Szememre hányod, hogy

nem mosolygok eleget.

A múltat cipelem mindenhova,

rakosgatom szívbe, agyba.

Bár elengedhetném.

Pedig ők is azt szeretnék,

ha a túlvilágon tudnának róla.

Titokban reménykedem,

annyira talán nem szeretsz,

hogy halálodig te is

halálomon keseregj.

2016.08.19.-2016.09.25.

Zsefy Zsanett