Guy Dauncey: Összeomlás után - A szivárványgazdaság kialakulása
Guy Dancey, 1988 - After the Crash - The Emergence of the Rainbow Economy
Göncöl kiadó, 2001
A gazdasági modellek nem hirtelen jelennek meg, kifejlődésükhöz idő kell. Minden fejlődési modellel új dimenzió adódik a fejlődési folyamathoz, tehát az egyes modellek nem alternatívák, hanem egymás kiegészítői.
Első modell: fentről lefelé irányuló gazdaságpolitikai vezetés
Hagyományos gazdaságfejlődési modell az ipari társadalmak korában. Ez a modell a makroökonómiai eszközökben hisz, amelyek az üzleti élet, az ipar és a gazdaság növekedését hivatottak segíteni. Ilyen eszközök az infláció ellenőrzése, az adók vagy kölcsönfelvételek csökkentése, a befektetések az infrastruktúra támogatásába, a tudomány, oktatás, kutatás, technológia egészségügy stb. terén, a stabil pénzügyi és gazdasági környezet megteremtése. Bár ennek a modellnek is megvannak a maga értékei, a gazdasági fejlődés mindenekelőtt való hangsúlyozása a globális, környezeti vagy közösségi szempontok figyelmen kívül hagyásával nagyban hozzájárult a problémákhoz.
Második modell: ipari beruházások csábítása
Az 1960-as és 1970-es évek legfőbb fejlődési modellje Amerikában, a helyhez nem köthető vállalatok letelepítésére törekedett. Értéke a munkahelyteremés, azonban mint fejlődési politika nagyon hiányos és megnöveli a közösség függőségét a külső munkáltatóktól. Mégis, ha a beruházás orientált politika úgy érvényesül, hogy biztosítják a bejövő vállalatok alkalmazkodását egy átfogóbb fejlesztési politikához, figyelembe véve például az ökológiai fenntarthatóságot és a helyi közösség vállalatbeli érdekeltségét, ez a modell is értékes összetevője lehet egy összetett fejlődési stratégiának.
Harmadik modell: helyi gazdasági fejlődés
Az 1980-a évek munkanélküliségében a kisebb-nagyobb városok arra kényszerültek, hogy megálljanak a saját lábukon. Ebből a válságból egy új helyi gazdasági ösztönző erő származott. Ez egyrészt a helyi vállalkozások ösztönzését eredményezte, mint például Nagy Britanniában a helyi vállalkozásfejlesztési irodák, vagy Amerikában a "inkubátor házak", amik a vállalkozás és leleményesség szellemének felszabadításával lerakták az alapjait egy önállóbb helyi gazdaságnak. Egy átfogóbb változat a helyi gazdasági fejlődést egy komplexebb stratégia részének tekinti, bevonva a fejlesztésbe a kormányzat, a bankok és az üzleti élet szereplőit, fejlesztési irodák, társulások dolgozzák ki a település fejlődési stratégiáját, amit megyei, regionális szinten összehangolnak. Ez a modell azonban még mindig nem veszi figyelembe az ökológiai és a közösségi szempontokat.
Negyedik modell: közösségi gazdasági fejlődés elemei
Helyi együttműködés a kormányzat és az üzleti élet szereplői mellett önkéntes csoportok, iskolák, helyi szervezetek, egyházak, klubok stb részvételével.
A közösség öntudatra ébredésének szervezett folyamata, amely összehozza a helyieket és képesség teszi őket arra, hogy megállapítsák legnagyobb gondjaikat, és kigondolják a megoldásokat.
Helyi fejlesztési szervezet létrehozása, ami működteti a dolgokat (egy közösségi vállalkozás, egyesület stb.).
Új közösségi pénzügyi kezdeményezések: hitelegyletek, közösségi hitelalapok, részvételen alapuló új tulajdonformák.
Személyes öntudatra ébredés, az egyéni teremtőerő felszabadítása, bátorítás, hogy az emberek maguk kezdjék formálni a sorsukat.
Politikai és közigazgatási decentralizálás, az emberek ösztönzése, hogy maguk tegyenek érdekeikért.
A helyi életet irányító elvek összehangolása. Vezérlőelv a fejlődéshez.
Ötödik modell: a fenntartható fejlődés
Az ökológiai fenntarthatósághoz szükséges átfogó stratégia kulcsfontosságú kutatásait már elvégezték. A feladat e munkát a helyi gazdaságba és fejlesztési politikába illeszteni. A modell kifejlesztésének döntő pontja az emberek hajlandósága lesz az összefogásra a helyi élet minden területén a közös stratégiák kidolgozása érdekében.
Hatodik modell: szervezeti átalakítás
A szervezeti átalakítás szükségessége abból fakad, hogy a legtöbb üzleti vállalkozás nem ad teret az emberben rejlő lehetőségeknek, a figyelem központjában nem az emberek állnak, s a nyereséget nem osztják el. Ebben a fejlesztési modellben az üzlet vagy szervezet valamennyi érdekeltje részt vesz a viták, a tanulás, a tárgyalások, a fejlődés, változtatás folyamatában. Legmélyebb emberi szükségleteinket kielégítve és magasabb emberi értékeket szolgálva a vállalkozás vagy szervezet nemcsak sikeresebb, de boldogabb is lesz.
Hetedik modell: globális átalakulás
Azt az igényt fejezi ki, hogy üzleti vállalkozásaink és szervezeteink globális célokat szolgáljanak, globális betegségeink megoldói és ne okozói legyenek. Eljön majd az idő, amikor a hadiipari eszközök gyártásából és kereskedelméből profitot szerző vállalatok többoldalú béketárgyalások és nemzetközi egyezmények megjelenésével szembesülnek, és vagy át kell alakítaniuk a tevékenységüket, vagy szembe kell nézniük az összeomlással. Az alakulóban lévő emberi teljességünk állandó nyomása vezet minket egy globális családba. Az üzlet globális átalakításának szervezett, kollektív megközelítésével a közösségek segítenek a vállaltoknak ebben, hogy az evolúciót beépítsék szervezett cselekedeteikbe, amelyek segítik bolygónk fejlődését.