Szervezeti működése
Németh István: A Hangyamozgalom egykor és a mai szövetkezési lehetőségek
A Hangya-központ szervezete:
- Igazgatóság
- Felügyelő Bizottság
- Központi igazgatás
- Ügyosztályok
- Főtitkárság
- Ügyviteli ellenőrzési főosztály
- Pénzügyi főosztály
- Áru főosztályok.
A Hangya tevékenysége: szövetkezeteket alapít, azokat berendezi, állandóan ellenőrzi, és áruforgalmukat lebonyolítja. 1922-ben a központban 1142 tisztviselő dolgozik. Ezek közül 95 ellenőrzési teendőket lát el. Az ellenőrök folyton úton vannak, egyik szövetkezettől a másikba utaznak, hogy a könyveket megrovancsolják, leltárakat vegyenek fel, elkészítsék a szövetkezetek mérlegeit s megadják a szövetkezeti vezetőknek a szükséges kereskedelmi irányítást.
A Hangya eleinte csak a legszükségesebb fogyasztási cikkeket hozta forgalomba és csak később, fokozatosan terjesztette ki üzletkörét mindazokra a fogyasztási szükségleti cikkekre, továbbá gazdasági anyagokra, mezőgazdasági gépekre, ruházati cikkekre, amelyekre a szövetkezeti tagoknak szükségük volt.
Az áruosztály hamarosan két főosztállyá alakult: egyike az élelmi, fogyasztási szükségleti, gazdasági cikkekkel, mezőgazdasági gépekkel, vasárukkal, papiros- és bőrárukkal foglalkozott (Áruosztály), a másik pedig ruházati cikkekkel, rövidáru, kézműáruval, készruhával, készcipővel foglalkozott (Ruházati osztály). A főosztályokon belül bevásárlási szempontból szakosodás történt. Az értékesítésnél az ország különböző gócpontjain jól felszerelt raktárakkal kirendeltségeket hoztak létre. 1922-es állapot szerint egy budapesti központi áruraktáron és fiókraktárakon kívül 15 kirendeltségi és 3 tranzit raktár működött. A 15 kirendeltségi raktárnak önálló adminisztrációja volt, ők vezették a körzetükbe tartozó szövetkezetek folyószámláját is, míg a tranzit raktárakból kiszolgáltatott árukat az a kirendeltség számlázta, amelyikhez a tranzit raktár tartozott.
A bevásárló-szakosztályok feladata volt gondoskodni arról, hogy a központ és a kirendeltségek raktáraiban mindig elegendő és a szükségletnek megfelelő áru álljon rendelkezésre. Az eladási osztálynak Budapesten és a kirendeltségeknek a vidéki körzetekben pedig a körzetükhöz tartozó szövetkezetek áruval való ellátás volt a feladata.
Mai szemlélettel a Hangya-mozgalom patrióta és tisztességes belső osztozási viszonyokon alapuló holdingot hozott létre, amely mind falun, mind a városokban a legfontosabb szükségletek kielégítésén fáradozott és kiiktatta a pénzuzsora és áruuzsora romboló hatását, valamint javította a nemzet létfenntartási képességét és élhetőbb élethez segítette hozzá nemcsak gazdasági, hanem kulturális-morális téren is. A meglévő – egyébként liberális – gazdasági környezetben képes volt olyan párhuzamos gazdaság kiépítésére, amely az állam tudatos védelme helyett megteremtette a nép önszerveződő védekező képességét. Ehhez voltak bőkezű és patrióta érzelmű gazdagok és néhány esetben voltak olyan állami vezetők (pénzügyminiszterek), akik nyitottak voltak a valódi gondok megértésére és legalább átmeneti segítség nyújtására.