Kui Janos: Szógyakoriság Radnóti Miklós költészetében

1. A gyakoriság a vizsgált jelenség előfordulásainak száma – olvasható az Értelmező Kéziszótár megfelelő címszavánál. Én magam most arra vállalkozom, hogy megvizsgáljam: melyek azok a szavak, kifejezések, amelyek legtöbbször fordulnak elő Radnóti Miklós költészetében. Csak a tartalmas, konkrét jelentéssel bíró szavakat követem, a névelőt, a viszonyító elemeket figyelmen kívül hagyom.

A szógyakoriság vizsgálatának elméleti kérdésivel a magyar szakirodalomban eddig kevesen foglalkoztak, idegen nyelvű munkát viszont bőséggel találunk. „ A szógyakoriság-elemzés, ugyanis, komoly tudomány, és az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött, a kínkeserves emberi munkát felváltotta a számítógépes szövegfeldolgozás”. Én azonban még mindig csak manuális munkát tudtam végezni, a választott szövegből, Radnóti Miklós válogatott verseiből (1962-es kiadás) írtam cédulákra a sorokat, amelyekben a követett szavak találhatók meg, azokat mindig kiemelve közlöm. Az eddigi vizsgálatokból kiderül, hogy Radnóti Miklós 5153 szót használ verseiben, amelyek közül 756 nem található meg az Értelmező Kéziszótárban. Ezek összes előfordulása 24326. „Ez a tucatnál több előfordulás nem a közvetlen téma megszabta használati kényszer, hanem bizonnyal összefügg a költő stílusalakítási szándékával”. Bizonyos szavak megjelenése Radnóti nyelvezetében személyes sorsának alakulásával magyarázható. A magam 591 cédulája 848 adatot rögzít. Mennyiségi mutatókkal dolgozom, de az adataim életrajzi meg stiláris vonatkozásokra is utalnak, fogalmi tartalmukat, jelentésüket a költő által megélt félelmek, borzalmak világítják meg. A magam 591 cédulája 820 adatot rögzít. Mennyiségi mutatókkal dolgozom, de az adataim életrajzi meg stiláris vonatkozásokra is utalnak, fogalmi tartalmukat, jelentésüket a költő személyes életének félelmei, borzalmai világítják meg. „Költőnk egy-egy korszakában a pozitív, ill. negatív jelentésű

és hangulatú szavak jelentéséből s az egy nagy csoporton belül elhelyezhető szavak expresszivitásának és minőségi színezetének különbözőségeiből sokszor szinte egész korszakára jellemző törvényszerűségeket ismerhetünk meg”.(Kurcz Ágnes: A szóhangulat Radnóti Miklós költészetében, 1962).

2.1. És akkor lássuk most, melyek azok a szavak, amelyeket - mutatóink szerint – Radnóti Miklós legtöbbször használt verseiben? A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a költő verseiben a fény szót és származékait használja leggyakrabban, összesen 124-szer. A sötét árnyaknál gyakoribb a fény.

Fény ~ fényes ~ fénylik

aranylófényü sírni kezdett aranylófényü gyantát

barnafényű barnafényű kenyér

fején … álldogál a nap(...)arany fején kalap

felfénylő katona állt a sár felfénylő fodrain(…)

fény (…)dúdoló fény kísérgeti útját

fény (…)kecske(…)szőrén a fény kialszik

fény a fáradt fákra fátyolos fény esőz

fény A háztetőn a fény aranyburok

fény a tompa fény hulló sötétre vár

fény a város fölött szőke fény(…)világol

fény árnyékban éles fény vagy

fény az ágak(…)fényén futkos a fény

fény az égi fény az vándorol időkön át

fény az elkergetett fény mindenre visszaül

fény az ellebegő fény/hulló ködbe harap

fény fut,macskatalpain a tompa fény

fény gyűrűző köröket vet a tóban a fény

fény Halk hangot ád a fény

fény Harsány fürtökben lóg a fény…

fény holdban ragyogó fény

fény jár a gyönge fény a fa ormán

fény Kezében tábla volt és fény a homlokán.

fény miért virágzik fény a házfalon?

fény nap tüze te,akiből surran a fény

fény Ó fény, ragyogás, napszemű reggel!

fény odakinn fut a fény

fény pattog a fény a parti csónakok fenekén

fény szép,mint a fény

fény Te tünde fény!futó reménység vagy te

fény téli fény ült az enyhe dombon

fény terül a füvön a fény

fény ugrik a fény is

fény vakkan ijedten a fény(…)

fényben az ablak(…)futó fényben lengő lobogó

fényben éji fényben kiált a sarkok Nausene

fényben és ékes árnyék a fényben

fényben fényben fürdik a hangom már

fényben már fényben ég a távol

fényben napra kiáltok és fényben/fürdik a hangom

fényben Rebbenő szememmel/ülök a fényben

fényben rohantam az utcán…a fényben és zajban

fényben Sétáló fényben(…)futottak együtt

fényben Testünk csak csillogva ragyog a fényben

fényben Vetkőztél(…a…)fényben

fényben villog a fényben a kis füvek éle

fénycsöcsű (…) nagy fénycsöcsű állat

fénye (…)csillámlik háta fénye már

fénye (…)késként villan a napnak fénye

fénye a tűz megvilágította a lábaidat

fénye a véreres hold fénye támolyog

fénye csak a fénye csillogott a vízen

fénye csillan a messze alkonyok álmos fénye

fénye gyümölcsünket már lámpák fénye érlelte gyönyörűvé…

fénye Napod fénye már a bokrokon lóg

fénye ó csillagok szakállas fénye áztat

fénye rövid szerelmek fénye csillan

fénye Verssorok úsztak a lámpák fénye körül

fényében fényében a drótok újra feszülnek

fényei a városi házak kidobált fényei

fények fények feszültek a falra furcsán

fényeket a pohár gyors fényeket irkál a falra

fényekkel (…)riadalma s apró fényekkel tétovázik

fényekkel Jászol a /bölcseje/ fényekkel/úgy teli

fényeknél jövő híred vonul át fényeknél

fényén az ágak…fényén futkos a fény

fényes (…)hiába leng felém a fényes gombaillat

fényes (…)indultam ép egyedül, fényes esőben

fényes (…)ki költő…egy fényes kés előtt kiálthat-é?

fényes (…)megkóstolod…fényes és puszta kenyerünket

fényes a fényes ég magára vonta szürke fátyolát

fényes a fényes levegőbe…jeleket ír

fényes a fényes üvegen szép neved betűi megmaradnak

fényes a fényes,hűs sötétben fázik majd a csont is meztelen

fényes csak fényes héja ropog szomorúbban

fényes csak szalonnák fényes csöppje jut

fényes fényes és hideg patakba mártják be arcukat

fényes fényes esőket ivó égi virág!

fényes fényes levél alatt…szamóca bujdosik

fényes fényes szemmel rendezi tárgyainkat

fényes hangjuk fényes záporként hullna rám

fényes karmai csikorogva vájnak a fényes padlóba

fényes mosolyból fényes hurkokat rajzolgatok köréd

fényes szigetek ringatóznak, fényes bóbiták

fényes Sziklák fölöttem,távol a fényes ég

fényes úgy emeltek föl a fény felé…

fényesebben fényesebben

fényesség Az égen mintha fényesség suhanna

fényesség fényesség bokra te

fényesség fényesség fogta halkan a fejét

fényesség Kövér fényesség hintál az ázott deszkáknak jószagán

fényét (…)rádobálja haragvó sok kis lámpájának fényét

fényinél villám fényinél kiált az őr

fénykarikákat fénykarikákat dobál(…)fájó szemeim elé

fénylenek Páris tetői fénylenek(…)arcomra nedves fény pereg

fényleni (…)elmegyek fényleni hónak az erdélyi tetőkre

fénylik tükrösen fénylik tavaszi kedvünk!

fénylik újra elalszik s fénylik az arca

fénylő a szűz hó csillan meg…szerelmesen fénylő szemeinkben

fénylő Fénylő ajkadon bujdokoló nap a mosolyod

fénylő fénylő csillagok akarnak szökni

fénylő fénylő keréken pék suhant és énekelt

fénylő lábnyomán fut össze(…)az őszi víz fénylő pocsolyákba

fénnyel (…)jánosbogár riadt fénnyel a sövény feketéjén

fényre Ó,honnan táncoltál a fényre te?

fénytelen (…)fénytelen útról

fénytelen folyik a sárod tovább a fénytelen nyomor tanyáidon

fénytől „A fénytől szinte vak/csodák tolonganak”

fényzenés (…)hang- és fényzenés házaiból(…)

holdfény „késeket hordoz a szaladó holdfény”

napfény (…)dong és csomókba hull már a napfény(…)

napfény (…)fröccsen a napfény!(…)

napfény (…)huszonharmadik évem(…)megtűzte a napfény!

napfény (…)köztük vonult füstölve át a napfény

napfény a harc lombját(…)megsüti a napfény

napfény A lombok között(…)napfény zuhant át

napfény egyszerű,mint a napfény

napfény együtt indulunk ketten a napfény felé

napfény halványan csillog a napfény

napfény hasrafeküdt utakon itt a napfény…vakarja farát

napfény Napfény lehelgett rája

napfény varkocsán sikongott a napfény

napfényben Ordít a napfényben

verőfény gyönge verőfény permetegén ragyog által a kék

verőfény rásüt a betolakodó,déli verőfény

2.2. Ahogy körülötte egyre mordabb lesz a világ, „a forradalmi mozgolódás hangulatának megéreztetését szolgálja mindenütt a szél”. 114-szer használja a költő.

Szél ~ szélben ~ szellő

forgószelek jönnek új hadak(…)akár a vad forgószelek

szél (…)marja a hegyek felől a szél

szél a cifra szél beszél felőle

szél a könyvben szél lapoz

szél a nedves szél arcon simogat

szél a szél borzadva lapoz

szél a szél elült

szél álmára fú a szél

szél Álmomban fú a szél már éjjelente

szél aludni készül a fiatal szél

szél aprót söpör a ház előtt a szél

szél az ég tükrét már fodrozza a szél

szél balladák szoknyáit fújja(…)a szél

szél bokorba bútt a szél

szél bokrokba szél és macska bútt

szél egymásra fújta kedvük a jószagú szél

szél elül a szél és újra hull a hó

szél elül a szó(…)mit pirosan ejt a szél

szél engem hozott a szél

szél fagyosan fújt a szél

szél fáink megőszült fején ül most a szél

szél fáról szirom hull/csippenti szél

szél fekszik az úton a gyönge szél

szél fodrokat fú a gyönge szél

szél fölébred a szél

szél fölébredt a fiatal szél

szél föléd kívánkozik a szél

szél göndöríti fodrászó szél

szél Ha jön a szél(…)késként vág

szél hajunkat zászlóként lengeti a szél

szél hálóm a szél könnyen lengeté

szél hangoknak(…)csokrát hozza be…a szél

szél hangom messzehordja(…)a szél

szél hasasodik tőle az akkori szél

szél hűvös arany szél lobog

szél jó, ha a szél tört sorokat lel

szél készülj a harcra, mert jön a szél

szél kezekkel lengeti a szél

szél köti össze fa,madár és szél sipogó ijedelmét

szél lapoz,lapoz szirmaid közt a szél

szél lélek, mint fenyvesormi szél

szél már csak a perzselt szél forog

szél már onnan jő a szél

szél mert szél se fúj itt már

szél mindent elhord a szél

szél most csákót hord a szél

szél most szárító szél sürög

szél mögötted újra kezetfog a szél

szél nem érdekel már, honnan fú a szél

szél összehajolnak..a hó s apletyka szél

szél piros szél fújdogált

szél porainkból(…)sodor majd forgó tornyot a szél

szél ráfúj a téli szél

szél sík jeget simogat ilyenkor a szél

szél sikongva jár a lány ha fúj a szél

szél sírást hozott a szél

szél Sötét szél ébred borzas ég alatt

szél szakállát lengeti látod a szél

szél számokat irkált a szél a hóra

szél szárítgat lassan az esti szél

szél szél indul és porból tornyokat épít

szél szél söpri a port

szél szél szánkázik zúgva a dombokon

szél szél tombol a kertben

szél szétszór a szél

szél Tisza hátán fölfordul a szél

szél tócsába lép a szél

szél úgy emel fel, mint gyönge pelyhet lassú szél

szél vijjogva fújni kezd a szél

szél virág és szél a hegytetőn

szél vitte versekbe szerte a lábadozó szél

szélben (…)a vének(…)fekete dombok a szélben

szélben a szélben a csillogó bokor is föltapsol

szélben állunk a szélben is már

szélben magasban éltem, szélben

szélben megmosakodtunk a szélben, pihenő szélben

szélben savanyodott szélben a madár lehull

szélben tapadnak a bokrok a szélben

szélből a kósza szélből ül egy végső harapás

szele vadul rohanó halál szele kél

szelet szelet sodor

szelét érzem arcomon elégedett szelét

szeletlen egyedül maradsz szeletlen a széllel

szeletlen szeletlen nyáréjen hallgat a bokor

szélfútta „Matróz lehetnél” - szélfútta, tiszta szív

széljárta széljárta sziklaszál felé vivő vad út

széljárta tisztán élj te most, mint a széljárta havasok

széllel (…)kötöző gyökér, széllel barátkozó

széllel egyedül maradsz szeletlen a széllel

széllel fújtatta az édes széllel a tollát

széllel fülel és elpattan a széllel

széllel harcol(…)a széllel

széllel széllel fütyölj

szellő egy szellő felsikolt

szellő gyere le szellő, dagadj viharrá

szellő illesd ajakát kóbor szellő

szellő kaparász dideregve a szellő

szellő könnyű voltál, mint a szellő

szellő szellő jár már ott is

szellőcske gyermek szellőcske üldögél

szellők hegyekkel aranyszárnyu szellők játszanak

szellők kan dühünket elvitték a szellők

szellős Ó, jöjj el már te szellős március

szellővel az ég szuronyos szellővel üzen

szélnek fák a szélnek most vicsorítva felelnek

szélnek házak tárják lámpás ölüket a szélnek

széltől földjüket fallal védik a széltől

széltől gyenge széltől ráncolt tenger

széltől széltől hajlanak már a harci fenyők

szél (…)a szél verte,csúnya vidéken

2.3. A fasizmus gyilkos háborúja ellen megtalálja a lázadó gyűlölet szavait. A „ritka és nehéz szavak tudósa” „éber értelemmel” figyeli, mi történik körülötte, csak „fojtott szavakkal” szólhat arról, hogy „szavaim kakastollak közt menetelnek, de azt is érzi, hogy félnek „ragályos verseitől”, hogy „ékes szavai” eljutnak a tömegekhez, és „az új falak tövében felhangzik majd szavam”.113 szót használ Radnóti Miklós ennek kifejezésére. Ebből költő –25, szó – 44, vers - 44.

Költő ~ szó ~ vers

költeményed hiányzik majd a költeményed

költeményt ki kéri tőled számon e költeményt itt?

költeményt összetörte már a fájdalom,nézd, ezt a költeményt is.

költeményt Úgy írom e( …)költeményt,mint búcsúzó

költő a költő bokáig vérben áll már

költő A költő hangj száll

költő A költő ír,a macska miákol

költő a költő is csak hallgatott

költő A költő oly idős,amennyi a világ

költő bivaly,ló,munkás,költő sár utánad

költő ki költő és szabad szeretne lenni

költő költő is vagyok,meg proletár

költő Költő vagyok és senkinek se kellek

költő költő vagyok,ki csak máglyára jó

költő költő vagyok(…)a kenyeret és az asszonyt hirdetem

költő Költő volt és Hispániába ment

költő költő voltál - megöltek ők.

költő köszöntöm én a költő ünnepén

költő ó a költő minden lehet

költőfiút a villongó költőfiút konok,nehézkes férfi váltja fel

költőhalál költőhalál fennkölt és hősi kép

költője Lágymányos proletárjainak költője vagy te

költők élnek dolgozók itt,költők is bűntelen

költők harcolnak e korban a költők

költőként virágszülő költőként álltam

költőnek az eljövő költőnek is a Mű a mérték

költőnek költőnek nincs kora

költőt Egy költőt ünnepeltek itt

költőt költőt is feledtek

vers a konty olyan, mint boldog vers után vers

vers a montenegrói férfit dicsérje a vers ma

vers búvok, tollamból vers szivárog

vers egy vers milyen veszélyes,ha tudnád

vers Gyorstollú,ritka madár elringató vers

vers hogy dideregtem e vers hidegétől

vers oly szelíd ma ez a vers és surranó

versben Mit írjak még e versben?

versed versed mondták a szeretők

verseid néha fölötlik a táj, verseid hona

verseimből a képek rekvizitumok régi verseimből

verseimért ügyész fizet a verseimért

verseimet zápult,kis költők írják meg újra verseimet

verseimtől óvták a népet ragályos versemtől

verseit ezentúl bottal írja verseit

verseit megrendelésre fordít,eladja verseit

versekbe vitte versekbe szerte a lábadozó szél

versekben belőlem is versekben csúszik ki érettük a sírás

verseket Írj jó verseket(…)!

verseket verseket írtak a régi elesettek

versem két versem nyolc napot nyomott

versem úgy lépeget eléd most ez a versem is,halkan…

versem versem fütyölte arcomba,amit szeretett

versemben annyit érek én,amennyit ér a szó versemben

verset a fák közt,merre verset írva jöttem

verset áll a kórus és mondja a verset!

verset Az éhség kórusa mondja most a verset szemetekbe

verset Az ember egyre vénül,verset ír

verset ha rövid a papír,az ember akkor rövid verset ír

verset megölték benned a verset

verset mondom a verset

verset úgy írom…a verset,mint ahogy élek

verset verset szoktam én írni ilyenkor

versét utolsó versét e sorokkal kezdte

versíró A versíró kedv megjő -

versre mi izgat versre ma,mondd! A halál?

versre nemcsak a versre komoly

versre vad versre készülök

verssé mi verssé lenne,füttybe téved

verssel én gyümölccsel és verssel bíbelődöm

verssel s verssel térek a házba

verssel verssel ünnepeltem e szörnyű fordulót

verstöredékek szaporodtak a verstöredékek

versünk őriz(…)egy-kétversünk hogyha megmarad

szavam az új falak tövében felhangzik majd szavam

kergetőszavú szórtad utánam kergetőszavú fájdalmaid

szava kicsalt a rigók szava végre

szava szava mint vízbe kő,hullott szívembe

szava Fölébred most a táj,megered a szava

szavad Hívó szavad helyett kígyó szisszent felém…

szavai a gyűlölet(…)szavai forgatták(…)kerekét

szavaid csak szavaid szálas indái harcolnak

szavaim testetlen szavaim ragyognak

szavaim szavaim(…)kakastollak közt…menetelnek

szavaim keveredtek réti szavaim közé a pesti dumák

szavaink szavaink(...) bújdosnak itt( …)a pillák között

szavaink szavaink és ajkaink eltévesztik a szerelem útját…

szavak ékes szavak alusznak benne

szavak (…)az ajkukon ügyetlen szép szavak

szavak Szavak jöjjetek köré

szavak értelem homályán bukdosó szavak

szavak szavak érintik arcomat

szavak Egyszerű szavak érnek csak hozzád

szavak áhítatos jó papi szavak

szavak s mit érek én a ritka és nehéz szavak tudósa

szavakkal erős anyákra gondolok cifra szavakkal

szavakkal nem kószál szárnyas szavakkal(…)ámen!

szavakkal futó reménység vagy te,zengő szavakkal

szavakkal Szavakkal játékos életem mellédkúszik

szavakkal Mégis csak szavakkal szeretlek

szavakkal imádkozik hozzád egyszerű szomorú szavakkal

szavakkal szép szavakkal szeretlek mégis(…)

szavakkal miért is játszom boszorkányos ékes szavakkal(…)

szavam az új falak tövében felhangzik majd szavam

szavunkra folytott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek

szó szikrázva élesül a szó

szó gurul az álomi szó

szó Mit ér a szó két háború között

szó annyit érek én,amennyit ér a szó versemben

szó toppan a szó(…)úgy,mint a halál

szó jó úton jár-e kunyhóink közt a szó

szó már egy-egy szó ritmusra lépeget

szó Foszlik a szó,s alattam már alvásra vár a pad.

szó a végső szó után meséld el

szó gyászolj megint te csilla szó

szó lassú pillantású szó

szót rettegtem a szót

szót Elhós városa szült és zengtem a szót,zengtem az isteni szót

szóval üdvöket plántálnak hazudós szóval

szóval friss szóval majdan ők felelnek

2.4. „Ahogyan a költő körül elkomorul a világ, lassan-lassan behúzódnak szavai közé a rémület hangulatának kifejezői. Már harmadik kötetében is egyre inkább telítődik a táj

az emberi rémülettel. Ezeken a tájakon a szél feketén fúj. 1933 után, érett verseiben egyre erősebb hangsúlyt kap a táj áthangolása egy-egy fájdalmat, borzongást kifejező szóval”: félelem, halál, harc, forradalom. A halálmotívumot 90 estben fordul elő az átnézett versekben.

Halál ~ halott ~ meghal

belehaltál megszültél és belehaltál

elpusztulok elpusztulok itt, elpusztulok hamar, elpusztulok én is

félelem a félelem sokszor szíven érint

félelem szemében már nincsen félelem

félelemtől félelemtől bolyhos az éjszaka

félni félni nem tudok

félve félve ülsz az asztalodnál

halál szendereg a halál, készülő halál

halál halál vár

halál halál megérte-é, két halál

halál halál szalad, halál hinti be

halál keringeni kezd a halál

halál virraszt a halál, érzékeny halál

halál a halál komoly, halál zuhan

halál halál kutatja, szorgos halál

halál elzúgott a halál, a gyors halál

halál elvihetett volna a halál, undorodott a halál

halál nem ijeszt a halál,

halál milyen halál ijesztett

halál a halál tüzeit figyelik

halál közelít a halál

halál ez itt a halál( ...) a halál

halál fuvall a halál

halál hősi a halál

halál régimódi szenvedés, halál

halál halál kegyelme, jó halál

halál rokonabb a halál

halál más távlatot ád a halál

halál várja őt a halál…egy bölcsebb szép halál

halál fú a halál, förtelmes halál

halál akinek mellén ott ült halál

halál lengett a halál

halál lobbanj föl a halál fölé

halál mi izgat versre ma,mondd! a halál?

halál halál az úr, érthetetlen halál

halálon a halálon átesem

halálos halálos kört

halálos halálos hangjától

halálos halálos lihegésénél

halálra halálra növő, hamar halálra

halálra halálra rémíti

halálra halálra érek én is

halálraítélt járkálj csak halálraítélt

halált elűzi a halált, tőlem a halált

halált haljak halált, tiszta szép halált

halált álmodtam…egy más halált

halált halált virágzik

haljak haljak halált, tiszta szép halált

halnak halnak a költők, halnak e korban

halni halni készül

halott halott arcodra

halott halott vagy

halott halott hever, ott hever, annyi halott

halott halott néném

halott halott megfagyott, tegnapi halott

halott halott már, halott keze

halott halott lábujja

halott két napja, hogy halott vagy

halott felhők tettek halott fehérré

halott mögöttem két halott

halottaival halottaival úgy bánik

halottaival halottaival úgy bánik

halottakét úgy érzem testi valódat,mint a halottakét

halottakról halottakról szólnak

halottan halottan lehulló cserebogarak

halottbogár halottbogár ragyog, hét halottbogár

halt meg is halt ott nyomban

halva halva szülted-é

holt holt halász

holt holt szirom

holt holt gyökér

holt holt férfiak

holt néma holt, seregnyi holt

holt holt test, a holt test tudja

holt holt testedet

holtak holtak között

holtak hallgat, mint Ukrajna mezőin a holtak

holtak éltek a holtak

holtak szeretkezzenek a holtak

holtat irigylé a holtat, úri holtat

holtat siratott engemet a holtat

költőhalál költőhalál fennkölt

meghal meghal mikor megszólal este a sziréna

meghal a lepke meghal

meghalni nem tudok meghalni

meghalnom Engedj meghalnom,Édes!

meghalok Sosem feledtem el, hogy meghalok

meghalok mindegy,hogy átélem, vagy meghalok

meghalsz tudtuk, hogy meghalsz

meghalt meghalt az apám is

2.5. A táj idilli szemléletét megtöri az árny, a sötét. A „tarka színek” pontosabbá teszik a táj rajzát. A „táj kemény arcára puha sötét száll”, s azt is megvallja, hogy ”szívemben nő az árnyék”, és a természet világában is „Sötét szél ébred borzas ég alatt”, „E korban élek, árny az árnyban” – mondja a költő. 63 e szavaknak a száma.

Árny ~ árnyék ~ sötét

alkonyok élhetnél ott az alkonyok s a tengerkék között

árny E korban élek, árny az árnyban

árny sűrű szakáll rajtuk,az esteli árny

árny Ó árny az árnyban(…)vad versre készülök

árnya sávokat a hulló bombák árnya von

árnyai Nikíták árnyai jönnek át a sötét levegőn…

árnyat halvány árnyat szül a vastag árnyék

árnyat megugró árnyat lát a bokron át

árnyék (…)szeme alatt feketébb lesz az árnyék

árnyék száll(…)a szádra szárnyas, könnyütestü árnyék

árnyék egy árnyék dőlt el hirtelen a házfalon

árnyék a fűz,árnyék közé szorult

árnyék árnyékban éles fény vagy és ékes árnyék a fényben

árnyék halvány árnyat szül a vastag árnyék

árnyék szép mint a fény és oly szép mint az árnyék

árnyék Apró,arany láng ugrik(…)szívemben nő az árnyék

árnyéka gép(…)sötét árnyéka lenn némán kíséri röptét

árnyékba Árnyékba burkolsz,s nem vigasztal alkonyi tájakon égi játék

árnyékkal (…)árnyékkal foltos csöndben fagy a gyanta

árnyékos Déli árnyékos heverőn…parasztlányok(…)mellén játszik a kezem

árnyuk rozsdás,merev füvekre ejtik árnyuk a vadlibák

sötét a sötét fák sora eldől előtted

sötét Sötét szél ébred borzas ég alatt

sötét a táj kemény arcára puha sötét száll

sötét tompán csap rám a sötét

sötét gép(…)sötét árnyéka lenn némán kíséri röptét

sötét Sötét egünkre…koszorút fon a súlyos fáklyafüst

sötét lomha sötét takar

sötét fújja hideg sötét

sötét asszonyok várnak(…)sötét embereikre

sötét Surranva kell most élned itt,sötét vadmacskaként

sötét mosolyog a szálldosó sötét

sötét sötét koszorúba gyülik a holnapi hó

sötét hideg van,markos sötét kavarog

sötét sűrű és sötét vizekbe siklanak

sötét (…)szalad két fiatal fa,sötét lábaival

sötét a hallgató sötét rájukhajolt

sötét földönfutó,sötét bozótok védik:,

sötét a tenger haragos sötét lett

sötét a káposzták sötét tekintete

sötét arcomba csöppen egy-egy sötét csöpp róla hűvösen

sötét sötét lett és téged se látlak itt

sötét Borneo,mint egy sötét virág

sötétarany sötétarany ha megharagszol…hurkokat rajzolok köréd

sötétbe Az utak is sötétbe vesztek

sötétben sötétben bukdosom színéről száll a gőz

sötétben csomós sötétben éltél távol

sötétben a férges,hűs sötétben fázik majd a csont is…

sötétben a permeteg sötétben borzong(…)a fűszál

sötétebb hirtelen sötétebb lesz az út fölött

sötétedik Sötétedik. Halálos kört repül egy szőke méh.

sötéten sötéten szállt egész seregnyi néma holt

sötéten (…)hazafelé jönnek(…)ápolt glóriákkal sötéten a gazdák

sötéten világunk sötéten színes,fölmért s tág világ

sötétlő Nagy és sötétlő számokat irkált a szél a hóra.

sötétség sötétség üt körül tanyát

sötétség sebes sötétség szállott a parton

sötétség Bársony sötétség nem vigasztal

sötétül Sötétül lassan a piros

2.6. A félelem sötét érzését kiegyensúlyozza a fehér gyakori előfordulása. A hitet, a reményt nem ölheti meg benne sem a félelem, sem a halál, s a legborzalmasabb tragédia sem. Az erőltetett menet idején is fehérnek látja a jövőt. 61 fehér szó alapján következtettünk erre.

Fehér ~ fehéren ~ fehérlik

fehér együtt zuhantunk két fehér ártatlan szüzek

fehér Tejízü fehér gyermekek álmait alszom

fehér odaejtett szomorú ujjú fehér kezekkel

fehér fehér szentek fején megülő…galambok

fehér fehér álmok szorultak be a szíjak közé

fehér a rémülettől fehér és púpos lett az út

fehér fehér fodrokat fú a gyönge szél

fehér száll a halál fehér szép suhanással

fehér fehér fapor pereg a versbe

fehér a sok fehér galamb, a hangja száll utánad

fehér tyúkoknak szemén a hártya fehér volt

fehér Fehér ,szakállas mélabú jár köröskörül

fehér (…)a fehér hír a szemedig ér

fehér A nap leszökött a fehér havon a hegyről

fehér fehér madarak úsztak csak

fehér fehér sikítósan…tartotta véres homlokát

fehér csak a fehér némák ugatnak néha még. -

fehér magával hozta fehér nevetését

fehér Fehér köpenyed köpjön és piruljon el!

fehér (…)víz fut…fehér parazsakkal

fehér fehér uccákon reggel a lázadás szalad

fehér mi soká maradt fehér, az is már latod,feketéll

fehér fehér virágban álló fák…útrakelnek

fehér fehér felhőt lenget a Notr-Dame

fehér lányka(…)lába még fehér

fehér Csak neki szolgál már rég a fehér elefánt

fehér S íme fehér hangján rábéget a nyáj odakint

fehér Költő vagyok...ki tudja, hogy fehér a hó

fehér Hangom is vagy néha, fehér arcú

fehér fehér csuklója villogva hintált

fehér Fehér gyöngysort vettem a nyakadra

fehér a Kacagás kenyerének fehér testén(…)szaladtál

fehér aznap a fehér dombokon nem csókolództak

fehér Hóval borított fehér dombokon keresztül kísértelek

fehér fehér virágra kell hajtanom emlékező fejem

fehér megölelem fehér, dombos tested

fehér (…)fogaim fehér szűrőjén át…hullik rátok

fehér az ég meg majdnem fehér

fehér Fehér lapokat írok tele

fehérbe szárnyak is nyomtalanul fehérbe járnak

fehérek akikre rátalál, mind olyan fehérek

fehérek bakancsod ne kopjon(…)fehérek nagy faluján

fehéren fehéren torlódik a nyáj

fehéren a szél hozza utánam fehéren( …)felhőknek nyáját

fehéren fehéren a falu végén most hal meg a lány

fehéren Torony költi még hitét fehéren

fehéren szüzek(…)fehéren nyílnak látásom nyomán

fehéren Fehéren világít a Tejút

fehéren fehéren feketén fehérek feketék

fehérlik istenek(…)egyszerűsége fehérlik

fehérlő a bodza sűrű, fehérlő illatában ring a hold

fehérre szöszös pehelyre szálldos újra, fehérre hófehéren

fehérré hófelhők(…)tettek halott fehérré

fehérségbe tánczaj harsan ki a fehérségbe

hófehér megöltem hófehér álmaidat

hófehér A hófehér éjek után ugy-e(…)olvadás maradt

hófehér fiatal apácák hites, hófehér teste felé

hófehér vért láttam én(…)hófehér pehely helyett

hófehér A gyökér(…)álma hófehér

hófehéren a hófehéren villanó vitorlák útra készen

hófehéren hófehéren villanó vitorlák(…)híznak útra készen

2.7. Radnóti előszeretettel használja a mozgalmas, kifejező igéket. Ezek nagyobbrészt mindig a természet finom,lágy jelenségeire utalnak: „szél hozza utánam fehéren …felhőknek nyáját”, de „érted száll az ének”, „zajjal száll a golyó”, s a „szomszédból…a rémület”.56-szor fordul elő.

Száll ~ szálldos ~ szálló

elszáll szerelmes szavainkkal elszáll a köd

elszáll Az álom hullongó sötétje(…)elszáll

elszállt hiába,az illatod elszállt

fölszáll (…)fölszáll a hajnali köd

leszáll mi eddig néma volt,lassan leszáll

száll száll( …)asszonyok foganó átka

száll az útról könnyű por száll

száll a hangja száll utánad

száll száll a hő

száll fodros hő száll szerte odafönt

száll a gyönge fűre sziszegő fény száll

száll (…)tükröző fák közt száll könnyű szellő

száll a táj kemény arcára puha sötét száll

száll telek ígérete száll távol hegyek ormán

száll nem száll bánat a rögre

száll por száll,bombás gép száll

száll lassan száll a szürke

száll nehéz napom pora száll

száll (…)zajjal száll golyó feléd

száll kis pók fényes szála száll

száll Gyöngy pára száll pilládra

száll pára száll az álmodó hegyekre

száll köd száll le csupán

száll gépen száll fölébe

száll Száll a tavasz kibomolt hajjal

száll angyala nem száll már vele

száll száll a halál fehér szép suhanással

száll színéről száll a gőz

száll kismadár(…)tolla száll

száll a költő hangja száll

száll katonák lelke száll

száll? inkább csak lejt

szálldos szálldos az úton a láng

szálldos szálldos körötted körbe röpke dörgés

szálldos szöszös pehelyre szálldos újra

szálldos pucér szirtekre lenge pára szálldos

szálldosom lélekként szálldosom majd

szálljon haragod füstje szálljon az égig

szállni szállni tanulván meg-megvillan az égen

szállni lenn újra szállni vágyom

szálló bottal írja verseit szálló homokra

szálló ritkán szálló szó

szálló szomszédból szálló rémület

szálló A szálló porban(…)hajnali szél kanyargott

szállongó (…)a versre(…)szállongó sort vetek

szállt seregek nehéz szaga szállt

szállt gyenge bokorra szállt a madár

szállt lepke szállt le rám

szállt hűs pára szállt utána már

szállt érted szállt az ének

szállt kezedre szállt egy nagy szarvasbogár

szállt madárraj szállt nyugatnak

szálltál (…)gyermekkor,de messzire szálltál

szálltat dühöket ott gyorsan szálltat a széllel

szerteszáll (…)szerteszáll,kis pára messze fenn

szerteszállt (…)a zápor(…)csattogva szerteszállt

2.8. A természet változatos, színes megjelenítésére mindig nagy gondot fordított a költő. Ahogy ő mondja, „színekkel játszik”. A fény, a ragyog,a fehér s a piros mellett ott találjuk a feketét is, és az is a természet tarka világának megjelenítését szolgálja. Például: „fekete rózsa virágzik”, a fekete esti erdő(…)hódít”,de van ilyen is: „Kormozz be talpig te fekete düh!”. A 61 fehérrel szemben itt csak 55 szót találtunk

Fekete ~ feketén ~ feketéll

fekete lábuk nyomán fekete rózsa virágzik

fekete fekete rendőr is közelebbre sípolja társát

fekete kivirítson a fekete föld

fekete fekete folt maradt talpunk alatt

fekete könnyezett ki a fekete és lázas udvarból

fekete Fekete fák rohannak el sűrűn

fekete a fekete városig viszik vissza a sóhajókat

fekete Jobbról a fekete esti erdő(…)hódít

fekete már fekete a víz

fekete Már fekete a víz

fekete fekete gőzösök vontatják megélhetésük(...) uszályát

fekete fekete házak mögött csak most bukott le a nap

fekete Kihűlt már,fekete a parázs Kormozz be talpig te fekete düh!

fekete a fekete feketébb és enyhébb lilaszín lesz a fehér

fekete A héja fekete kört ír az égre fel

fekete mint fekete szalagot,úgy köti ránk a novembert

fekete fekete gyöngykoszorúként csapódott a Tiszára zápor!

fekete jegenyék árnyéka gyászolja(…)fekete kenyerünket

fekete fekete haja lassan megőszül

fekete Fekete tóban kis kácsa fürdik

fekete meséli most fekete,prémes csudáját

fekete Fekete ikreket szült a barifelhő

fekete a vének(…)fekete dombok a szélben

fekete csörgető fekete tücskök zaja dicséri most

fekete halnak fekete ég alatt a fák

fekete fekete tűzfalak tövén aludtam

fekete fekete tájak tükröznek sötéten

fekete fekete szemekben sötéten fénylik az ég

fekete angyalaink magukra húzták a fekete takarót

feketébb a fekete feketébb lesz

feketébb asszonyaink(…)szeme alatt feketébb lesz az árnyék

feketében kétfelé nyílik feketében előtted

feketéjén jánosbogár(…)a sövény feketéjén

feketék feketék voltak,mert anyjuk árnyon élt

feketéll ami soká maradt fehér,az is már látod,feketéll

feketéllő a fák feketéllő törzse hatalmas

feketélnek feketéllnek sarkai máris az őszi nagy égnek

feketén fehéren feketén fehérek feketék

feketén Állnak és csodálják feketén

feketén alszanak feketén a parton a házak

feketén alszanak feketén(…)a Gyárak

feketén a feketén villogó Duna vize(…)lomhán nyújtózott ki

feketén Oly feketén teli még,szinte lecseppen

feketén feketén pillant a Tiszán

feketén Boros emberek nézik a felhőket feketén

feketén szelet sodor feketén

feketén növekszik a kórus feketén feketén,feketén feketén

feketén egyedül maradsz(…)a széllel feketén föltoronyodva

feketén balladák(…)szoknyáit fújja feketén éjjel a szél

feketén elestem s újra futottam feketén

feketén a rabok feketén gyűrűző vad bánata csobban

feketére feketére verte szomszédék szőke lányait

feketeszárnyú Ó suhogó,feketeszárnyú háború!

feketülő feketülő vízben mosakodnak a fák

fekete lábuk nyomán fekete rózsa virágzik

fekete fekete rendőr is közelebbre sípolja társát

fekete kivirítson a fekete föld

fekete fekete folt maradt talpunk alatt

fekete könnyezett ki a fekete és lázas udvarból

fekete Fekete fák rohannak el sűrűn

fekete a fekete városig viszik vissza a sóhajókat

fekete Jobbról a fekete esti erdő(…)hódít

fekete már fekete a víz

fekete Már fekete a víz

fekete fekete gőzösök vontatják megélhetésük(...) uszályát

fekete fekete házak mögött csak most bukott le a nap

fekete Kihűlt már, fekete a parázs

fekete Kormozz be talpig te fekete düh!

fekete a fekete feketébb és enyhébb lilaszín lesz a fehér

fekete A héja fekete kört ír az égre fel

fekete mint fekete szalagot, úgy köti ránk a novembert

fekete fekete gyöngykoszorúként csapódott a Tizára zápor!

fekete jegenyék árnyéka gyászolja…fekete kenyerünket

fekete fekete haja lassan megőszül

fekete Fekete tóban kis kácsa fürdik

fekete meséli most fekete, prémes csudáját

fekete Fekete ikreket szült a barifelhő

fekete a vének(…)fekete dombok a szélben

fekete csörgető fekete tücskök zaja dicséri most

fekete halnak fekete ég alatt a fák

fekete fekete tűzfalak tövén aludtam

fekete fekete tájak tükröznek sötéten

fekete fekete szemekben sötéten fénylik az ég

feketébb a fekete feketébb lesz

feketébb asszonyaink(…)szeme alatt feketébb lesz az árnyék

feketében kétfelé nyílik feketében előtted

feketéjén jánosbogár(…)a sövény feketéjén

feketék feketék voltak,mert anyjuk árnyon élt

feketéll ami soká maradt fehér, az is már látod,feketéll

feketéllő a fák feketéllő törzse hatalmas

feketélnek sarkai máris az őszi nagy égnek

feketén fehéren feketén fehérek feketék

feketén Állnak és csodálják feketén

feketén alszanak feketén a parton a házak

feketén alszanak feketén(…)a Gyárak

feketén a feketén villogó Duna vize(…)lomhán nyújtózott ki

feketén Oly feketén teli még, szinte lecseppen

feketén feketén pillant a Tiszán

feketén Boros emberek nézik a felhőket feketén

feketén szelet sodor feketén

feketén növekszik a kórus feketén, feketén, feketén

feketén egyedül maradsz(…)a széllel feketén

feketén balladák(…)szoknyáit fújja feketén éjjel a szél

feketén elestem s újra futottam feketén

feketén a rabok feketén gyűrűző vad bánata csobban

feketére feketére verte szomszédék szőke lányait

feketeszárnyú Ó suhogó, feketeszárnyú háború!

feketülő feketülő vízben mosakodnak a fák

2.9. Természetes, hogy elsősorban Fanni szerelmének ragyogását látja:” hazajött a kedves (…) csillagokkal az ajka körül”, „Alvó arca körül csillog és ring a párna”, de” csillogó gondot ringat magában”, és „szuronyok csúcsán villog a rét feléd”.45 ezeknek a szavaknak a száma.

Ragyog ~ csillag ~ csillog ~ villan

csillag a lomha sötéten hét csillag pirult csak át

csillag hangom messzehordja hűvös csillag

csillag (…)ellenem sereglik az égi csillag is

csillag körötted hét szép csillag ég,hét csillag ég körötted

csillagát lába tűnő csillagát a hóban ittfeledné egy madár

csillagok A vérre csillagok csorogtak,mert este volt

csillagok (…)hitek kísérnek és a vándorlófényű csillagok

csillagok csak fű van és fa;nap,hold,csillagok

csillagok a csillagok megjönnek este mégis

csillagokkal hazajött a kedves(…)csillagokkal az ajka körül

csillagot huszonkét évem(…)bevacsorázik három csillagot

csillagot (…)reszketeg csillagot sodort az ablakomra

csillámlik csillámlik háta fénye már

csillogó Szavak érintik arcomat(…) - s te csillogó,te kankalin

csillogó csillogó nyelvvel előre

csillogó csillogó gondot ringat magában

csillogva füvek alatt csillogva lesnek

megcsillan asszonyod arany kontya(…)megcsillan a lejtőn

megvillan a fény megvillan rajtuk néhol

ragyog gyönge verőfény permetegén ragyog által a kék

ragyog úgy ébred és ragyog(…)mint gyermeki tündér

ragyog ázott hajában hét halottbogár ragyog

ragyog a szerelem téged is így ragyog által

ragyogás daloló ragyogás vonul át…

ragyogó Ragyogó rügyén álldogál a nap.

ragyogó fiuk és lányok ragyogó vállán csúszkál…az ünnepi nyár

ragyogó Ragyogó vállaikon apró napokat hoznak ki magukkal...

ragyogó holdban ragyogó fény és napban ragyogó Csillag

ragyogó fürdik a hangom(…)mint tiszta madár…ragyogó pocsolyában

ragyogó (…)szárító szél sürög a zápornak ragyogó maradékán

ragyogó Ragyogó rügyre ült le most a nap

ragyogva ragyogva lép az erdő szerteszét

villan szelíd szemén az éber értelem villan megint

villan Tűnik a nappal,útja villan

villan Arany késként villan a napnak fénye

villanó a hófehéren villanó vitorlák(…)híznak

villantott négyet villantott még

villanva villanva víz színén(…)mint szusszanó arany

villanva vadmacskaként(…)akkor is(…)villanva eltűnik

villog szuronyok csúcsán villog a rét feléd

villogó villogó zápor zuhan belőle

villongó a régi villongó költőfiút konok,nehézkes férfi váltja fel

villongva a vándorló szegény(…)villongva nő

virulva virulva nőnek a fák

2.10„ A szavak fogalmi tartalmából eredő hangulatnál fogva érezzük a föld alá szorított szocialista mozgalom erejét s hitét, és az ellenforradalom terrorját: „híven tüntet két pipacs”, „szuronyos szellővel", „piros hitét",”pipacsot lát”, „pipacspirossal zendüljön a világ".

„pipacspirossal zendüljön a világ", „ A fák vörös virágokat lázadnak”. Együtt 34, külön a pipacs 14-szer, a piros 20-szor eleme a képeknek.

Piros ~ pipacs ~ piroslik

pipacs Híven tüntet két pipacs

pipacs a pipacs szöszöske szára zöld

pipacs Szeretne ellakni veled,akár négy szál pipacs között

pipaccsal Két arcán két pipaccsal pirult

pipaccsal egyedül élek egy lengő pipaccsal a lábam előtt

pipacsok pipacsok véres csöppjeit akartam(…)hozni

pipacsok vitte pipacsok szirmát a szél

pipacsok pipacsok véres pöttyeit…akartam hozni neki

pipacsos a társadalmi rend pipacsos tábláit takarjuk el a naptól

pipacsot Az asszonyom pipacsot lát

pipacspirossal Pipacspirossal zendüljön a világ!

piros anyjuk árnyon élt, piros szél fújdogált

piros piros láng a lomb

piros megvilágította(…)a megbánás piros rózsáit

piros piros pillét ástam ma babonásan

piros könnyedén aligha hagyhatja el piros hitét

piros a piros szabadság tán nem jön el soha

piros Piros,nagy alma volt,a kislány ráhajolt.

piros piros a vér

piros piros a pipacs

piros (…)a szájad újra oly piros

pirosan élesül a szó,mit(…)pirosan ejt a szél

pirosfülü megjött a pirosfülü tél

piroska gyerek piroska orráról beszél

piroslik tőled piroslik a vér

pirossát nyelvem pirossát rácsókolom…a tenyeredre

vérszínpiros támadok fel(…)vérszínpiros…hajnalokon

vérvörösen Ma vérvörösen kelt fel a telihold

vörös A fák vörös virágokat lázadnak

vörös legények szája vörös koszorú lett(…)

vöröslő mit jelenthet(…)a házakról csorgó,vöröslő fájdalom

vörösszemű otthagytam a vörösszemű embereket

2.11. Radnóti „sejteti, hogy a harc egye-lőre reménytelen, de mégsem tehet egyebet, sorsa és természete szerint. Vállalja a harcos életformát, mert minden más életforma idegen tőle”: „Tanítok és vallom a harcot is”, „ A szeretőm harcaim társa”. A természet idilli látása is elkomorul: „Itt széltől hajlanak már a harci fenyők”. És „tudja, hogy egyszer elveszti ő is a harcot”. A harc és származékai 30 alkalommal kerültek be a versekbe.

Harc ~ harcol ~ harcaim

arcaim most harcaim ustora duruzsol

harcaim A szeretőm harcaim társa(…)

harcaimból ritkábban gondolok vissza bokros harcaimból

harcát Harcát a nép most nélküled víjja

harci harci gép dúlja fel meleg helyét

harci csókkal szegem be harci ruhád

harci csókkal pakolom harci bakancsod

harci Itt széltől hajlanak már a harci fenyők

harcodhoz neked tartogatták(…)harcodhoz lobogónak

harcol harcol a kővel és harcol széllel

harcos férfifiad rád úgy emlékezik immár,mint társára a harcos

harcos harcos könyveim fölött(…)imbolyog házkutatás riadalma

harcos harcos zajokkal készül marakodni

harcos harcos lányok jó körmei díszével

harcosan harcosan járt a szánk

harcosok kedvvel ébredt,ahogy(…)kürtharangra harcosok!

harcot Tanítok és vallom a harcot is

harcot megszoktam rég a harcot itt

harcot tudja,hogy egyszer elveszti ő is a harcot

harcot torkukból harcot sivítottak

2.12. Ilyenné lett a költő élete. Nem szépíti meg már az idill sem. Vadak, egyre vadabbak az életkörülmények, erősödik a fenyegetettség:” készül a vadnál vadabb világba”.Még a vers is vadabb lesz: „vad versre készülök”. Csupán a szerelemben hisz még, de a kedves is távol van: „messze vagy, Túl három vad határon”, mégis hiszi, hogy van még az otthon, s még boldog lehet Fannival.

25-ször fordul elő verseiben ez a szó.

Vad ~ vadul ~ vadabb

vad Ó,fiuk és lányok vad serege járkálgat itt

vad Mert vad,vad a nappal

vad vad bozótban,ártatlan Robinzon

vad vad versre készülök

vad vastag,vad ágyuszó gurul

vad jól bírod e vad hegyiúton a járst

vad vad férfiak(…)hatalmat érő nyugalma nyugtat

vad messze vagy,Túl három vad határon

vad vad tölgykerítés barak oly lebegő

vad (…)egyszer egy vad hajnalban arra ébred,hogy minden összeomlott

vad (…)mit rejt e térkép?(...)gyárat s vad laktanyát

vad ugrik a fény is(…)dörgedelem vad dörgedelemmel

vad vad…kamaszfiús szellőkkel jár a fák alatt

vad vad szekerek zörgése lerázza a fák maradék levelét

vad vad zápor hullt időnként

vad dalolni róla(…)a kantinmélyi vad és gőzös zürzavarban

vad jönnek új hadak(…)akár a vad forgószelek

vad széljárta sziklaszál felé vivő vad út

vad fölötte vad,feszes,nagykarmú ég dorombol

vad igáslovak űznek vad kocsisokat

vad Nem hagytatok el gyönyörű vad ifjúságom

vad a rabok feketén gyűrűző vad bánata csobban

vadabb egyre vadabb bennem a szomorúság

2.13. Az arany előfordulásáról Beke József írt részletesen. Ő mondja: „Fő műveiben Radnóti Miklós összesen ötvenhatszor s jó néhány jelentésárnyalatban alkalmazta. Átvitt értékeket jelöl vele, a természet nagyszerű fény- és színhatásait, a kedves százszor megcsodált-megénekelt haját meg az oly nagyon nélkülözött, de áhított békés, nyugalmas „arany napokat”)”. Az 56 adatból itt csak néhányat (20) közlünk.

Arany ~ aranyló ~ aranyként

arany a nap szétfutó gallyába arany csíkot harap

arany (…) arany gőzök közül vakít s új hajnalokra kél a nap világa.

arany A bokron nedves zűrzavar, a tegnap még arany avar

arany Ragyogó rügyön álldogál a nap, arany fején kalap

arany lányok: arany csöppek hullnak lábaikra

arany A lomb között arany kard, napfény zuhant át

arany Apró, arany láng ugrik(…)szívemben nő az árnyék

arany búbos galamb fehér begyében ragyogtak arany búzaszemek.

arany óvatosan köztük úszik el s kinyit a tök arany virága.

aranyát tartja az égen, hogy le ne hulljon: félti aranyát

aranyhajad kibontottam forró aranyhajad

aranyként Április aranyként hull a fán át

aranyló aranyló alkonyatba öltözött hűs pára szállt

aranylófényü halkan sírni kezdett aranylófényü gyantát

aranyszárnyu a parton túli hegyekkel aranyszárnyu szellők játszanak

színarany mint színarany golyó ragyog a tetőn

2.14. Radnóti Miklós életkörülményeit, a rend iránt érzett undorát fejezik ki azok a képek, szavak, kifejezések, amelyekben a féreg és a gyökér az alkotóelem: „gyökér lábán féreg ül”, „férgek között élek én, ott készül e költemény”,”férges föld fekszik szájamban”. 19 ilyen szót találtam.

Féreg ~ férges ~ gyökér

féreg Gyökér karján féreg alszik,

féreg Féreg vagy s férget irtani undorodom.

férgek Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat

férgek Rémhírek és férgek közt él itt francia, lengyel

férgek hallgatag férgek másznak szét

férgek éjjel fúró férgek árja rémít

férgek érzik(…)a férgek a perzselt emberi hús szagát.

férgek férgek között élek én,ott készül e költemény

férgeket a megriadt pohár gyors férgeket irkál a falra

férges férges föld fekszik szájamban

férges az élő irigylé a férges úri holtat

férget a tegnap még arany avar férget,csigát,csirát takar

férget Féreg vagy s férget irtani undorodom.

gyökér Gyökér vagy és törzs,(…)kötöző gyökér

gyökér gyökér lábán féreg ül,

gyökér földet kaparász az ezerujjú gyökér

gyökerek Puhán alusznak(…)a szakállas gyökerek

gyökerek testem gyökerek verik át

megférgesül a világ megférgesül

2.15. Radnóti Miklós a nyugodt, békés életre vágyott egy életen át, „egyre lelkesebben szóltam hozzád könnyüléptü béke”

ami soha nem adatott meg neki. Az állandó üldöztetés, az ismétlődő behívások végül is a teljes megsemmisüléshez, a halálhoz vezetett úgy, ahogy mindig tudta és érezte. De legutolsó pillanatáig bízott benne, hogy „egyszer béke lesz”.

9-szer szerepel a cédulákon.

Béke ~ békés ’ békében

béke az uccán béke lengett valami bokorban

béke Csöndesen alszik a hegy kicsi barlangjában a béke

béke egyre lelkesebben szóltam hozzád könnyüléptü béke

béke értelem világít bennük(…)míg jelt nem ír hazánkra újból a béke

béke Esti béke, téged köszöntelek

béke Így lesz-e? Így! Mert egyszer béke lesz.

békében békében élni is szép lenne már

békés Békés és harcos könyveim fölött(…)imbolyog a házkutatás riadalma

békít gonddal békít a lombbal(…)

2.16. Ezek a szavak abba a sorba tartoznak, amelyek a nyugtalanságot, a költő harcos kiállását, az emberi életért folytatott küzdelmét fejezik ki: szél, vörös, pipacs, harc, lázadás: „ A fák vörös virágokat lázadnak éjjel…”,” reggel a lázadás szalad”. 5-ször jegyeztem le.

Vihar ~ lázadás ~ lázadnak

lázadnak A fák vörös virágokat lázadnak éjjel…

forradalmán a lány sivít, karmolva, teste tavaszi forradalmán

lázadás fehér uccákon reggel a lázadás szalad

lázadó Kedvesed fiatal csókjaitól dalol föl benned a lázadó jóság

vihar Talán vihar jön(…)és harcos zajokkal készül marakodni

3. Összefoglalva tehát megállapítható: Radnóti Miklós 5153 használt szavából legtöbbször - 124-szer - a fény fordul elő. Utána a szél és származékai következnek, 114 adat igazolja ezt. A költő, szó, vers szavak száma együttesen 113, külön-külön: költő – 25, szó – 44, vers 44. A halál is igen gyakori, 90-szer használja a költő. A sötét és árnyalatainak száma 63, fehér 61, száll 56, fekete 55, sötét és árnyalatai 45, pipacs 14, piros 20, együttesen 34, harc 30, arany 20, féreg ~ gyökér 20, arany 20, béke 9, vihar ~ lázadás 5. Sokszor használt főnév a szél, szó, vers, költő, féreg, gyökér, pipacs, de színskálája is gazdag, változatos. Kedveli a fehér, fekete, piros színnevet, de előfordul a lila és a szürke is. A főneveknél és a színeknél maradva írhatom le: Radnóti Miklóst élete utolsó pillanatáig nem hagyja el piros hite. Világlátása – a komor életkörülmények ellenére – soha nem pesszimista, nem enged a sötétnek, a fény világítja azt be, gondolkodása fényes, sugárzik belőle az „éber értelem”.

Irodalom

A halál-motívum Radnóti Miklós költészetében

("annyit érek én, amennyit ér a szó versemben”), Radnóti Miklós költői nyelve

Beke József: Radnóti Miklós költői nyelvének szókészlete

Beke József, Radnóti Miklós: Arany

Beke József: Ranóti-szótár

Idill és halál összefonódása Radnóti Miklós költészetében

Kurcz Ágnes: A szóhangulat Radnóti Miklós költészetében, Irodalomtörténeti Közlemények, 1960/5, 566.

Népszabadság - Radnóti 5153 szava

Nemes István: Radnóti Miklós költői nyelve, Akadémiai, Bp., 1979, 247.

Pomogáts Béla: Radnóti Miklós, Gondolat, Bp., 1984

Szalay Adrianna: Radnóti Miklós költészetéről