaŭdiaspore sur la tuta terglobo, uzas ĉiutage – en familioj, societoj, lokaj kaj internaciaj renkontiĝoj, konferencoj, kongresoj kaj en la turismo; buŝe, skribe, prese; en periodaĵoj, libroj, CD-j; retpoŝte kaj interrete –, do ĝi unusence kvalifikiĝas viva lingvo.
Depost sia publikigo, ankaŭ Esperanto – kiel la modernaj lingvoj – estas evoluigata de siaj uzantoj (la Esperanta socio), laŭ la variantaj postuloj de la epoko, kaj spontane, kaj planite, sed inter kadroj plu certigantaj ĝian simplecon, regulecon kaj belecon.
La Esperanta lingvo kaj literaturo same estas heredanto kaj vivtenanto de la kulturo kaj literaturo de la latinaj-grekaj socioj kaj lingvoj kaj de la kulturo kaj literaturo de la posteaj socioj kaj lingvoj. Ĝi same tiel estas kapabla kontentigi la lingvajn bezonojn de la nuntempo, kiel la eŭropaj modernaj lingvoj mem, kaj pere de siaj kultivantoj, naskitaj kaj loĝantaj en kvin kontinentoj, ĝi reprezentas ankaŭ multajn aliajn kulturojn.
Tamás Gecső m.p. katedrogvidanto
Katedro de Ĝenerala kaj Aplika Lingvistiko
Universitato ELTE
Oszkár Princz m.p. ĉefsekretario
Hungaria Esperanto-Asocio
Szakmai anyagok
.