Közösségi pénzek elvárt tulajdonságai

Párhuzamban a hatalmi pénz inflációjával a közösségi pénznek is folyamatosan értéktelenednie kell, a spekulációk elkerülése miatt is. Az elértéktelenedése viszont az egyén magánszámlájáról a közösségi számlájára vándorol, melynek elköltését, közösségi tulajdonú beruházásokba, az egyén irányíthatja (iskola, üzem, infrastruktúra stb). Így az infláció magánvagyon helyett, közösségi vagyont gyarapít, társítva az egyén felelősségével, motiválva annak sikerében.

Természeti minta: a pénz tönkremegy, elvész közösségnek, egyénnek.

Társadalmi megoldás: Az egyén számlájáról nem eltűnik, hanem közösségi számlájára kerül, innen kölcsönként közösségi beruházásokba irányítja. A beruházás mint kölcsön használja és siker esetén visszafizeti az egyénnek. A visszafizetéssel megszűnik a pénz, de előtte közösségi vagyont épített.

A helyes pénzrendszer önszabályozó! Ha a társadalom nem használja megszűnik, de ha igény van rá, ugyan olyan könnyen létrejön az egyénekhez kötve.

A Ft fedezet: A forint nem ilyen pénz, tehát folyamatosan jelen van, értékét az infláció veszi el. Ha az infláció kisebb, mint a pénzhasználati díj, a fent maradó rész közösségi pénz fent vázolt megszűnése után is megmarad, mely az egyén újbóli pénzkiváltásánál fedezetként felhasználható. )Lásd árfolyam változás fedezete: Állandó értékmérő egység: ). Ha nem lenne infláció a Ft fedezetet csak az indulásnál kéne befizetni, hosszú távon folyamatos törvényi fedezetet ad az újbóli közösségi pénzkiváltásra. Ennek kezelése megoldható átlátható, de kezdeti megértetése nem könnyű feladat és nem is feltétel.

Álladó értékmérő egység

Az infláció ilyen módú kezelése lehetővé teszi stabil értékmérő funkciójának betöltését, azáltal hogy egysége az emberi munkaórához köthető, mint minden értékteremtés alapjához. A természet mindent ajándékba ad mindenkinek. A törvény 100 % fedezetet ír elő így az árfolyam abban az esetben tud mozogni, ha az azt fedező pénzhasználati díjat Ft-ban fizetjük meg. Ez megterheli az önellátó közösségeket, akiknek nincs forint bevétele. A pénzhasználati díj optimális mértéke jelenleg nagyobb, mint a normál infláció. A vegyes pénzhasználati díj fizetésének arányát a Ft és a közösségi pénzhasználat arányában lehet kezelni. Az így befolyó Ft fedezheti, az árfolyam változásból keletkező fedezeti hiányt. Miért kell az árfolyammal foglalkoznunk? Ma az a veszteség elviselhető lenne, 1-6% évente az EU ban. (A valódi pénzhasználatot ma kamatban és inflációban fizetjük, mely magánvagyont gyarapít. Minden termék árának 1/3-a erre fordítódik.) Ha a Ft és, vagy hátterét képező Valuták összeomlanak, a rendszernek le kell tudni kezelni a kezdetekben erős törvényi nyomást a fedezet követelésében. Ha a Ft gyorsabban romlik mint amit a közösségi pénz használati díja fedezhetne, akkor a lehető leggyorsabban be kell fektetni, közösségi beruházások eszközeibe, ingatlanaiba. És képviselni kell a fedezeti törvény megszüntetését. Ezzel a módszerrel az infláció ha nagy is a közösség gyarapodását szolgálja. A mai pénzügyi rendszerek spekulációit a közösségi pénz személyhez és programhoz kötött mennyiségi és időbeli korlátai nem teszik lehetővé A pénz akkor értéktelenedik ha több van belőle mint amit a közösség munkája fedezni tud.

A pénz optimális mennyisége

Az egészséges gazdaságban a pénz mennyiségének van egy optimális mértéke, Ha annál több jön létre inflálódik a pénz melynek előnyét a hibás kibocsátó élvezi. Ha túl kevés akadályozza az igények és szolgáltatások cseréjét, a pénz felértékelődik, melynek előnyeit a pénzfelhalmozók élvezhetik Az alábbi szempontok helyes kiszolgálása lehetővé teszi hogy a pénz valódi igények és készségek információit szállítsa. A pénz mennyiségét két alapfunkció határozza meg:

1. Az egyének mindennapi megélhetése, gazdasági cseréje. ALANYI PÉNZKIVÁLTÁSI JOG:

Ennek mennyiségét egy gazdasági ciklus munkaideje határozza meg, mai tapasztalataink szerint 2-3 hónapnyi munkabér.

A természetes infláció (pénzhasználati díj) miatt ennek értéke az egyén közösségi számlájára vándorol

A közösségi pénz mennyisége önszabályzó tulajdonságokkal bír, így ha mindenki önellátásra állna át, a pénz az egyén csere igényivel arányosan fogy, vagy nő a rendszerben. Az egyén számlájáról a közösség felé kölcsön formájában, onnan pedig a visszafizetés ütemében megszüntetésre kerül. A Ft fedezet folyamatosan közösségi felhasználásba -az egyén döntéséhez kötve- vándorol, a pénzhasználati díj arányában. Értékét az infláció emészti fel. A beruházásokba irányított fedezet visszafizetett részével (Törvényi előírás) és jutalékával (motiváció) az egyén gazdálkodik.

2. A közösségi vagyont gyarapító beruházások, melyek fedezete az emberek munkáján keresztül létrehozott érték. KÖZÖSSÉGI PÉNZKIVÁLTÁSI JOG:

Csak közösségi beruházások támogatására váltható ki. A közösségi pénzt és a fedezetét is a beruházás költheti el. Az egyén gyakorlatilag részvényt vásárol, mely tulajdonrész profitrészesedésre jogosítja, ha van profit. De részjegy feletti tulajdon megtartásra nem jogosít az új belépőkkel szemben. Az tagok részjegyet a nagybefektetőktől vásárolják meg, ha a program meghirdetett részjegy mennyisége eladásra került.

Ennek mennyisége az egyén jövőbeli munkaképességéhez kötött, így felhasználása időhöz kötött, Nem lehet sok hónapnyi pénzt egyszerre kiváltani, csak havi ütemezésben. A fedezet viszont azonnal felhasználható, mivel az már munkával jött létre, vagy azt is ütemezve lehet befizetni, de ennek kockázata is van az egyén pénzügyi bizonytalansága miatt.

Mivel a létrehozott ingóságok is mulandóak, a létrehozásukhoz kiváltott közösségi pénzt az avulás ütemében, hasonlóan a hitel visszafizetéshez, ki kell vonni a forgalomból. Az egyén időszámláján jóvá kell írni.

Mivel csak olyan beruházás valósulhat meg, melynek van emberi munka fedezete, így az erre kiváltandó közösségi pénzt az egyén jövőbeli munkájához kell kötni. Így sem szövetkezetek, sem települési közösségek, sem egy ország nem tudja túltervezni beruházásait a pénz mennyiségén keresztül, elkerülve a közösségi pénz inflációját. A társadalmi kommunikáció így a pénzen keresztül is megvalósulhat. A pénz hordozza a közösség igényeinek információit, közösségi költségvetést valósít meg.

Részvételi költségvetés: A pénzkiváltás ezen módja biztosítja a részvételi költségvetés intézményének egy magasabb szintjét. Így a közösségi pénz nem fog fegyvergyárakat, irreális költségű beruházásokat finanszírozni, míg az egyének azt nem támogatják. Az egyén szembesül azzal, hogy egy egy közösségi cél tőle mennyi munkát igényel, lehetővé teszi a reális döntést, szemben a központosított adóelosztással.

Pénzhasználati díj kezelése: A rendszerbe lejárat nélküli pénz nem kerülhet a készpénz rendszerbe sem, meg kell oldani annak az infláció követő felülbélyegzését, melynek technikai megoldása a pénztáraknál az áfához hasonló kezeléssel oldható meg (bonyolult, és a mai adóhoz hasonló megoldás, nem javallott). Vagy elegendő motivációs eszköz az időszakos felülbélyegzés, ahol ennek díjával a kifizető egyén szintén közösségi beruházást támogathat, saját közösségi számlájára kerül, melyet befektethet helyi beruházásokba, részjegyet vehet rajta. Az önkormányzat is érdekelt a felülbélyegzésben, hiszen azok saját beruházásait segítik. Lásd:…

Más pénzrendszerek támogatása. Támogatott a szövetkezetek belső elszámolása bármilyen csereszközzel. Ezt az ő gazdasági koncepciójuk része. Ezt az elektronikus közösségi piacnak támogatnia kell, bármilyen egységet, koronát fabatkát, könyvelési tételt, helyi pénzek stb. a tagjaik közötti használatát támogatnia kell. Az átváltást csak auditált rendszereknél engedi külön szabályozás keretében. Senki nem adósodat el léptéktelenül azáltal, hogy sok közösségi pénzrendszert használ ki. Ha rendszerük auditált, akadálymentesen átválthatják azt közösségi pénzre, a piaci modul támogatja a tagok közötti elszámolást saját csereeszközükben. Lásd: …

Hagyományos kamatozó fedezet: Az ismert pénzügyi rendszerek fedezetpénzének kamat bevétele a kibocsátó közösség közös alapjába kerülnek, mintegy központi adóbevétel, melynek felhasználása hatalmi elemet szül. Ha az egyén ilyen befektetést választ, célirányos kérés formájában, a kamatbevételével csak közösségi beruházásokat támogathat, saját célra nem hasznosíthatja, hiszen lehet, hogy ő a helyi pénzt nem is használja. Lásd: Kékfrank

A pénz lokális érdekvédelme, a csere meglétének biztosítása

A közösségi pénz területi szintjei: A közösségi pénzek a fentebb vázoltak szerint, programokhoz kötve jönnek létre. Ezek a programok bármekkora érdekközösség szövetségében létrejöhetnek. Így egy település érdekeit segítő beruházás, az ott élők munkájából kell létrejöjjön. A pénz helyi elfogadása, a helyi vállalkozókat hozza előnybe a távoli üzleti célokkal szemben. De nem csak települési célokat kel tudni támogatni, így a megyei, régiós, országos beruházások pénzteremtései az adott területen kell segítsék a munkavállalókat, vállalkozásokat, közösséget. Így öt hazai és három világszintű érvényességi léptéket határozunk meg. Település, kistérség, megye, régió, ország és Kontinens régió Kontinens Föld. Ez csak Magyarországon alternatíva a 3000 feletti önkormányzati helyi pénz és számtalan szövetkezetei helyi pénz kaotikus kialakulása helyett. Az árfolyamok ilyen kezelhetetlen mennyisége helyett jön létre a szintek definiálása, így csak 5+3 árfolyamot kell kezelni az egész világon.

A fenti szintek szükségesek a különböző beruházások miatt is, hiszen cél hogy egy régiós vasutat is segíteni lehessen közösségi pénzzel, azt pedig a régióban kell tudni névértéken elfogadni. Ha ezt elfogadjuk, akkor ezt rendszerbe kell foglalni. Nem megoldás a kétszintű pénzrendszer a természetes önrendelkezés szemléletében, hiszen annál sokkal finomabb területi érdekrendszert kell tudni támogatni.

Ebben az értelemben nem csak Magyarország belső erőforrásait kell védje az EU és a világgal szemben, hanem ugyan így szűkebb érdekközösségeket is. Ezt a szerepét csak akkor tudja működtetni, ha kialakul egy új társadalmi képviseleti-kommunikációs rendszer minden természetes érdekközösséget képviselve, mely a párbeszédet képes bonyolítani a lakossággal és közvetíteni tudja a különböző léptékű programok érdekeit.

Egységes távolsági romlás: A közérthető és átjárható helyi közösségek pénzrendszerében javasoljuk a helyi pénzek egységesítését, távoli területeken adott romlási % figyelembe vételével, az elfogadhatóságot. Ezzel a cserekényszer is biztosítható, míg speciális pénzváltó hiányában a piacon- a veszteség időszakos elfogadásával- üzletek bonyolíthatóak, ha nem rendelkezünk más valutával. A veszteségem addig áll fenn, míg az adott pénz hazájában teljes értéken el nem költöm, valódi árucserét megvalósítva ez által, otthonaink között. Ez mindig előnyt biztosít egy helyi vállalkozónak a közbeszerzések alkalmával, ahol helyi pénzekkel fizetnek.

A távolsági értéktelenedést a kereskedők realizálják beszerzéseik során és nem a pénzváltó bürökrácia. Az sem cél hogy két szomszédos közösség cseréit ugyanolyan nehézségekkel terhelje, mint ha az egy másik kontinenssel tenné, sőt ahhoz képest jelentős előnyöket kellene, hogy adjon. Ha független helyi pénzt használnak, kezelniük kell egymás közötti árfolyamot is, mely bonyolult elemzéseket és rendszert igényel. Elkerülhetetlen, hogy pénzváltót időben és térben elérhetővé tegyünk. A pénzátváltásnál adó jelleggel büntetjük a kereskedést a települések között. központosított bevételt létrehozva, rosszabb esetben pénzintézet kétes haszonszerzését támogatva. Ez a büntetés akkor is létrejön, ha később valódi termékcsere valósul meg a települések között. Nehezen megoldható, hogy mindig minden pénzből legyen elegendő a pénzváltónál, ez elektronikus fizetéseknél is nehezen kezelhető, főleg ha több pénzintézet is kezeli. Jelentősen megnöveli a rendszerekben pangó pénzmennyiséget, rontva a rendszer hatékonyságát. Ha forinthoz kötött és szabadon váltható, akkor az előnyök jelentős részéről lemondtunk, a Ft adósságnövelő voltát nem korlátoztuk.

Mivel a pénzváltás korlátozott saját jól felfogott érdekünk miatt, lásd fedezet lekötés intézményét, a két helyi pénz között az átváltás további nyilvántartási nehézségeket jelent.

Amennyiben biztosítjuk az egységes pénzértéktelenedést a távolsággal, a kereskedőket ösztönözzük, hogy az ilyen bevételeiket beszerzéseiknél az adott területen költsék el. Így az értéktelenedés díját a kereskedő realizálja beszerzései során!!!! Ezt a folyamatot a pénzváltó nem tudja segíteni, az átváltási költséget bürokráciára kénytelen fordítani.

A szomszédos településeknél az értéktelenedés még könnyen elviselhető veszteség, valamint, ha tudom, hogy szoktam vásárolni az adott területen, akár el is engedhetem a díjat, mivel veszteség nem ér, mivel ott teljes értéken költöm el. Ez mind a készpénzes, mind az elektronikus piacon könnyen kezelhető. Ez az emberek kreativitását aktivizálja a cserék felkutatásában!

Milyen információkat kell szállítania a közösségi pénznek:

§ A közösségi pénzegységet, idő alapú egység

§ A kibocsátó terület valutájában a kibocsátáskori valutaértéket.

§ Az érvényesség területét, és a felette létező területi szinteket.

§ A létrehozó célt, egyéni vagy mely közösségi beruházás bocsátotta ki.

§ A kibocsátást felügyelő intézetet

§ A létrehozás dátumát

§ A pénzhasználati díj mértékét esedékességét

§ Lejárat idejét, ami után már nem hosszabbítható meg

§ A területi szintek elértéktelenítésének mértékét