bokorban búvó bájos gyermekálmok

utcára kandikáló kíváncsiság

a felnőttkor áhított de ha kitárul

ellobban a kócos kis varázs

a lépcsőfokok csókos villanása

megbotlottunk folt mégse maradt

játszi könnyen faltuk a világot

nem tőle híztunk mindig általa

majd a fészkelődő indulatba fordult

gyanakvások feslett illúziók

bánattornyot emeltek a házra

de nem imáktól zengett benne szó

a tudást kényeztettük ameddig tudtuk

két kezünkkel húztuk-vontuk őt

mégsem marad nyom az utókorra

szalmaszállá fogy mind múlt idő

most szikra ropja táncát szalmabálán

már égbe csapnak fájó lángjai

nem kellett hozzá csak egy árva kis szál

s vele hamvadnak el az álmaink

2010.05.06.-2017.05.10.

Zsefy Zsanett

*

Megjelent: Univerzum Művészei Csoport gondozásában kiadott

Önismeret Művészei Antológia2 kötetben.

"Örömmel értesítem, hogy az ÂLMOMBAN MINDEN MÃS VOLT és a SZALMALÃNG című alkotása a díjazottak között szerepel.

Üdvözlettel: Kende Sándor az Univerzum Művészei Csoport vezetője. “