Költő vagyok, tán mondhatom,

ha szétnézek néhány netlapon.

Létem

féltem.

Hangyányit mégsem értelek,

fejedben mi ez a féktelen

kavar?

Zavar.

Sokkol, ha sok toll perceg itt,

magadé mégis lelkesít.

Papolsz,

s dalolsz.

Verseknek súlya ritmusa,

rímelő végek nexusa,

ha vár,

bazár.

Szabadon röppensz s elhiszed,

firkáid többségnek fétise.

Merész

e kép.

Nem hergellek, hát kérdezem

magam, hatvanöt évesen

legyek

kegyes?

Hevesen ver a szívem is,

ha pár sorom megízlelik

étlen.

Kétlem.

Nem verem mellem s kedvemet

véleményeddel sem szegem.

E hír

debil.

Költő vagyok? Még nem tudom,

sokaknak e hitét meghagyom,

s öröm

- ködöm.

Írhatnék még több versszakot,

de mondandóm itt gellert kapott.

Agyő

nagy Ő!

2013.05.17.-2014.10.14.-2015.03.18.-2017.03.17.

Zsefy Zsanett

*

...átirat...(evokáció József Attila: Születésnapomra c. versére)