Ez a hanganyag közvetlen linkje
-IG- (-IGI)
I. Melléknévi szótőből
BELA → BELIGI
BONA → BONIGI (ezzel szemben: RIPARI)
ALTA → ALTIGI
(-íteni/-ítani)
II. Főnévi szótőből
KARBO → KARBIGI
CINDRO → CINDRIGI
GLACIO → GLACIIGI
III. Igei szótőből
LABORI → LABORIGI
LEGI → LEGIGI
SKRIBI → SKRIBIGI
FALI → FALIGI
Önállóan:
IGI (MI IGAS Petron LABORI)
Fordítási feladatok 2600-tól
___________________________________
Példák a leggyakoribb 1200 tőszóból képzett szavak köréből
-IG- (összesen 175 szó)
I. melléknévi szógyökökkel (81 szó)
acida - savanyú / acidigi - (meg)savanyítani
akra - éles / akrigi - élesíteni (pl. fenni, köszörülni)
alta - magas / altigi - magasítani (árat: emelni)
aparta különálló - / apartigi – különállóvá tenni = elkülöníteni
aŭtomata - automatikus / aŭtomatigi - automatikussá tenni = automatizálni
bela - szép / beligi - szépíteni
blanka - fehér / blankigi - fehéríteni
blinda - vak / blindigi - (meg)vakítani
blonda - szőke / blondigi - szőkíteni
blua - kék / bluigi - kékíteni
bona - jó / bonigi - javítani ("jobbá tenni" értelemben, tehát NEM "helyreállítani, kijavítani")
bruna - barna / brunigi - barnítani
certa - biztos, bizonyos / certigi - biztosítani (bizonyossá tenni)
densa - sűrű / densigi - süríteni
dika - 1. vastag 2. kövér/ dikigi - 1. vastagítani 2. kövéríteni = hizlalni
dolĉa - édes / dolĉigi - édesíteni
ebena - sík / ebenigi - elegyengetni, elsimítani
efektiva - valóságos / efektivigi - megvalósítani
egala - egyenlő / egaligi - kiegyenlíteni
eterna - örök / eternigi - megörökíteni
facila - könnyű / faciligi - megkönnyíteni
feliĉa - 1. boldog 2. szerencsés / feliĉigi - boldogítani
firma - szilárd, stabil / firmigi - megszilárdítani
flava - sárga / flavigi - sárgítani
forta - erős / fortigi - erősíteni
freneza - őrült / frenezigi - megőrjíteni
freŝa - friss / freŝigi - (fel)frissíteni
gaja - vidám / gajigi - megvidámítani = jókedvre deríteni
glata - sima / glatigi - simítani
granda - nagy / grandigi - nagyítani, megnagyobbítani
griza - szürke / grizigi - szürkíteni
ĝusta - helyes / ĝustigi - 1. helyesbíteni 2. megigazítani
hela - világos / heligi - világosítani
humila - alázatos / humiligi - alázatossá tenni = megalázni
juna - fiatal / junigi - (meg)fiatalítani
klara - világos, érthető / klarigi - világossá, érthetővé tenni = (meg)magyarázni
kolora - színes / kolorigi - színesíteni, színezni
kontenta - elégedett / kontentigi - kielégíteni
kulpa - hibás / kulpigi - hibáztatni
kuraĝa - bátor / kuraĝigi - bátorítani
kurba - görbe / kurbigi - (meg)görbíteni
laca - fáradt / lacigi - fáradtá tenni = elfárasztani
larĝa - széles / larĝigi - (ki)szélesíteni
laŭta - hangos / laŭtigi - (fel)hangosítani
lerta - ügyes / lertigi - ügyesíteni
libera - szabad / liberigi - (fel)szabadítani
longa - hosszú / longigi - meghosszabbítani
matura - érett / maturigi - éretté tenni = (meg)érlelni
milda - enyhe / mildigi - enyhíteni
mizera - nyomorult / mizerigi - nyomorulttá tenni = nyomorba dönteni
mola - puha, lágy / moligi - puhítani, lágyítani
multa - sok / multigi - sokasítani = szaporítani
muta - néma / mutigi - megnémítani, elnémítani
nigra - fekete / nigrigi - befeketíteni, megfeketíteni
nova - új / novigi - felújítani, megújítani
nuda - meztelen, csupasz / nudigi - lemezteleníteni, lecsupaszítani
odora - szagos / odorigi - szagosítani
paca - békés / pacigi - megbékíteni
pala - sápadt, halvány / paligi - elsápasztani, elhalványítani
pasi - telni, múlni (időre vonatkozólag) / pasigi - tölteni (időt)
plata - lapos / platigi - kilapítani
plena - tele / plenigi - telivé tenni = megtölteni, kitölteni (kérdőívet)
privata - magán- / privatigi - magánosítani = privatizálni
profunda - mély / profundigi - mélyíteni, kimélyíteni, elmélyíteni
publika - nyilvános / publikigi - nyilvánossá tenni = nyilvánosságra hozni
pura - tiszta / purigi - tisztítani
rapida - gyors / rapidigi - gyorsítani
rekta - egyenes / rektigi - kiegyenesíteni
riĉa - gazdag / riĉigi - gazdagítani
ronda - kerek / rondigi - kerekíteni
ruĝa - piros / ruĝigi - pirosítani
sata - jóllakott / satigi - jóllakatni
seka - száraz / sekigi - kiszárítani, megszárítani
silenta - csendes / silentigi - lecsedesíteni
simpla - egyszerű / simpligi - (le)egyszerűsíteni
stulta - buta / stultigi - butítani
surda - süket / surdigi - megsüketíteni
trankvila - nyugodt / trankviligi - megnyugtatni
utila - hasznos / utiligi - hasznosítani
varma - meleg / varmigi - melegíteni
vasta - tágas, bő / vastigi - tágítani, bővíteni
verda - zöld / verdigi - zöldíteni
vigla - élénk / vigligi - felélénkíteni
II. –IG- főnévi szógyökökkel (14 szó)
amaso - tömeg / amasigi - 1. felhalmozni 2. összecsődíteni (embereket)
amiko - barát / amikigi - megbarátkoztatni
cindro - hamu / cindrigi - elhamvasztani
ĉifono - rongy / ĉifonigi - elrongyolni, elszaggatni (pl. ruhát)
dezerto - sivatag / dezertigi - "sivataggá tenni, pusztasággá tenni" = teljesen lepusztítani (területet)
edzo - férj / edzigi - megnősíteni
flamo - láng / flamigi - lángra lobbantani
gasto - vendég / gastigi - vendégül látni
glacio - jég / glaciigi - megfagyasztani (folyadékot)
grupo - csoport / grupigi - csoportosítani
karbo - szén / karbigi - elszenesíteni
limo - határ / limigi - behatárolni (átvitt értelemben: korlátozni)
lumi - világítani (fénylőnek lenni) / lumigi - megvilágítani
muziko - zene / muzikigi - 1. zenéltetni 2. megzenésíteni
nebulo - köd / nebuligi - ködösíteni
nulo - nulla / nuligi - lenullázni (átvitt értelemben: megsemmisíteni)
pinto - hegye valaminek, csúcs / pintigi - kihegyezni
vico - sor / vicigi - sorba rendezni, sorakoztatni, besorolni
III. –IG- igei szógyökökkel (+ 80 szó)
aĉeti - vásárolni / aĉetigi - vásároltatni
akcepti - elfogadni / akceptigi - elfogadtatni
ami - szeretni / amigi - megszerettetni
aperi - megjelenni / aperigi - megjelentetni
atendi - várni / atendigi - megvárakoztatni
boli - forrni / boligi - forralni, felforralni
brili - 1. ragyogni 2. csillogni / briligi - 1. ragyogtatni 2 csillogtatni
bruli - égni / bruligi - 1. meggyújtani 2. égetni (első jelentésben szabatosabb az "ekbruligi")
ĉesi - megszűnni / ĉesigi - megszűntetni
danci - táncolni / dancigi - táncoltatni, megtáncoltatni
devi - kötelesnek lenni valamire / devigi - kötelezni valamire
dormi - aludni / dormigi - altatni, elaltatni
enui - unatkozni / enuigi - úntatni
esti - lenni / estigi - létesíteni
fali - esni / faligi - ejteni
fari - csinálni, tenni, végezni / farigi - csináltatni, végeztetni
fermi - becsukni / fermigi -becsukatni
flugi - repülni / flugigi - röptetni (pl. galambot), röpíteni
flui - folyni / fluigi - folyatni
guti - csepegni / gutigi - csepegtetni
halti - megállni / haltigi - megállítani
havi - birtokolni / havigi - juttatni valakinek valamit
honti - szégyenkezni / hontigi - megszégyeníteni
kanti - énekelni / kantigi - énekeltetni
koleri - haragudni / kolerigi - megharagítani, dühíteni
kompreni - érteni / komprenigi - megértetni
koni - ismerni / konigi - ismertetni
konstrui - építeni / konstruigi - építtetni
kredi - hinni / kredigi - elhitetni
kreski - nőni / kreskigi - növeszteni, növelni
kudri - varrni / kudrigi - varratni, megvarratni
kuiri - főzni / kuirigi - főzetni
kuraci - gyógyítani / kuracigi - gyógyíttatni
kuŝi - feküdni / kuŝigi - fektetni, lefektetni
labori - dolgozni / laborigi - dolgoztatni
lavi - mosni / lavigi - mosatni
legi - olvasni / legigi - olvastatni
levi - emelni / levigi - emeltetni
lumi - világítani / lumigi - megvilágítani
manĝi - enni / manĝigi - etetni
memori - emlékezni / memorigi - emlékeztetni
mezuri - mérni / mezurigi - méretni, leméretni, megméretni
morti - meghalni / mortigi - megölni
okazi - történni / okazigi - előidézni (átvitt értelemben: "megrendezni" pl. balesetet)
paroli - beszélni / paroligi - beszéltetni
pasi - 1. haladni 2. telni, múlni (idő) / pasigi - tölteni (időt)
pendi - függeni, lógni / pendigi - lógatni, függeszteni (felakasztani valamit valahová)
plani - tervezni / planigi - terveztetni
plori - sírni / plorigi - megríkatni
porti - 1. vinni 2. hozni / portigi - 1. vitetni 2. hozatni
promeni - sétálni / promenigi - sétáltatni
rajti - jogosultnak lenni valamire / rajtigi - feljogosítani
ridi - nevetni / ridigi - nevettetni, megnevettetni
rimarki - észrevenni / rimarkigi - észrevétetni (felhívni rá a figyelmet)
ripari - megjavítani / riparigi - megjavíttatni
ripeti - ismételni / ripetigi - megismételtetni
ripozi - pihenni / ripozigi - pihentetni
salti - ugrani / saltigi - ugratni (pl. lovat), ugráltatni
scii - tudni / sciigi - tudatni
senti - érezni / sentigi - éreztetni
sidi - ülni / sidigi - leültetni
skribi - írni / skribigi - íratni
stari - állni / starigi - felállítani
suferi - szenvedni / suferigi - gyötörni
ŝajni - látszani valaminek vagy valamilyennek / ŝajnigi - színlelni, (hamis) színben feltüntetni
ŝati - kedvelni / ŝatigi - megkedveltetni
ŝviti - izzadni / ŝvitigi - izzasztani, megizzasztani
timi - félni / timigi - megfélemlíteni, megijeszteni
tiri - húzni / tirigi - húzatni (pl. a kötél végét)
traduki - fordítani (valamilyen nyelvre) / tradukigi - lefordíttatni
tranĉi - vágni / tranĉigi - vágatni, elvágatni
trinki - inni / trinkigi - itatni
veturi - utazni járművel / veturigi - utaztatni (személyt járművel szállítani, "vinni")
vidi - látni / vidigi - láttatni
vivi - élni / vivigi - "éltetni" = életben tartani
__________________________
Fordítási feladatok magyarról eszperantóra
5201. Ha lenne pénzem, szép könyvet vásárolnék.
5202. A gyerekeknek nem szabad gyorsan biciklizniük.
5203. Máriára gondolok.
5204. Az az ember hol fog kék autót vásárolni?
5205. ALTA – magas Fordítsa eszperantóra képzővel: magasítani
(árral, fizetéssel, értékkel kapcsolatban „megemelni”)
5206. Január óta Budapesten élek.
5207. A rossz embert mindenki megveti. (tisztelni – RESPEKTI)
5208. Péter leejtette a poharat. (esni – FALI)
5209. Péter az óceánon túl él.
5210. Vékony héja van a piros almának. (vastag – DIKA; héj – ŜELO)
5211. Péter teleszkóppal nézte a meztelen Máriát.
5212. A nyolcadik hónap augusztus.
5213. Az úr nem látta, hogy a hölgy könyvet vásárol.
5214. Péter az eső ellenére sétál Máriával.
5215. SAPO – szappan Fordítsa eszperantóra képzővel: elszappanosítani
5216. A Biblia vékony papírból van. (vastag - DIKA)
5217. Légy szíves, add ide a könyvet!
5218. A könyvet a polcra tettem.
5219. Mária a legszebb a lányok közül.
5220. Három napja nem eszek.
5221. Máriának reggel volt egy kívánsága.
5222. Miért van az almának sárga színe?
5223. Péternek van újságja.
5224. Két hónappal ezelőtt meglátogattalak.
5225. Láttam Máriát egy könyvvel.
5226. Péter Egerbe utazik.
5227. Péter tréfából sót tett a kávémba.
5228. Karácsony körül meglátogatlak.
5229. Tízből kettő az nyolc.
5230. Másodszor láttam azt a filmet.
5231. Öltöztesd fel a gyerekeket, mert én fürdöm.
5232. Nem szégyelled, hogy sok csokoládét eszel?
5233. A könyvem nem Péteré, mert nem kapta meg.
5234. A sofőr megállította az autót. (megállni – HALTI)
5235. Ha jó gyerek lennél, neked adnám az almámat.
5236. Este zuhanyozz le!
5237. Mária a szél ellenére biciklizik.
5238. Holnapig maradj otthon!
5239. Kinek van szép háza?
5240. Péter a ház elé ment.
5241. Sok mese megszemélyesíti az állatokat. (személy – PERSONO)
5242. A feleséged valahol látott egy magas urat.
5243. A kalap leesett Péter fejéről.
5244. Hány almád van?
5245. Péter a ház elől jön.
5246. Az úrnak sok pénze van.
5247. Mária akkor vásárolt zöld almát, amikor volt pénze. (Nem csak egyet!)
5248. MOLA – puha (lágy) Fordítsa eszperantóra képzővel: puhítani (lágyítani)
5249. Az anya eteti a csecsemőt. (enni – MANĜI)
5250. Péter meghívott egy kirándulásra.
5251. Miért nem vásárolsz könyvet, ha már van pénzed?
5252. Egy házra volna szükségem.
5253. A bankkártyám kiesett a zsebemből.
5254. Guttenberg nyomtatta az első könyveket.
5255. A közös játék megbarátkoztatta a fiúkat. (barát – AMIKO; játék /tevékenység/ - LUDO)
5256. Ha lenne papírom, írnék neked levelet.
5257. Három hete dolgozom.
5258. KOVRI – betakarni Fordítsa eszperantóra képzővel: felfedni (kitakarni)
5259. A sötét színek kellemetlenek számomra. (világos – HELA)
5260. A pirosat választottam az almák közül.
5261. Repülőgép száll a város fölé.
5262. Három éve élek Budapesten.
5263. A magas úr egy nagy házat fog vásárolni.
5264. Péter Mária után jött.
5265. Mária nem akarta, hogy a férjének legyen autója.
5266. Délután könyvet vásároltam, mert szeretek olvasni.
5267. Mosd meg az almát, ha meg akarod enni.
5268. Kérek négy méter drótot!
5269. FORTE – erősen Fordítsa eszperantóra képzővel: gyengén
5270. Egy óra van.
5271. Sok autót láttam.
5272. Péter házának az ajtaja (ez nem mondat!!!)
5273. Végezzük a munkánkat.
5274. Mária a legszebb lány.
5275. Péter piros almát vásárolt.
5276. Péternek rövid haja van. (hosszú - LONGA)
5277. A macska leugrott a fáról.
5278. Emlékszem Péterre.
5279. Akkor fogom elolvasni a könyvet, amikor lesz időm.
5280. Hány könyvet fog vásárolni a felesége?
5281. Láthatod, hogy Péter már nincs otthon.
5282. Péter tegnap óta rosszul van.
5283. Péter arca piros volt a haragtól.
5284. Ha nem tanulsz jól, elégedetlen vagyok veled. (elégedett /valakivel/ - KONTENTA /PRI IU/)
5285. Péter szeretne csokoládét enni, de nem szabad neki.
5286. FARI – csinálni Fordítsa eszperantóra képzővel: csináltatni
5287. A fa levelei zöldek.
5288. Gyakran nehéz megkülönböztetni, mi jó, és mi rossz. (megkülönböztetni – DISTINGI)
5289. Gyere a lámpa alól!
5290. Péternek kell a csokoládé.
5291. A szegény emberek nélkülözik a szép ruhákat. (birtokolni – HAVI)
5292. EGALA – egyenlő Fordítsa eszperantóra képzővel: kiegyenlíteni
5293. Mária a ház mögül jön.
5294. A katona megöli az ellenséget. (meghalni – MORTI)
5295. A szép dal felvidította a közönséget. (vidám – GAJA)
5296. Ha a fiad nem elég bátor, bátorítanod kell. (bátor – KURAĜA)
5297. Három napja jöttem.
5298. Apátoknak már nincs pénze.
5299. Anya öltözteti a gyerekeket.
5300. A pohár leesett az asztalról.
Fordítási feladatok eszperantóról magyarra
5201 . Petro ekde hieraŭ fartas malbone.
5202 . Aprilo konsistas el tridek tagoj.
5203 . La soldato mortigas la malamikon. (MORTI – meghalni)
5204 . EGALA – egyenlő Mit jelent: EGALIGI
5205 . Mi malfacile povas distingi, kio estas bona, kaj kio estas malbona. (DISTINGI – megkülönböztetni)
5206 . Aŭtuno konsistas el septembro, oktobro kaj novembro.
5207 . Arboj staris laŭ la vojo.
5208 . FARI – csinálni Mit jelent: FARIGI
5209 . Antaŭ unu horo aeroplano flugis super la urbon.
5210 . La patrino maĝigas la bebon. (MAĜI – enni)
5211 . La komuna ludo amikigis la knabojn. (KOMUNA – közös; AMIKO – barát
5212 . Ĉapelo estas sur mia kapo.
5213 . La bela kanto gajigis la publikon. (GAJA – vidám)
5214 . Se vi ne lernas bone, mi estas malkontenta pri vi. (KONTENTA /PRI IU/ – elégedett /valakivel/)
5215 . Bonvolu montri al mi tiun libron.
5216 . Aeroplano flugas super la urbo.
5217 . La malriĉaj homoj malhavas la belajn vestojn.
5218 . Mit jelent: sapigi la grason (SAPO – szappan; GRASO – zsír)
5219 . La ŝipo de Kristoforo Kolombo veturis malrapide, ĉar la vento blovis malforte.
(VETURI – 1. menni, haladni 2. utazni ; RAPIDA – gyors; FORTA – erős)
5220 . Aeroplano flugas super la urbon.
5221 . Antaŭ tri semajnoj estis mia nomtago.
5222 . La malhelaj koloroj estas malagrablaj por mi. (HELA – világos)
5223 . Ankoraŭ en ĉi tiu minuto ekveturos la trajno.
5224 . La ruĝa pomo havas maldikan ŝelon. (DIKA – kövér, vastag; ŜELO – héj)
5225 . Antaŭ tri tagoj mi venis.
5226 . Antaŭ kristnasko mi vizitos vin.
5227 . KOVRI – betakarni Mit jelent: MALKOVRI
5228 . La Biblio konsistas el maldika papero. (DIKA – vastag, kövér)
5229 . La malbonan homon ĉiu malrespektas. (RESPEKTI – tisztelni)
5230 . Mit jelent: altigi la prezon (ALTA – magas; PREZO – ár)
5231 . Januaro estas la plej malvarma monato. (VARMA – meleg)
5232 . MOLA – puha, lágy Mit jelent: MOLIGI
5233 . Antaŭ ol Maria venis, mi faris teon.
5234 . Multaj fabeloj personigas la bestojn. (PERSONO – személy)
5235 . Petro faligis la glason. (FALI – esni)
5236 . Antaŭ du monatoj mi vizitis vin.
5237 . Petro havas mallongajn harojn. (LONGA – hosszú)
5238 . La ŝoforo haltigis la aŭton. (HALTI – megállni)
5239 . Se via filo ne estas sufiĉe kuraĝa, vi devas lin kuraĝigi. (KURAĜA – bátor)
5240 . Aŭtune mi veturos al Tokaj.
5241 . La ĉokolado kostas cent forintojn.
5242 . Ankaŭ mi bezonas tion,kion vi ricevis hieraŭ.
5243 . La familio ŝatas sian hejmon.
5244 . Ĉu vi ne hontas, ke vi manĝas multan ĉokoladon?
5245 . Ankaŭ min interesas tio, kio vin.
5246 . Ĉiu povas aĉeti bonan ĉokoladon.
5247 . Ĉiu libro estas bela.
5248 . (vi) Kombu Marian, se ŝi volas iri al Petro.
5249 . Aĉetu teon ie, ĉar la teo estas bona.
5250 . Ĉu vi vidas la altan sinjoron? Li promenas tie, kie estas tiu alta domo.
5251 . Akiru al mi rapidan aŭton!
5252 . Homo havas kaj ĵurnalon kaj libron.
5253 . Antaŭtagmeze mi vidis verdan aŭton.
5254 . Aĉetu verdan aŭton!
5255 . Dek minus du estas ok.
5256 . Ĉu vi donos ĉokoladon, se mi bele petos? – Jes, mi donos.
5257 . Ĉu vi manĝus mian pomon, se mi lasus, ke vi manĝu ĝin? – Ne, mi ne manĝus ĝin.
5258 . (vi) Havu deziron!
5259 . Dimanĉe matene (vi) kombu vin.
5260 . Ĉi tiu aŭto estas blanka, kaj tiu aŭto estas ruĝa.
5261 . Ĉiu laboras tiel, kiel li volas.
5262 . Aĉetu bluan aŭton!
5263 . Alta sinjoro manĝas pomon.
5264 . (vi) Trinku vian teon!
5265 . Ĉiam mi aĉetas libron, se mi deziras legi.
5266 . Alta sinjoro manĝas ĉokoladon.
5267 . Ĉies domo brulas.
5268 . Ĉie mi serĉis vin, sed mi nenie trovis vin.
5269 . Ĉu vi donis ĉokoladon al Petro? – Ne, mi ankoraŭ ne donis.
5270 . Ĉie mi vidas multajn infanojn.
5271 . Ĉiu infano volas paroli.
5272 . Ĉu mi ricevus ĉokoladon, se mi estus bona? – Jes, vi ricevus.
5273 . Aĉetu flavan aŭton!
5274 . Bela dimanĉo estis.
5275 . Ĉiu volas aĉeti rapidan aŭton.
5276 . Antaŭtagmeze ni volis fari promenon.
5277 . Aĉetu ruĝan aŭton!
5278 . Ĉu vi venus al ni, se vi jam ne devus labori? – Ne, mi ne venus.
5279 . La barbiro razu Petron.
5280 . Ĉiu ŝatas, se la pomo estas ruĝa.
5281 . Akiru monon, ĉar mi deziras aĉeti ĉokoladon.
5282 . (vi) Faru teon.
5283 . Homo lasis sian ĵurnalon hejme.
5284 . (vi) Permesu, ke mi aĉetu ĉokoladon.
5285 . Alta sinjoro trinkas verdan teon.
5286 . Aĉetu blankan aŭton!
5287 . Ĉu estas hejme sapo, kaj ĉu mi povos lavi miajn manojn?
5288 . Homo donis al mi sian domon.
5289 . (vi) Lavu la pomon, se vi volas manĝi ĝin!
5290 . Ĉu mi povus helpi al vi iel?
5291 . Ĉu vi komprenis, kion mi skribis?
5292 . Ĉiu povas havi deziron.
5293 . (vi) Lavu jam viajn manojn!
5294 . (vi) Ne deziru mian ĉokoladon!
5295 . La barbiro razis Petron.
5296 . (vi) Faru vian laboron!
5297 . Ĉiu havas ĵurnalon.
5298 . Kaj mia ĉokolado kaj mia pomo estas tie.
5299 . Alta sinjoro nenie povis aĉeti pomojn.
5300 . Petro sidigis la gaston. (SIDI – ülni)