A közösségi pénz bevezetésének módszerei

o Fedezet a közösségért: Közösségi pénzt Ft fedezetért, a meghatározott mértékben, az egyének hozhatnak létre. Cél hogy sokan váltsák ki és ne kevesen sokat, mert a mindennapi szükségletek pörgetik fel a gazdaságot helyben. A Ft fedezetet, az etikus pénzintézetben, a kiváltó személy közösségi beruházásokba fektetheti. Ebben az esetben az általa lekötött fedezet miatt, a helyi pénzt nem válthatja vissza Ft-ra, Az egyén érdekelt az általa támogatott program sikerében és a helyi pénz használatában, így Ft-ja az innovációt segíti. A hagyományos bankrendszerbe fektetett fedezeti forint csak a kamat összegével segíti a helyi gazdaságot, javaslatunk szerint pedig a teljes összeg részt vesz és profitot termel.

o Átválthatóság: Mindenki befizetése mértékében válthat vissza közösségi pénzt Ft-ra. Így a külföldi kereskedőcégek a termékeikért kapott közösségi pénzt kénytelen exportképes termékekre cserélni, melyet a külföldi piacon el tud adni.

o Meglévő közösségi vagyonra: Az önkormányzatok működő vagyonára, intézményére annak elavulásának figyelembe vételével bocsáthat ki helyi pénzt. A korrupció elkerülése miatt viszont ennek értékét a lakosságnál egyenlően kell elosztani, a közösségi számlájukra, felhasználhatósági időhöz kötve. Az egyének a rájuk jutó részt az önkormányzat által meghirdetett programok között oszthatják szét, itt is érvényesítve a részvételi költségvetés lehetőségét és a pénz közösségi tulajdonát. A fel nem használt keretek a közösségi képviselet szintjein vándorolnak egyre feljebb, míg felhasználásra nem kerülnek.

o Fizetések: Önkormányzat alkalmazottai, állami segélyezettjei közösségi pénzben kaphatják fizetésüket, melynek fedezetét az egyének közösségi számlájára utal, így azt ők visszaválthatják vagy befektethetik közösségi, önkormányzati beruházásokba. Ez a pénz az egyének alanyi pénzkiváltási jogát kötik le, hiszen visszaválthatja.

o Segélyek: A segélyek központi költségvetésből érkező részét fizetheti közösségi pénzben, melynek fedezetét nem köti le, a szabad kiváltás biztosítása miatt. A segélyezettnek magának kell eldöntenie, hogy az befekteti helyi beruházásokba, vagy visszaváltja Ft-ra.

o Segélyek támogatása: Ha csak segélyeken keresztül akarjuk elindítani a közösségi pénzt , akkor annak elkölthetőségét az önkormányzatnak biztosítania kell. Meg kell határozza, hogy milyen helyi termékeket támogat úgy, hogy azt közösségi pénzen, csak a segélyezetteknek elérhetővé tesz. Cél hogy a segély a helyi gazdaságot erősítse, alapja hogy segélyezett legalább ne növelje a közösség eladósodását külföldi termékekkel. Ezzel az indokkal védhető a segély elköltésének korlátozása. Módszerei: ….

o Önkormányzati segélyek: Önkormányzat saját segélyezettjeinek úgy is adhat segélyt közösségi pénzben, hogy annak fedezetét az önkormányzat irányítja beruházásaihoz, de ennek jogdíja az egyént illetik, hiszen az ő munkaképességét, így beruházás alapú pénzkiváltási jogát köti le. Az egyéni pénzkiváltást nem korlátozhatja.

o Új és meglévő Helyi adók: A bevezetés legfontosabb katalizátora a részvételi költségvetés bevezetése, ahol az elkobzás helyett a felelősségvállalást építhetjük. Önkormányzat helyi adóinak egy részét, vagy új közösségi adók bevezetését fogadhatja közösségi befektetés formájában. Ennek arányát az önkormányzat által helyi beruházásokra fordítandó összeg adhatja, Az amúgy is befizetendő pénzt az egyének a saját közösségi számlájukra utalják át az etikus bank kezelésében. A befizetésekért cserébe közösségi pénzt kapnak. Mind a fedezetet, mind a közösségi pénzt befektethetik az önkormányzat által támogatott fejlesztésekbe, pl: üzemek, iskolák, közműépítés, energiaparkok stb. Ezek a beruházások közösségi tulajdonban kell legyenek. Így a beruházások is érdekeltek, hogy a közösségi pénz elfogadtatását segítsék, azt elkölthessék. Szolgáltatásaikat pedig közösségi pénzért adják. A közösségi pénz az egyén saját használatban hagyása is hatékonyan segíti a terjedést, mivel a beruházás szervezők aktivitása a létszámuk miatt kisebb, mint az adózók közösségi pénz elköltésére irányuló kreativitása.

o Államilag beszedett helyi adók megszüntetése: A fenti gondolatot folytatva, a helyi adó befizetése alól kap mentességet az, aki közösségi pénzen keresztül a Ft Fedezetét és a Közösségi pénzt is helyi közösségi beruházásokba fekteti. Ennek jogi lehetőségeit kell megvizsgálni, lehet e ilyen szabályt hozni, vagy teljesen fel kell mondani az adótételt és más motivációkkal rávenni a lakosságot ezen összeg befektetésére.

o A közösségi pénz a központosított adóelköltés leépülését segíti. Hosszútávon az egyént érdekelté teszi az életét segítő funkciók felelős támogatásában, biztosítva az önrendelkezés működését.

o Közösségi erőforrás visszavásárlása: Ezen a módon lehet közösségi föld és infrastruktúra visszavásárlásokra programot hirdetni, ahol a Ft fedezet Földfedezeté alakulhat az etikus pénzintézet segítségével. A bérleti díjak a közösséget és a befizető egyént is motiválják.

o Fedezeti hitelek: Új beruházások esetén az etikus bank forgótőkéjéből, mely a felhasználatlan Ft fedezetekből áll össze, kamatmentes hitelt nyújthat programokhoz kötött, helyi pénz kibocsátások fedezetéhez. Ennek mértékét a visszaváltási szokások határozzák meg.

o Új beruházásokra irányított Ft alapú adóbevételek közösségi pénzkibocsátásán keresztül növelik a rendelkezésre álló forrást, a közösségi pénz mennyiségével.

o Pénzátváltási kedvezmények: Kiváltási kedvezmények segíthetik az indulást, míg a visszaváltásnál ezt vissza kell fizetni, célszerűen magasabb arányban. A kiváltási kedvezményt a visszaváltási illeték fedezi. Az indulásnál

o Vegyes pénzfizetés támogatása: A kereskedelmet és a pénzrendszert fel kell készíteni a vegyes pénzben való fizetésre. A beruházásoknál külön kell meghatározni a helyi és külső forrásigényeket.

o Közösségi export felügyelet. A alábbi problémával csak azért kell foglalkoznunk mert a közösségek egy igazságtalan újraelosztó rendszerben működnek, és a szolgáltatások értéke eltorzult emiatt. A példa kedvéért egy vegyünk egy ökofalut, mely önellátásra igyekszik beállni. A termékek csak egy része exportképes termék, ez természetes, hiszen a fodrász, a pedagógus és még sorolhatnánk a nélkülözhetetlen közösségi szolgáltatásokat normálisan helyben hasznosulnak, így akik ebben dolgoznak soha nem jutnak olyan csereeszközhöz amivel más vidékek termékeit megvehetnék, telefon, áram, stb. Azok akik viszont exportra termelnek, de helyi szolgáltatásokat használnak igazságtalan előnyökhöz juthatnak. Mondhatnánk véletlen hogy a te szakmád az adott pillanatban exportképes e vagy sem, ez nem az egyén dicsősége. A közösség megbízta, hogy azzal foglalkozzon, de közben a világ úgy alakult, hogy igény született arra a termékre. Ma ez az országban leginkább a szaktudás, amit a közösség támogatásával szerezhettünk meg.