Guy Dauncey: Összeomlás után - A szivárványgazdaság kialakulása
Guy Dancey, 1988 - After the Crash - The Emergence of the Rainbow Economy
Göncöl kiadó, 2001
A bankügy és a harmadik világ eladósodási válsága
A Föld leggazdagabb emberei által a Föld legszegényebb embereire gyakorolt nyomás állandóan növekvő munkanélküliséget,szegénységet, éhínséget, alultápláltságot és sokakra halált hoz.
Egyetlen átfogó világgazdasággá váltunk, de hiányzik az a globális politika, amely világméretű bankügyeinket irányítaná.
A második válság oka a Világbank, Nagy Britannia és Amerika bankjainak felelőtlen hitelpolitikája a harmadik világgal kapcsolatban. A 70-es években fedezet nélkül adtak kölcsönöket sorra ezeknek az országoknak, és pénztáraikat az arab országok olajvagyonával töltötték meg. 1988 végére a harmadik világ összes kifizetetlen adóssága 1,2 billió dollár, a legtöbbjük még a kölcsönök kamatait sem tudta visszafizetni, a további kölcsönöket a kamatok kifizetésére fordítják. A pénzt hivatalosan az országok iparosítására adták, lehetővé téve a meggazdagodást, de a valóságban teljesen életképtelen befektetésekbe kerül. A bankok a Nemzetközi Valutaalapot használják fel a törlesztések követelésére, kényszerítik az országokat, hogy csökkentsék a közkiadásokat, emeljék az élelmiszer árakat, az exportálásra koncentráljanak (például Mexico az amerikai hiteleket többek között a friss gyümölcs, zöldség és marhahús exportból fedezi, közben a becslések szerint közel 100.000 mexikói szakember vándorolt az USA-ba 1982-85 között akik jelentős vagyont vittek magukkal és fektettek be).
A válság másik oka, hogy a termékek ára zuhan, így az elsődleges termelő országoknak (Zambia-réz, Jamaica- cukor, bauxit) kétszer annyit kell eladniuk. Az adós országok nem tudják fizetni a kölcsönöket, minden átütemezéssel csak nő.