A zárt részvénytársaság

Síklaky István: Létbiztonság és harmónia

Egy zöld fordulat programja - A pénzuralmi rendszer alternatívája

Éghajlat könyvkiadó, Budapest, 2003.

A részvénytársaság tulajdonosainak (részvényeseinek) közgyűlésén kinek-kinek annyi szavazata van, amilyen részben tulajdonosa a létrehozott vállalkozásnak (azaz amennyi részvénye van). Részvénytársaságot lehet úgy is szervezni, hogy a részvények egy zárt kör (egy termelő üzem munkásai, egy település lakosai, az alapanyagot termelő gazdák stb.) tulajdonában vannak, és az alapszabály rögzítheti, hogy meg kell tartani a kör zártságát. Ez azt jelenti, hogy ha valaki ki akar lépni a körből, (kilép a gyárból, elköltözik a községből, stb.) köteles a közgyűlésnek felajánlani a részvényeit. A felajánlott részvényeket a társaság megveszi, és közös tulajdonában tartja mindaddig, amíg jelentkezik valaki, aki újonnan lép be a körbe, és ezzel jogot szerez arra, hogy részvényeket vásároljon. Az ilyen szerveződést zárt részvénytársaságnak nevezzük, és ez megfelel a természetjog elveinek. A zárt részvénytársaság megőrizheti magát a spekulációtól, nyerészkedéstől.