Az én kenyerem a mindennapi álom.

Ha felébrednék lennék éhhalott.

Vágyaimból újraépül várrom,

s a király is jön, pedig elhagyott.

Az én szívem akár egy nagy teknő.

Már naggyá dagadt benne a világ.

Kovásza volt gyermekem, ki felnőtt,

s mert jól gyúrták meg, rám is ő vigyáz.

2013.09.15.

Zsefy Zsanett