.Szétporlik egy csillag a bakelit égen,

angyallábnyomokat szikrákkal behint.

Szunnyad még a többi felhők rejtekében,

ványadt Hold sarlóján álmos este ring.

Utcák felett félve pillézik az álom,

attól tart a holnap rosszabb lesz, mint ma.

Beton házak szemén takaró, A város

semmit nem lát, s nem kell mást hallania.

Beledörren néha egy kapu a csendbe,

távozott éppen vagy érkezett a gond.

Fordulna az idő, ha még lenne rendje,

de már meg se halljuk, a másik mit mond.

2015.01.16.-2019.08.10.-2019.10.16.(átirat)

Bara Anna 

*

A Facebookon 2019. augusztus 10-én Közöny címen osztottam meg.