Szerelemnek örvendeni

Szerelemnek örvendeni

vágyom s gyönyörbe szállani,

a boldogságot áldani,

legkülönbre tekinteni,

hisz ő kegyel, így sejteni,

s legjobb, őt látni-hallani.

Kár nagy-dicsekvőn zengeni,

magamat sokra tartani,

de hogyha bír virágzani

az öröm, éppen most teszi,

kél mindenen tündökleni,

éjben napként sugárzani.

Halandó el se képzeli,

se vágyai, se álmai,

vagy eszméi s ábrándjai;

ki e legtöbbet megleli

s méltón akarja zengeni,

egy évig győzze vallani.

A többi kéjt ez megtöri,

s jön dölyföt szétmállasztani,

oly dúsak hölgyem bájai,

szemének nyájas ékei,

száz évig él, ki elnyeri,

és meg is bírja tartani.

Haragja tud ledönteni,

szerelme föltámasztani,

szépet dísztől megfosztani,

és bölcset megőrjíteni,

alantast nemesíteni,

nemest paraszttá sújtani.

Szebbet nem tudhat emberi

szem látni és száj mondani,

vágyom magamnál tartani,

szívemet felüdíteni,

vénüléstől megmenteni

testemet s megifjítani.

Ha rám szállnának kegyei,

kész vagyok béklyót hordani,

örökre titkot tartani,

ezernyi bókot ejteni,

hálát sosem felejteni,

szépségét mindig vallani.

De nem merek hírt küldeni

rettegve őt megbántani,

tán illetlennek látszani,

szívem titkát kiönteni,

de csak ő bír enyhíteni,

jól tudja, s meggyógyítani.

Mout jauzens me prenc en amar

un joy don plus mi vuelh aizir,

e pus en joy vuelh revertir

ben dey, si puesc, al mielhs anar,

quar mielhs onra·m, estiers cujar

qu'om puesca vezer ni auzir.

Ieu, so sabetz, no·m dey gabar

ni de grans laus no·m say formir,

mas si anc nulhs joys poc florir,

aquest deu sobre totz granar

e part los autres esmerar,

si cum sol brus jorns esclarzir.

Anc mais no poc hom faissonar

co's, en voler ni en dezir

ni en pehsar ni en cossir;

aitals joys no pot par trobar,

e qui be·l volria lauzar

d'un an no y poiri' avenir.

Totz joys li deu humiliar,

et tota ricor obezir

mi dons, per son belh aculhir

e per son belh plazent esguar;

e deu hom mais cent ans durar

qui·l joy de s'amor pot sazir.

Per son joy pot malautz sanar,

e per sa ira sas morir

e savis hom enfolezir

e belhs hom sa beutat mudar

e·l plus cortes vilanejar

e totz vilas encortezir.

Pus hom genzor no·n pot trobar

ni huelhs vezer ni boca dir,

a mos ops la vuelh retenir,

per lo cor dedins refrescar

e per la carn renovellar,

que no puesca envellezir.

Si·m vol mi dons s'amor donar,

pres suy del penr' e del grazir

e del celar e del blandir

e de sos plazers dir e far

e de sos pretz tener en car

e de son laus enavantir.

Ren per autruy non l'aus mandar,

tal paor ay qu'ades s'azir,

ni ieu mezeys, tan tem falhir,

no l'aus m'amor fort assemblar;

mas elha·m deu mo mielhs triar,

pus sap qu'ab lieys ai a guerir.