Európai szövetkezetek

AZ EU BIZOTTSÁG MUNKADOKUMENTUMA

SZÖVETKEZETEK A VÁLLALKOZÓBARÁT EURÓPÁBAN

A szövetkezet ugyan hasonlatos bármely egyéb vállalkozáshoz, ugyanakkor mégis abban különbözik a vállalkozások többi formájától, hogy egyidejűleg tagjai szükségleteinek érdekeit szolgálja, azokét akik tulajdonosai és ellenőrzői is, tehát nemcsak a befektetéseik utáni visszatérítésből akarnak hasznot húzni. A vállalkozások valamennyi típusa azért jön létre, hogy meghatározó érdek-csoportjaik céljait szolgálja. A hagyományos vállalatoknál ezek a befektetők, azonban a szövetkezeteknél a tőkehozamot (amely néhány esetben megengedett), mindig alá kell rendelni egyéb érdekeknek is. Valójában egy nem szövetkezeti vállalkozást tőketársulásnak nevezhetünk (vagy befektetők által irányított üzleti vállalkozásnak), míg a szövetkezet személyi társulás (vagy személyek által irányított).A modern vegyes piacgazdaságban egy olyan üzleti modellhez szolgáltatnak példát, amelyet inkább azon személyek szükségletei vezérelnek, akik szolgáltatásaikat használják, mint azoké, akik abba tőkét fektettek. Az effajta formák valóban segítik a piac hatékony és tartósan fennmaradó működését. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége (ICA) meghatározásának megfelelően a szövetkezetek olyan személyek autonóm társulásai, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozások útján megvalósítsák.1 A szövetkezet meghatározó jellemzői a következők:

- Lehetőséget ad a szabad és önkéntes társulásra, s az abból való kilépésre

- Demokratikus szervezetű, ebben mindegyik tagnak egy (vagy a szavazatok korlátolt részére kiterjedő) szavazata van, többségi döntéssel hozzák határozataikat; vezetőségüket választják, s az beszámolással tartozik tagjai részére

- A gazdasági eredményt méltányos, igazságos, és korrekt módon osztják fel. A szövetkezet bármilyen fajta jogi formát felvehet, amelynél a fenti definíció és a jellemzők alkalmazhatók. A szövetkezet nem szükségszerűen igényel specifikus szövetkezeti jogalkotást, szövetkezeti természetét meg lehet határozni belső alapszabályaival (szervezeti és működési szabályzattal, vagy az alapító okiratban). Specifikus szövetkezeti törvény azonban a legtöbb tagállamban (lásd az 1 mellékletet) létezik és hozzáillő (adaptált) keretet biztosít működésükhöz, tagjaik és a harmadik felek védelméhez. A szövetkezetek mind méretben, mind szektorban , mind tagsági típusban jelentősen különbözőek. Maguk a szövetkezeti hagyományok is jelentősen különböznek a tagállamokban. A tagoknak és egyéb érdekelteknek a szövetkezetekkel való tranzakcióiból nyert előnyei is nagyban eltérőek. A szövetkezet majdnem minden olyan területen aktív lehet, ahol egynemű (homogén) és közös szükségletekkel bíró csoport található. Például:

- Ahol a tagok földművesek (farmers), a szövetkezeti összefogás haszna magában foglalja azt, hogy minőségi termékeikért méltányos árat kapnak, s hozzájárul a termék beszerző és értékesítő költségeinek megtakarításához (hozzáadott érték). • Ahol a tagok a fogyasztók (customers), a tagok haszna magában foglalja jó minőségi árukhoz jutást méltányos) árakon;

- Ahol a tagok független kiskereskedők (retailers), a haszon tartalmazni fogja a beszerzés és elosztás költségeinek megtakarításait; összefogásuk növeli vásárlóerejüket;

- Ahol a tagok a munkások (workers), hasznuk magában foglalja a vállalkozásuk menedzsmentjében való részvételt és munkájukért a méltányos ellenszolgáltatást;

- ahol a tagok az őstermelők (primary producers), hasznuk magában foglalja a termékeik piachoz való jutását és a termékárakhoz kapcsolódó hozzáadott érték feletti nagyobb ellenőrzési lehetőségét;

- ahol a tagok a betétesek vagy kölcsönkérők (savers or borrowers), hasznuk az, hogy méltányos hozadékot kapnak megtakarításaik után, illetve méltányos kamat mellett jutnak kölcsönhöz. Különösen hasznos, ha a szövetkezeteket fő részvevői vagy tagjai/tulajdonosai érdekeinek megfelelően három kategóriába soroljuk:

- Fogyasztó-szövetkezetek, (customer co-operatives) ahol a szövetkezet szolgáltatásainak fogyasztói a vállalkozás tulajdonosai

- Kliens (termelő) szövetkezetek (client (producers) co-operatives) , ahol a bizonyos termékek előállítói vagy szolgáltatások nyújtói szövetkezet útján értékesítik vagy dolgozzák fel termékeiket, illetve nyújtják szolgáltatásaikat, továbbá közösen vásárolják be nyersanyagaikat vagy termelőeszközeiket.

- Az alkalmazottak (munkásrésztvevők) tulajdonában levő szövetkezetek (employee owned co-operatives), amelynél a vállalkozás alkalmazottjai a tulajdonosok. Szövetkezeti tagok természetes vagy jogi személyek lehetnek A jogi személyek szövetkezetei az üzleti együttműködés hatékony formái, pl. hálózati, stratégiai szövetségek és franchising.

Egy érdekes, közelmúltbeli jelenség a széles érdekeltségi körre kiterjedő (multi- stakeholder co-operatives) szövetkezet. Ez szélesebb körű érdekeltséget tartalmazhat mint a hagyományos szövetkezetek (amelyek a tagok érdekeire orientáltak), vagy a tőkevállalatok (amelyek a befektetők érdekeire orientáltak). A széles érdekeltségű körre kiterjedő szövetkezetek tagjai lehetnek alkalmazottak, fogyasztók, helyi hatóságok vagy helyi vállalatok is. További megkülönböztetést lehet még tenni az "elsődleges" (first tier) és "másodlagos (second tier) szövetkezetek között. Az első természetes vagy jogi személyekből áll, míg a második a "szövetkezetek szövetkezete". A másodlagos szövetkezeteket rendszerint a tagszövetkezetek részére történő közös szolgáltatások biztosítására hozzák létre (beszerzés, marketing, elosztás, stb.) , A tagszövetkezetek ellenőrzése alatt állnak és demokratikus szervezetük rendes körülmények között a tagszövetkezetek igazgatóságai által megválasztott személyekből képződő igazgatóságból áll. A szövetkezeti vállalkozások nagyon érzékenyen törekednek arra, hogy szociális felelősségüknek megfeleljenek. Fő felelősségük természetesen tagjaik érdekei tekintetében áll fenn, de decentralizált és demokratikus természetükből fakad az is, hogy szorosan kötődnek a helyi és a regionális közösségekhez. Döntéseik meghozatalánál jobban figyelembe veszik ezeket az érdekeket, mint olyan más típusú vállalatok, ahol a vállalat tőkehozama utáni visszatérítés az elsődleges cél. A gazdasági együttműködés egyik típusaként, a szövetkezetek szervezetében is megtalálhatók az önsegélyező szervezetek vagy társaságok szervezetét és célkitűzéseit jellemző vonások. E típusú szervezetekre együttesen hivatkoznak ezért úgy néhány tagállamban, mint "szociális gazdaság"-okra. A hitelszövetkezeteknek és a munkások által ellenőrzött vállalatoknak (mint pl. a Sociedades Anónimas Laborales Spanyolországban) is vannak a szövetkezetekéhez hasonló jellemzői, ezeket azonban kizártuk e dokumentumból, azért, mivel nem felelnek meg teljesen az SZNSZ definíció valamennyi szövetkezeti elvének.