Rozsdalevél zizzen, épp surran az eső,

szivacsos házak során repül az idő.

Ásít és unottan sóhajt a vad fasor,

szelíd utakra dől a bágyadt nyugalom.

Néhány fáradt sugár míg áttör a ködön,

ború szitál csendet a nedves rönkökön.

Valahol felzsong néha egy halk orgona,

s a tőkékre ráolvad a nyár mosolya.

2009.08.10.-2013.10.13.

Zsefy Zsanett

*

Fotó(s): vakegér-indafotó oldaláról: http://indafoto.hu/dudasbela/image/17150347-c1402c15