Közzététel dátuma: Apr 26, 2016 9:2:41 AM
Double ballade sur le même propos.
Pour ce, aymez tant que vouldrez,
Suyvez assemblées et festes,
En la fin jà mieulx n’en vauldrez,
Et sy n’y romprez que vos testes :
Folles amours font les gens bestes :
Salmon en idolatrya ;
Samson en perdit ses lunettes…
Bien heureux est qui rien n’y a !
Orpheus, le doux menestrier,
Jouant de flustes et musettes,
En fut en dangier du meurtrier
Bon chien Cerberus à troys testes ;
Et Narcissus, le bel honnestes,
En ung profond puys se noya,
Pour l’amour de ses amourettes…
Bien heureux est qui rien n’y a !
Sardana, le preux chevalier,
Qui conquist le regne de Crètes,
En voult devenir moulier
Et filer entre pucellettes.
David ly roy, saige prophètes,
Craincte de Dieu en oublya,
Voyant laver cuisses bien faictes…
Bien heureux est qui rien n’y a !
Ammon en voult deshonnorer,
Feignant de manger tartelettes,
Sa sœur Thamar, et deflorer,
Qui fist choses moult deshonnestes ;
Herodes (pas ne sont sornettes)
Sainct Jean-Baptiste en decolla,
Pour dances, saultz et chansonnettes…
Bien heureux est qui rien n’y a !
De moy, pauvre, je veuil parler ;
J’en fuz batu, comme à ru telles,
Tout nud, jà ne le quiers celer.
Qui me feit mascher ces groiselles,
Fors Katherine de Vauselles ?
Noé le tiers ot, qui fut là.
Mitaines à ces nopces telles,
Bien heureux est qui rien n’y a !
Mais que ce jeune bachelier
Laissast ces jeunes bachelettes,
Non ! et, le deust-on vif brusler,
Comme ung chevaucheur d’escovettes.
Plus doulces luy sont que civettes ;
Mais toutesfoys fol s’y fia :
Soient blanches, soient brunettes,
Bien heureux est qui rien n’y a !
Kettős ballada a bolond szerelemről
Csak rajta, csókolj és szeress,
szeresd, keresd a tort, a bált!
Különb belőled így se lesz -
de betörik a koponyád.
Butít a vágy, vesztünkbe ránt:
elveszti Sámson két szemét
és Salamon bálványt imád...
Boldog, ki nem próbálta még!
A bűvös sípost, Orpheust
úgy elragadta vak szerelme,
hogy lent a gyilkos Cerbeus
a négy szájával majd benyeltee!
Szép Nárcissust is ez vezette -
s a mélybe várta lenn a vég...
Maga-szerelme lett a veszte.
Boldog, ki nem próbálta még!
Sardánapál, a bátrak bátra,
kinek lábánál Kréta hódolt,
asszonyruhát szedett magára
s lányok közt ekkép forgolódott.
Szent Dávid is gondolt bolondot
és elhagyá jámbor hitét,
látván két, jó formáju combot...
Boldog, ki nem próbálta még!
Szép húgát Ammon megszerette,
becsalta kérve: hozz ebédet!
S erővel megszeplősítette...
Vérfertőző parázna vétek!
Heródes meg (valót beszélek)
leütteté János fejét,
csak mert tetszett a tánc, s az ének...
Boldog, ki nem próbálta még!
De magamról sem hallgatok:
mint lepedőt a sulykoló,
püföltek pőrén - nem titok -,
s ugyan ki volt a bajhozó?!
Ki más is, mint Vauselles Kató?!
Elvertek ott engem s Noélt,
akár egy lagzin... Szó, mi szó:
boldog, ki nem próbálta még!
Tán észre tér a férfi végre,
s a nőzést egyszer abbahagyja?
Dehogy! inkább máglyán elégne,
mint holmi seprünyél lovagja.
Ki szívét asszony-kézre adja,
már elherdálta ép eszét...
mert mind egy kutya: szőke, barna...
boldog, ki nem próbálta még!
Mészöly Dezső fordítása