a hó puha s a házak beledőlnek

magukra húzzák isten paplanát

nem tudom mióta hogy itt időzhet

de érzem még a szőlők illatát

már nem harsognak szivárványos színek

halk szilenció a háttérzenénk

nyár trombitája rég elköszönt s címnek

ősz dudorássza tél jövetelét

szél firkálgat kriksz-krakszokat a földre

gyermekkéz hógolyót s embert mintáz

a fenyőárnyak szinte reám nőnek

mikor az utcákon fehér csend szitál

2012.12.08.-2016.12.09.

Zsefy Zsanett