ma letérdepelt a szó bennem

gondolataim zsámolyán feledve magát

ahogy templomban az áhítat

simul padok sorára

a csendet meg se törve

súgtam hangtalan imát

szőttem volna selymét időnek

tettem volna kibontott lelkem

kortalan világnyi fénybe

kapaszkodónak

istenverte életek

semmi porhüvelyének

és neked dalolt volna

szeretetem zsoltárnyi hitet

de szétterült hajamban

vértelen pipacs

szívem kihagy

búzavirág-harmatos kékségbe

tovaszáll a szél borzolta múló-sorokból

hangzó imám

a madárcsicsergés csak bennem rak fészket

angyalok füléhez hiába ér el

köztük is elvész az égig szaladó utolsó fohász

temetőnyi némaság feszül körém

kinyújtott karjaimra fonódik

gúzsban tart minden következő hangot a fulladás

nincs torok mi messze jajdulná

már fogyó lapjaimon

girbe-gurba kavalkád lettem

foszló fecniken alig megszületett

máris haldokló sorok

én "hitehagyott"

lehet másban majd feltámadok

2011.05.31.

Zsefy Zsanett

*

Sárkány Sándor előadásában: youtu.be/PUMqv7o7aro

Videóm: youtu.be/VthEPCv7LVw

*

Igor Zenin fotója - Facebookról