Rövid szakmai önéletrajz

Marczinka Csaba vagyok és 1967 nyarán születtem Budapesten. Középiskolai tanulmányaimat a budai Petőfi Sándor gimnáziumban végeztem, 1981-85 között. 1987-ben felvettek az ELTE BTK történelem szakára, melyet 1992-ben fejeztem be „jó” eredménnyel. 1995-2002 között az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom szakát is elvégeztem „jó” eredménnyel. Később elvégeztem a tanári kiegészítő szakot is.

Már a középiskolában is többször indultam az irodalmi pályázatokon, de komolyabban csak 1990 körül kezdtem szépirodalommal foglalkozni. Eleinte csak verseket írtam, de később már a próza- és drámaírás is felkeltette érdeklődésem. 1994-től publikálok rendszeresebben lapokban, folyóiratokban és internetes portálokon. Többek között az Élet és Irodalom, a Magyar Műhely, a Magyar Napló, a Bárka, a Prae, az Új Forrás, a Hévíz, a Palócföld, a Parnasszus, a Székelyföld, a Szőrös Kő, a Pannon Tükör és sok más folyóirat is közölte verseimet és prózai írásaimat. Megjelentem több antológiában is (Igennem-antológia, Szép versek, Somogy-antológia, stb.).

Első verseskötetem „Előszó a halálhoz” címmel 1997-ben jelent meg az Alterra Kiadónál. Ezt néhány év múlva követte a második verseskötet „Ki lopta el az ortho-doxámat?” címmel a Littera Nova Kiadónál. Ezután hosszabb szünet következett az egyéni köteteket illetően. Továbbra is írtam verseket, de egyre inkább a próza felé és az esszéírás felé fordult érdeklődésem. Elkezdtem írni első regényemet. Közben befejeztem és publikáltam „Impériumváltozás fazonigazítással” (2009) címmel történeti tárgyú esszémet a rendszerváltás időszakának magyar és kelet-európai történetéről a Nap Alapítvány Kiadásában.

Közben tovább csiszolgattam a hosszabb regényemet („13.kosztya” a munkacíme, máig publikálatlan), s írtam egy kisregényt. Utóbbi „Örök Évi-fantáziák” címmel jelent meg 2017-ben a Garbo Kiadónál. Mivel régóta nem jelent meg verseskötetem a viszonylag frissebb epikus és szerepverseimet gyűjtöttem össze. Ezek a versek (néhány kisebb verssel kiegészítve) jelentek meg a Rím Kiadó kiadásában 2018-ban „Dévaj Szent Feri és Matyinetti őrmester” címmel. A szerepversek, parafrázisok és verskollázsok iránti érdeklődésem azóta is megmaradt. E verstípusok nagy hatást gyakoroltak legújabb – Ady emlékét megidéző – versciklusomra is.

E ciklusomat csiszolgatom és mellette továbbra is írok cikkeket, esszéket és prózát is.

Marczinka Csaba