Kedves látogatók!

Fekete gyászszalaggal a mellkasomon álltam fényképezőgép elé, nehéz szívvel, de mosolyogva 2018-ban, Pécsett... kockás ingek után, nevetve mások félreértelmezésén, kockás ruhában.

Sok év telt el a 2011-es Énlaka-konferenciák III. része óta, amikor több évtizeddel az egyetemi évek után újra utazásra és kutatói munkára adtam a fejemet, amely kicsit nyilvános is lett.

Túl sokat nem szeretnék idejükből elrabolni, jelenleg a fotókat közlöm, amelyeket feltettem a Facebook-ra is, segítve az egyetemi és kutatói munkákat. Vagyis, azt hittem, segítek a sok munkával...

Majd az utókor eldönti..

Az emlékek pedig könyvekbe kerültek, minden más munkával..

Talán, sok félreértés okára és sok jogtalanságra fognak rámutatni...

Bízom benne, mégis haszonnal dolgoztam ennyi éven át, éjt-nappallá téve, a semmi ellenében is....