Azonosságtudatom kialakulásának első lépcsője volt az a felismerés, hogy délvidéki gyerek vagyok. A második,hogy magyarnak születtem. A harmadik pedig, hogy Isten teremtménye, ember vagyok. Számomra rendkívül fontosak az olasz, bácskai sváb és horvát gyökreim is. A sógorom ír, nővérem gyermekének álmát a zöld szigeten kelták leszármazottai őrzik. Az unokahúgaim dán, skót és angolszász férfiakhoz mentek feleségül, az én menyasszonyom pedig moldvai román. Családomat szétszórta a történelem. Közeli rokonaim élnek Délvidéken, távolibbak Erdélyben, Szlovéniában, de még Brazíliában is. Keresztgyermekeim vannak Székelyföldön, a Dél-Alföldön és Baranyában. Ízig-vérig Trianon gyermeke vagyok.

Akkor születtem, amikor a Szent Korona harminchárom éves száműzetés után hazatért. Életem folyamatos küzdelem, harc, azt a bizonyos gyógyírt, amely beforraszthatná a Trianon ütötte sebeket, úgy keresem, mint egykor keresték a Szent Grált. Utamat gyilkosságok, harc, veszedelem, száműzetés, hazugságok és legalább négy állam titkosszolgálata tette rögössé. Koszovóban megéreztem a halál leheletét, Délvidéken mellettem robbant a bomba, esetenként a szerbek vertek és előfordult, hogy visszaütöttem. Volt, hogy rágalmaztak, elárultak és megaláztak. De a harc közben egyre több társra, testvérre leltem, s végül egy nemzet romjain új mozgalom született. Ez a könyv erről a hol szellemi, hol fizikai háborúról és erről a születésről szól.

Toroczkai László 1978-ban született, újságíró, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítója, elnöke. Az Új Magyarország, a Magyar Fórum című lapok munkatársa, majd a Magyar Rádió műsorvezetője, hírszerkesztője, végül a Kanadában és Magyarországon megjelenő Magyar Jelen című hetilap kiadója és főszerkesztője volt. E könyv első fejezete életrajzi elemeket tartalmaz, a második rész a koszovói háborút és Jugoszlávia bombázását, valamint a mindenhol folyó harcot mutatja be testközelből, a harmadik rész pedig egy határokon túl átnyúló szervezet, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom döbbenetes és alig ismert történetét taglalja. Az utolsó fejezet válogatás a szerző jegyzeteiből. A helyenként regényszerűen megírt könyvben történelmi titkkokról, gyilkosságokról és politikai hátrérjátszmákról is lehull a lepel. A szerző nem szépít, az igazságot a maga nyers, durva valójában tárja az olvasó elé. Feketén-fehéren.

A lap alján:

A szerző ezúton köszöni a titkosszolgálatoknak, hogy e könyv megvásárlásával támogatját küzdelmét.