Jelentések, beszámolók

Dr. Visy Zsolt prof. em.:

Jelentés

az Intercisa castellumban, az Int-5. őrtoronyban, valamint a BRI V, X-XI, XIII-XIV és XXXIII menettáborokban végzett hitelesítő ásatásról

2016. Április 6- Május 6; Július 28. - Augusztus 3.

Jelentés

Az Intercisa castellumban, az Int-5. őrtoronyban,

valamint a BRI V, X-XI, XIII-XIV és XXXII menettáborokban végzett

hitelesítő ásatásról

2016. április 6 – május 6; július 28 – augusztus 3.

ásatásvezető: Visy Zsolt

Az ásatás résztvevői Fábián Boglárka, Fodor Fanni régészek, Fajka Szilárd, Lisztes Ádám, Varga Éva régészhallgatók, valamint Komárom város által kiküldött közmunkások. Az NKA pályázati támogatásból, valamint a Miniszterelnökség kiegészítő támogatásából végzett munka kiterjedt a CLIR adatbázis elkészítésére és adatokkal való feltöltésének

megkezdésére (elvégezve) is.

A terepmunka két részből állt. Az Ecthelion Kft (Bertók Gábor) geofizikai méréseket végzett a megadott objektumok kijelölt részein, míg a régészeti feltárás metszetárkok nyitásával a római katonai objektumok pontos elhelyezkedését igyekezett tisztázni. A munka sikeresen és eredményesen megtörtént, bár a geofizikai vizsgálat néhány esetben

csak gyenge jeleket érzékelve csak bizonytalan eredményre jutott. Ezzel szemben a régészeti feltárás kivétel nélkül minden esetben, így a geofizikai vizsgálat által csak bizonytalanul azonosított eseteiben is, teljes eredménnyel zárult.

Intercisa castellumának az északkeleti részét kellett pontosan meghatározni. A talajradar mérései ezt pontosan kirajzolták, így a tervezett 4 metszetárok helyett csak kettőnek a kijelölése és feltárása történt meg. A keleti vallumot a porta decumana és az északnyugati saroktorony közötti részen vágtuk át. Bár a castellum falát az alapozásig kitermelték, az alapárok alapján pontosan meg lehetett határozni helyét, a kutatóárok nyugati felében pedig előkerült az erőd fossája. Ennek csak részlegesen, mintegy a tengelyéig történt meg a feltárása. Az északnyugati sarok feltárását évtizedekkel korábban Barkóczi László végezte el. A talajradar mérése alapján kirajzolódott a lekerekített sarok, valamint a belső torony egy része. Ez újdonság volt a korábbihoz képest, mert – bár az időközben feltárt két keleti belső saroktorony feltárása megtörtént – Barkóczi Lászlónak nem sikerült ezt a tornyot azonosítani. Az ő kutatása során csak a külső, legyező alakú torony került elő.

A 2. kutatóárok ettől a saroktól keletre került kijelölésre, és mivel az újkori, több méteres tereplépcső az észak felé való terjeszkedést megakadályozta, csak 7 m hosszúságban. A feltárás során előkerült a castellum jelentős mértékben megbolygatott és kitermelt alapfala, de az alapozás szintje fölött azért néhány kősor megmaradt, valamint a falon belüli bolygatott rétegek.

Intercisa – 5 torony, Kisapostag

A 6. út (= limes út) nyugati oldalán és a 80-as években létesített üzemanyagtöltő állomástól északra fekszik. A szántóföldben tavasszal a zöldkár mérsékelése miatt csak egy

metszetárok kijelölésére és kutatására került sor. Ebben előkerült a kettős árokkal övezett őrtorony mindkét árka. Az igen mély, az eredeti felszíntől majd 3 m mélyre lenyúló, V-keresztmetszetű árkok lent egészen beszűkültek, amit még fokozhatott a rendszeres tisztítás okozta további mélyítés. Aratás után visszatérve került sor a belső árok feltárására, valamint az árok övezte terület részleges kutatására. Az eredetileg fából épített torony nyomaira nem sikerült rábukkanni (kő- vagy tegulatörmelék sem került elő), de egy kisebb, feltehetőleg 5. századi lakógödör igen.

Brigetio környékén eddig 36 ideiglenes tábor, minden bizonnyal a markomann háborúk idejére keltezhető menettábor vált ismertté a légirégészeti kutatások eredményeként. A korábbi terepbejárások nem jártak eredménnyel, egyetlen római leletet sem sikerült találni. A mostani feladat a menettáborok szerkezetének megismerése és római leletekkel való alátámasztása volt. A feladatot 4 helyszínen hat menettáborban sikeresen elvégezte a csoport (a hetedik kiválasztott táborban (XXXIV) tulajdonosi hozzájárulás hiányában nem került sor kutatásra.

X-XI, XXXII. táborok (Komárom)

Egy csoportban helyezkednek el, ide tartozik a kutatásba be nem vont VIII-IX tábor is. A X és XI árkai vágják egymást, a XI tábor a légifelvételek tanúsága szerint claviculával is rendelkezett. Ezt az ásatás is igazolta (1. metszet), míg a 2. és 3. metszet a két tábor metszéspontjait vizsgálta. Mindkét esetben sikerült rábontani az egymást metsző árkokra. A kétségtelenül római eredetű, V-keresztmetszetű árkok betöltése meglehetősen azonos, nehezen megkülönböztethető, sötét föld volt. Mélységük is közel azonos volt. Az alaposabb vizsgálat azonban kiderítette, hogy a kisebb, XI tábor a korábbi, ennek árkát vágja át a későbbi X táborárka. Néhány kerámiatöredéken kívül lelet nem került elő.

A dűlőút másik oldalán helyezkedik el a XXXII tábor, amelynek csak nyugati fele látható a légifelvételeken. A vallum átvágása igazolta a tábor létét, mert előkerült V-keresztmetszetű árka. A tábor területén egy térdfibula, egy 2. és egy 4. századi érem került elő néhány további bronz- és vastöredékkel együtt.

XIII-XIV menettábor (Naszály)

A Naszály felé vezető országút nyugati oldalán, a gáz-állomás közelében van a két tábor. Árkaik nem vágják át egymást, mert a kisebb XIV a vele azonosan tájolt, nagyobb XIII tábor belső területére esik. Időbeli egymásutániságuk sorrendjét tehát nem lehet megállapítani, de az nyilvánvaló, hogy a később épített tábor a korábbi elhelyezkedését és irányát követte a belső vagy külső oldalon. Abból viszont, hogy a XIII árkának betöltésében nagyobb sárga rögök voltakmegfigyelhetők, hirtelen betöltésre, nem pedig fokozatos feltöltődésre lehet következtetni. Ha helyes a megfigyelés, akkor ez, tehát a nagyobb létesült korábban. A XIII tábor árka a szokásos mélységű és formájú volt, de a XIV táboré viszonylag sekély volt, és a feltárás helyén teknősödő formát mutatott. Leletek nem kerültek elő.

V. menettábor (Komárom)

A légifelvételeken az egyik legtisztábban látszó tábor, amelynek nyugati és déli vallum átvágása történt meg. A nehéz, agyagos talaj alatt sóderes rétegek húzódnak, amelyekben magasan állt a talajvíz. Ennek következtében, bár mindkét metszetben sikerült a V-keresztmetszetű, határozott elszíneződéssel jelentkező árkokat megtalálni és átvágni, ezek teljes kibontására a feltörő talajvíz miatt nem kerülhetett sor. Lelet itt sem került elő.

Pécs, 2016. november 6.

Visy Zsolt

Illusztráció:

Georeferálások - Lövey-Varga Éva munkái