Guy Dauncey: Összeomlás után
A szivárványgazdaság kialakulása
Guy Dancey, 1988 - After the Crash - The Emergence of the Rainbow Economy
Göncöl kiadó, 2001
Mi is történik?
Tizennyolc éves korom óta tudom, hogy a világegyetem kívül-belül egyaránt egységes egész.
Belső potenciálunk szüntelenül az általa lehetségesnek ismert beteljesedés megvalósításáért küzd.
Dauncey ebben a fejezetben saját belső világáról, szellemi útjáról ír. Arra a megállapításra jut, hogy szintézisnek kell lennie a tudomány, a társadalom és a szellem között. Három gondolkozót talál, akik szintén ezt a szintézist keresték. Teilhard de Chardin, Sri Aurobindo és Jung. Teilhard szerint a szellem jelen van mindenben, beleértve az anyagot is. A tudat egyre gazdagodik és végül az egyén tudata saját természetének teljességét felismerve egy egyetemes tudatban virágzik ki. Aurobindo számára az evolúció a végső jóga, a tudat folyamatosan tökéletesedik míg el nem jut a szellemi egésszel való egyesülésig. Jung szintén úgy látja, hogy az egyéni életeink utak a teljesség felé, ahogy haladunk a belső úton, elkülönült tudatunk felfedezi az egyéni léten túli nagyobb teljességet. A tudat tehát felemelkedik, a teljesség felé igyekszik. Az egész tudat evolúció egy gyógyulási és kiteljesedési folyamat eszményeinken, kultúránkon, küzdelmeinken keresztül. A tudat tanulmányozását végül a parapszichológiában találja meg, előre vetítve az energiamezők egyesített elméletét, miszerint az anyag = energia = tudat = üdvösség. Ebben a látomásban azok az álmok, amiket magunkban hordozunk a lehetséges jövőnk bennünk rejlő előképei. Mögöttünk a távoli múltban, de talán nem a távoli jövőben van egy eredendő teljesség. Ennek fényében az eredendő bűnről való elképzelésünk annak felismerésévé válik, hogy el vagyunk szakítva a teljességtől. Az elkülönülésből következő bűn, vagy hiba éppen úgy jellemző ránk, mint az ártatlanság, amely annak felismeréséből származik, hogy valamely távoli tudatszinten a létezés és élet tágabb egységéhez tartozunk.