2. A pénz megsemmisül

Gubcsi Lajos - Tarafás Imre: A láthatatlan pénz

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1983

2. A PÉNZ MEGSEMMISÜL

A fizetések láncolatában egyszer csak egy olyan ponthoz érkezünk, amikor az „A 1" vállalat hitelfelvételével keletkezett pénzzel — vagyis a bank azonnal esedékes tartozásával — valamelyik „A" vállalat „B" vállalatnak fizet —, mondjuk nyersanyagokért. „B" tulajdonságai közül számunkra most csak az érdekes, hogy ez a vállalat nem a Fantázia Bank, hanem a Rutin Bank ügyfele, folyószámláját ez a bank vezeti. A fizetést teljesítő „A" vállalat átadja „B" vállalatnak a Fantázia Bankra szóló csekket, „B" pedig ezt a csekket átadja saját bankjának: Rutin Banknak. E bank azonban — miután megkapta a csekket —-különös helyzetbe kerül. A csekkre írt összeg „ B " vállalat árbevétele, olyan pénz, amelyhez „B" áruk eladásával jutott. Azzal, hogy ezt a csekket Rutin Banknak adta át „ B " vállalat betétet helyezett el: bankba tette pénzét, látra szólóan, hogy később esedékes fizetéseit ebből teljesítse. A csekk átadásával tehát „B" vállalat azonnal esedékes, látra szóló követelést szerzett bankjával szemben. Ezzel egyidejűleg ez a bank azonnal esedékes követelést szerzett Fantázia Bankkal szemben, hiszen a csekk ez utóbbi bankra van kiállítva.

De Rutin Banknak nem érdeke, hogy a kapott csekket — a másik bank azonnal esedékes tartozását — a tárcájában őrizgesse, hiszen ez után — azonnali esedékessége miatt — nem jár kamat. Kamat hiányában csak akkor lenne érdemes Fantázia Bankra szóló azonnal esedékes követelést őriznie, ha ezzel a követelésével maga Rutin Bank is, mint pénzzel, fizethetne. Láttuk azonban, hogy Fantázia Bank azonnal esedékes adóssága csak addig tölti be zavartalanul a pénz szerepét, amíg a bank saját ügyfelei között mozog, vagyis olyan vállalatok egymás közti fizetéseit teljesíti, amelyek folyószámláját Fantázia Bank vezeti. Nyilvánvaló, hogy Rutin Bank ügyfelei körében ugyanilyen módon viselkedik e bank azonnal esedékes tartozása — és ez a gondolatmenet a bankok egész sorozatára is igaz. Egymás között azonban a bankok nem fizethetnek saját tartozásukkal, hiszen Fantázia Bank nem vezetheti Rutin Bank és más bankok elszámolásait, csak az „A 1", „A 2 " stb; vállalatok elszámolásait tartja nyilván. Így Rutin Banknak nem érdemes Fantázia Bankra szóló azonnal esedékes követelést őriznie, mert ennek semmi hasznát nem venné: saját ügyfelei, a „B" vállalatok körében a saját, azonnal esedékes tartozásával is teljesíthetők fizetések — és ennek kibocsátásával, „teremtésével", Rutin Bank kamatjövedelemhez jut. Így aztán nem érdeke, hogy ebben a körben az ő tartozása helyett Fantázia Bank tartozásával fizessenek. Saját ügyfelei körén kívül — tehát más banknak történő fizetés esetében — pedig Fantázia Bank azonnal esedékes tartozásával éppúgy nem fizethet, mint saját, azonnal esedékes tartozásával. Ezért a Fantázia Bankra szóló csekk kézhezvétele napján Rutin Bank jelentkezik a csekkel Fantázia Banknál és kéri, hogy az fizesse ki a csekkre írt tartozását.

Példánkat úgy szerkesztettük, hogy semmi kellemetlen bonyodalom ne legyen. Amikor a csekk Rutin Bankhoz kerül és a bank jelentkezik Fantázia Banknál, már éppen eltelt a három hónap, amire „A 1" vállalat a 10 000 tallér összegű hitelt kapta bankjától. Közben „A 1" vállalat elkészítette, sőt el is adta a farmernadrágokat a fogyasztóknak, és az árbevételből visszafizette a hitelt bankjának, amely ebből a pénzből kifizeti azonnal esedékes tartozását Rutin Banknak. Ezzel megszűnt azonnal esedékes tartozása vagyis az a pénz, amelyet a körforgás első lépéseként a bank „A 1" vállalatnak történt hitelnyújtással teremtett. A körforgás érdeme, hogy lehetővé tette az áruk mozgását és fizetések tömegének lebonyolítását „A 1" vállalattól kezdve „A 2", „A 3" stb. vállalatokon keresztül „B" vállalatig.