Szent György

Georgianus, azaz a későbbi Szent György 271 körül született előkelő kappadókiai keresztény családban. A család két felnőtt tagjáról viszonylag keveset tudunk: az apáról annyit, hogy a végnapjait élő, egykoron dicsőséges római hadsereg tisztjeként szolgált, az anyáról pedig azt, hogy judeai származású volt, és hogy az egyre erősödő új vallást a két szülő közül főleg ő gyakorolta. Az ő hatására lett gyermekük is keresztény. Georgianus egészen kicsi korától kezdve érdeklődött a fegyverforgatás iránt. Az apa halálát követően az özvegy anya fiával együtt visszatért a Közel-Keletre, Szíriába, ahol a fegyverforgatás iránt egészen kicsi kora óta érdeklődő és néhai atyja katonai tehetségét megöröklő, felcseperedő György hadi szolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott: húszas évei elején már százados, pár évvel később pedig helyőrségparancsnok volt. Olyan kiváló és ritka főtiszti erényekről tett tanúbizonyságot, mint az antialkoholizmus, a felelősségvállalás bátorsága, valamint a szexuális kicsapongás minden formájától való merev elzárkózás.Az ígéretes katonai életpálya azonban derékba tört, amikor az addig a vallási toleranciájáról ismert Diocletianus császár hadvezére és veje, Galerius befolyásának hatására üldözni kezdte a keresztényeket: 303. február 23-án ediktumot (rendeletet) írt alá, amely szerint minden keresztény építményt le kell rombolni, a keresztényeket eltávolítani a hivatalokból, az előjogokkal rendelkező rétegekbe tartozó keresztények elveszítik kiváltságaikat. Georgianus ekkor lemondott hivataláról, és a császár ellen fordult.Egy hajnalban letartóztatták és börtönbe vettették. Borzalmas kínzások következtek, de az akkor még mindig csak 28 éves a kerékbetörési, fojtogatási és perzselési kísérletek hatására sem tagadta meg hitét. A vallatók kudarca után az uralkodó érezte, hogy személyes tekintélye forog kockán, ezért döntött: a makacs Györgyöt le kell fokozni és a fejét kell venni. A kivégzésre 303. április 24-én (más források szerint egy nappal korábban) került sor.

György szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek (azoknak az ókeresztény kori vértanú szenteknek, akik a hagyomány szerint haláluk előtt ígéretet kaptak Istentől, hogy a hozzájuk fordulókat nagy bajokban megsegíthetik).

A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Források:

Wikipédia: >>>

Mi Micsoda.hu: >>>

Blogrepublik.eu: >>>