Síklaky István: Létbiztonság és harmónia
Egy zöld fordulat programja - A pénzuralmi rendszer alternatívája
Éghajlat könyvkiadó, Budapest, 2003.
Korunk nagy társadalomjobbító irányzatai szerint a társadalmi igazságtalanságok legfőbb forrása a munka (teljesítmény) nélkül húzott jövedelem (persze nem számítva a rászorultaknak másodlagosan juttatott jövedelmeket). Silvio Gesell gazdasági világképe szerint a "munkások" (parasztok, utcaseprők, orvosok, királyok, stb.) által létrehozott társadalmi össztermékből a hagyományos pénz által meghatározott gazdaságban két csoport húz teljesítmény nélküli jövedelmet: a pénzt (személyes szükségleteik fölött) tulajdonlók és a termelőtőke-tulajdonosok a kamatot, a földtulajdonosok pedig a földjáradékot. A maradék a munkabér-alap, amely a verseny szabályai szerint oszlik meg a "munkások" között.
Mint láttuk, a szabadpénz olyan viszonyokat teremt, amelyek között megindul a kamatláb nullához tartó csökkenése, ezzel a kamatjáradék megszűnése. A földjáradékot - amely a legrosszabb még művelt földrészletnél jobb földek hozamtöbblete - nem lehet megszüntetni, azonban megfelelő bérleti díjjal el lehet vonni a földhasználótól, és közcélokra lehet fordítani. (A földjét bérbeadó magántulajdonos is elvonja a bérlőtől a földjáradékot, persze magánhasznára.)
A földjáradék társadalmasításának az a természetjogi alapja, hogy a Földet minden ember, az egész emberiség minden nemzedéke ingyen, adottságként kapta, ennek megfelelően évezredeken keresztül nem is volt magántulajdonban. A földjáradék közcélokra fordításához ezt az elvet kell újraérvényesíteni. Ehhez azonban nem szükséges a jelenlegi földtulajdonosokat kisajátítani, elegendő egy olyan - "piackonform" - törvény, amely elővételi jogot ad minden eladásra szánt földrészlet esetén a területileg illetékes önkormányzatnak, és gondoskodik a fokozatos köztulajdonba vétel pénzügyi feltételeiről. ("Drávakeresztúron például az Önkormányzat olyan helyi rendeletet hozott, ami szerint elővásárlási joga van az eladásra kínált külterületi földek vonatkozásában. Elkülönített pénzalapjából folyamatosan szeretné megvenni azon földeket, amiket nem helyi gazda vásárolna meg, - később mintegy bázisát szolgáltatva a földeknek azok számára, akik gazdálkodni szeretnének a faluból." - Forrás: Ormánság Alapítvány SAPRI pályázata 1999.)
A földjáradék társadalmasításának módja - S.Gesell javaslatát követve - a következő: A területi önkormányzatok árverésen adják bérletbe a földrészletet annak, aki a legtöbb bérleti díjat ígéri, és megfelel a törvényes feltételeknek. (A törvényes feltételek tekintetében érdemes a dán példát figyelembe venni.) A bérleti szerződés mozgó bérleti díjat állapít meg. Ez azt jelenti, hogy néhány évenként törvényben szabályozott eljárással megállapítják, hogyan alakult az árveréseken az adott jellemzőkkel rendelkező földrészlet bérleti díja (hogyan változott a földjáradék), és ezzel módosulnak (nőnek vagy csökkennek) a korábban megkötött bérleti szerződések alapján fizetendő összegek.