távol a világtól hol nincs komor felhő

bárányok legelnek s közel a teremtő

csillagporba mártott aranyló ecset

sziporkázó fátyolba álmodja az eget

sámánok újabb varázslást tanulnak

hódolnak ezzel embernek Úrnak

szirének zsongnak angyali zenében

hol az ideák is valóságban élnek

a király koldus a koldus ember

ébred benne remény mikor reggel felkel

angyali ének fogadja a halált

de nincs ki megölelne nincs veled barát

nem hallod többé szavát gyermekednek

távol a világtól nem kellene még lenned

2010.03.02. - 2011.10.30.

Zsefy Zsanett

*

(Távol a világtól c. versem átirata)