Jó reggelt!

Egy röpke pillanat alatt

Emelkedem ki

Szobám meleg csendjéből

És suhanok hozzád,

S Te rebegő pilláid alatt

Alva lappangó tűz gyanánt

Vársz hogy orkánként

Összeforrjunk szédítő kábulattal.

Izzón fénnyel töltjük meg

A csodák világát,

Hova szerelemben égve

Teheti be bárki a lábát.

Kizárólagosan boldogítón hatalmas…..

Magadba fogadón engem

Magamba fogadon Téged…

Egybeforrón lázasan

Éljük e létet, mely maga az Élet

Páter Sándor London 11Dec11

Lélekzet………………..

A haldokló zihál, és kapkod levegő után,

Ki vagy te, te csöppnyi lélegzet, az ám,

És én ki nem vesz komolyan mégsem,

Szeretnélek, szeretlek mint az életemet.

Hiányzol nappal, hiányzol éjjel

Feléd rohanok , őrült üvöltéssel,

Hiányzol csendbe, hiányol halkan

Csak a sóhajtásod, hangtalan, haljam.

Önnön valómból fakadó önzésem sem vígasz.

Párnádat könny szirmú rózsákkal terítem, igaz.

Álmodban megbújok csendesen, ölelő halkan,

Csak hogy egyszerűen szusszanásod haljam…..

Hiányzol nappal, hiányzol éjjel

Feléd rohanok , őrült üvöltéssel,

Hiányzol csendbe, hiányol halkan

Csak a sóhajtásod, hangtalan, haljam.

A haldokló zihál, és kapkod levegő után,

Lehet ez valóság nem mély álom csupán,

Nézek az ablakon az eső cseppekre bután

Rossz vagyok, de ha rossz lennék tudnám.

Hiányzol nappal, hiányzol éjjel

Feléd rohanok , őrült üvöltéssel,

Hiányzol csendbe, hiányol halkan

Csak a sóhajtásod, hangtalan, haljam.

És én ki nem veszem komolyan magamat sem mégsem,

Szeretnél szeretetel szeretve lenni, de nem ad választ az ég sem…

És én ki nem veszem komolyan magamat soha soha

Nem értem, csak kérdem miért, az élet ily mostoha.

Hiányzol nappal, hiányzol éjjel

Feléd rohanok , őrült üvöltéssel,

Hiányzol csendbe, hiányol halkan

Csak a sóhajtásod, hangtalan, haljam.

Melletted vagyok, és benned élek,

Mosoly gyanánt, és nem félek

Melletted vagyok, körül veszlek téged

Mikor ott vagyok. mikor nem vagyok.

Hiányzol nappal, hiányzol éjjel

Feléd rohanok , őrült üvöltéssel,

Hiányzol csendbe, hiányol halkan

Csak a sóhajtásod, hangtalan, haljam.

Nem érted, nem érted, miérrt is kéne….

De érzed, te érzed mikor nem kéne.

Szóval hiányzol, Szóval és tettben,

Szóval hiányzol, mikor átölelsz engem….

Hiányzol nappal, hiányzol éjjel

Feléd rohanok , őrült üvöltéssel,

Hiányzol csendbe, hiányol halkan

Csak a sóhajtásod, hangtalan, haljam.

És mond csak nekem, ez honnan fakad

Mikor szívből, szívtől szívbe szalad,

Eszembe jutsz, eszemben vagy

Könny áztatta párnán

2011-02-18 London

Ilyen………

Lelkemben ott ragyog,

Napfény a hold, az éj,

Gyönyörű mosolyod.

Lelkedben ott vagyok,

Szilaj gyöngéd szentély,

Szertetőn Rád gondolok.

Szívemben benne vagy,

Hiszed vagy sem, nekem.

Ilyen az életem.

Hogy repül az idő s az élet,

Pedig mindig, meg mindig,

Átölellek, a szívedben élek.

Örökkön örökké, mid végig.

Miért

Őrültként égnek áll miden hajam.

Ejstejnien hoszú és fehér hajam

Hiába vágtam tüske rövidre mégis,

Nehezen növesztett páncélomat

Parányi kedves érintésed lerobbantja.

Zakatol fülemben vágy táplálta tűz

S az illatod orrommal játékot űz.

Vágyam az eszemet megbontja,

Belsőm szilajjá teszi acélomat.

Szikrázón

szombat, 2011. február 26.

Ne kérdezd…………..

Hogy várok e levelet és mennyire

Még magamnak se vallom be

Mikor olvasom s a sorok között is olvasok,

Nem szavakat látok, csak érzéseket kapok.

Akkor és most, most és akkor teljesedjen be…

Nem kapaszkodom érzelmekbe.

Csoda szép a reggel, gyönyörű tavasz,

Igazzá válhat mind mit úgy akarsz……

Völgyeid, dombjaid ellepi rózsa szirom,

Melyek születnek forró ajkaimon.

Lelkedet aranyló napsugár fogja kézen,

Hogy örömmámorban elenyésszen.

2011. március 12.

Fekete Betükkel Fehér Pappiron

Leírom és újra leírom, leírom:

Szeretlek,Szeretlek,Szeretlek,Szeretlek….

Leírom és újra leírom, leírom:

Szeretlek, Szeretlek, Szeretlek?

Hogy miért, ne kérdezd, nem tudom…

Páter Sándor 2011. március 12. London

Reménykedjünk, vagy Újjá szülessünk?

Haldokló nemzetemmel, kívántam újjá születni.

De bábáskodni nem volt hajlandó senki…senki.

Tudom véremet és lelkemet adtam volna érte,

De mindenki elfordult, s e tisztességet senki, senki

Válaszra sem méltatta, amúgy meg nem kérte.

à à à à à à à

Anyák kecses báját, apák nagy tudását hordozhatom.

Bércek érces termetét, völgyek titkos lágy ölét mégsem,

Nem kértem , de örökül hagytad, s nem értem, halálom

Vagy csak vágyálom, magyarként magyart szeretni,

Gyermeki balgaság, magyarból magyarnak újjá születni.

à à à à à à à

Tudom nagy teher, ha magyar a magyarral összetartani mer

Az úton sok baj hever, ha magyar a magyarra fenézni akar

Állsz és nézed, irigyként szenveded, míg más nemzet összefog

De hát magyarnak magyarral összefogni nekünk az túl nagy dolog

Haldokló nemzeteddel; ezért kívánj újjá születni, kedves Magyar…..

Páter Sándor London 2011. 04. 02

http://pater.gportal.hu

patersk@gmail.com

Talán

Ha valami jó lelkesen dalolunk róla,

Ha valami rossz könnyekbe fúl a nóta.

Ha másról beszél, elfújja a szél ,

Rollunk beszél, életre kél.

Csak egy érzés, mit számítna

Nem érint meg úgy sem soha

Csak porba szórt gyémánt,

Csak vízbe hullt, igaz ?

Gyöngy, mely a disznók

Elé vettetett

De talán ha érzés mit ismertünk.

Már egyszer,

Mindegy mit tett velünk.

Érette fegyvert.

És tollat

Ragadva harcba megyünk

Ám ha csak csendben halkan

Egy szó, vagy

Mondat csattan

Csak csendben alig hallhatón,

De belül, …. nagy,

Vihart kavart ordítva, csendben

Szó elakad, toll kiapad

Agyunkban kongva kiabál, csendben.

Sűrű csendben fogan, egy érzés,

Mély és Legbelsőbb titok.

Amelyről én is csak hallgatok

Mert nincs szó, csak az érzés.

Melynek hangot ad

Belső szentéjben, lelkem húrjain?

Sándor

2007. július 6.London

Tanulság, vagy csak puszta öntudat?

Március 15, kokárdát tűzünk lelkesen,

Október 6, gyászszalagot kötünk rá csendesen.

A kard ma már a vitrin éke

Mikor veszed már végre észre,

De ésszel áldotta Isten a Magyart,

Csak nemzetünknek ez hasznot ritkán hajt.

Ám egyre több erre a jó példa.

Ésszel használni a jó Magyar tudást,

Kapásból sorol még a gyerek is

Tíz feltalálót és melléje neveket

A nagyvilág vágta zsebre ezeket.

De sorolhatsz olyat is boldogan

Kit találmányához magyarként,

Emleget hatalmas világ.

Mi a különbség, hát ez a nagy titok,

Összefogni kell csupán,

Kedves bajtársak, kedves Magyarok!

Páter Sándor 2011-03-12 London

Újjá született, egész Világ…

Magból lettünk mind annyian,

Mert mi is a mag, ő tudja Ki vagy

Mely a legkisebb, hatalmas adat,

Legkisebb mely elfér egy sejtben

Előre meg határoz egész életedben

Szívedtől agyadig minden benne van,

Léha senki, vagy a megbecsült agy.

Előre, hátra, mehetsz, ő veled marad.

Magból lettünk mind annyian,

Erdő, mező, bolygó, Galagszis,

Univerzum, együtt írjuk sorsunk,

Együtt születünk, és együtt halunk.

Halunk és születünk, hogy fejlődjünk,

Fejlődtünk, haltunk, gyermekeinkben

Újból és újra, újjá születhessen

E csodálatos, és egész Világ

Páter Sándor London 2011 Március 5

István Róbert Jagos

2011. február 2. 17:57

Újjászületés verses antológia – pályázati felhívás

A Dél-Alföldi Művészeti Kör tavasszal egy verses antológiát tervez megjelentetni Újjászületés néven. Várjuk szeretettel azokat a vállalkozó szellemű versírókat, költőket, akik műveikkel szerepelnének a kötetben.

Megjelenés feltétele: 1300 FT/vers. Cím: Jagos István 6722 Szeged, Gutenberg u. 32/A 2/3

vagy kérésre számlaszámot küldünk e-mailbe.

Egy szerző több művel is pályázhat. A pályázati díj, magában foglalja egy kötet árát és a postaköltséget.

A Művészeti Kör fenntartja a személyes meghívás jogát is.

• nevezési határidő: 2011. március 15. (Tervezett megjelenés: az elbírálást követő 30 napon belül.)

• beküldés: delmuvkor@yahoo.com

• formai kritériumok: 11-es Book Antiqua betűtípus, Rich Text vagy Word formátumú dokumentum

• terjedelem: 22 sor (ebbe az üres sorok is beletartoznak) Ha ezt meghaladja dupla versnek számítjuk.

• szükséges adatok: a pályázó neve, címe, e-mailcíme

• szükséges melléklet: a pályázó nyilatkozata arról, hogy a beküldött mű (művek) a saját szellemi terméke

• egyéb: Lehetőséget biztosítunk arra, hogy akinek van honlapja, annak címét feltüntetjük a megjelenő verse alatt. A honlapcímét kérjük, csatolja az elküldött vers, versek mellé.

Tisztelettel felétek, DéeMKá

Nekem is meg van,

Neked is meg van.

A szerelem nem szégyen,

Csak akkor létezik hogyha

Az övé vagy egészen.

Hogy erről mit ínak a nagyok,

Az már a gondolatában is halott.

Mit lát a szív, mit érzel Te meg én.

Egyedül az van bent a kör közepén.

Mit számít ha körülöttünk a világ,

Szürke, néma, Búskomor vagy halott?

Mikor Te bennem, én Benned vagyok.

Ezt csakis a szív dönti el.

Szeretnéd, szeretném kettétörni tollam.

Hogy ne tudj semmit, semmit se rólam.

Hogy tudd, hogy tudd, amit érzek, gondolok,

Egyedül Veled, Veled egyedül, egyedül…...

Egyedül, kétségtelen nagyon egyedül!

Nevet a nap, nevet az ég, és senki sem tud róla,

Nevet a hold, az ég tájak, a tenger, meg a rózsa,

De ami hiányzik, és nem tehetsz, nem tehetek róla.

És ami van, miért is van, miért nem válik valóra?

Itt a tavasz, a sok virág, lábad elé

Szőnyegként hintenek, terítenek a fák

Illatfelhő mámorban úszik a világ,

Virág hegy, a világ tetején, s Te meg én………

Nem várok semmit, de ha az érzés magával ragad,

Nem látok senkit, csak szórom a szélbe virág szirmokat.

Nem baj ha nem látlak, hisz bent a szívemben

Akarom vagy nem hagyom de mindig benne vagy.

Páter Sándor 2011 Március 11 London