.Szétporlik egy csillag a bakelit égen,
angyallábnyomokat szikrákkal behint.
Szunnyad még a többi felhők rejtekében,
ványadt Hold sarlóján álmos este ring.
Utcák felett félve pillézik az álom,
attól tart a holnap rosszabb lesz, mint ma.
Beton házak szemén takaró, A város
semmit nem lát, s nem kell mást hallania.
Beledörren néha egy kapu a csendbe,
távozott éppen vagy érkezett a gond.
Fordulna az idő, ha még lenne rendje,
de már meg se halljuk, a másik mit mond.
2015.01.16.-2019.08.10.-2019.10.16.(átirat)
*
A Facebookon 2019. augusztus 10-én Közöny címen osztottam meg.