.5.1. A Fehér Program kiindulópontja
Abból a tényből indulunk ki, hogy Magyarországon mindig is termett annyi ennivaló, ruhának való, fedélnek való, hogy senki ne éhezzen, tisztességgel öltözködhessék és lakhasson. A baj mindig csak az volt, hogy egy élősdi réteg rátelepedett - hol tankokkal, hol mással - a dolgozó emberekre, és - saját dologtalan pazarlásuk, hatalmi törekvéseik érdekében és még isten tudja, mi célból - megfosztotta a nép többi, túlnyomó részét munkája gyümölcsétől. Ez vélhetően minden közgazdasági elemzés nélkül is nyilvánvaló mindenki számára, aki valamelyest ismeri Magyarország gazdaságföldrajzát és történelmét.
Vélhetően e tárgyi feltételekből adódóan lehetséges az 1989-90 évek (a “vadkapitalizmus” fellépése előtti utolsó évek) fogyasztásának, illetve az ezt lehetővé tevő reálkeresetnek a megkétszerezése.
Ismeretes, hogy e szöveg írásakor (2003-ban) a magyar termelőkapacitás jelentős része kihasználatlan: bevetetlen földek, félgőzzel termelő üzemek, oktalanul megszüntetett, itt-ott még nagyobb befektetés nélkül helyreállítható kisebb-nagyobb termelőegységek, nagyszámú, rendszeres munka nélkül tengődő, képzett munkaerő. Ha tehát megnő a fizetőképes kereslet, várható, hogy - a termelésbővítést segítő hiteltámogatással (lásd a Létbiztonság és harmónia c. programkönyv 2.3.4. pontját) - a vásárlóerő mértékében megnövekszik az alapvető cikkek hazai termelése is. Következésképpen a programot azzal kell indítani, hogy érezhetően megnöveljük a kiskeresetű emberek jövedelmét.
Mivel ezeknek az embereknek egészséges élelem-szükséglete messze nincs kielégítve, a többletjövedelmet zömmel élelmiszerre fogják költeni. Az eladásra kerülő élelmiszerek nagyobbik része még - a "globalizálás" ellenére - amúgy is hazai termék, de viszonylag egyszerű technikával elérhető, hogy a jövedelemtöbbletet teljes egészében magyar termékek vásárlására fordítsák. Ez javítja az agrárnépesség, rajtuk keresztül a nem agrár kis- és középvállalkozók életszínvonalát is, és csökkenti a munkanélküliséget.
A szerves fejlődés elvét követve célszerű az 1989-90-es jövedelemszint kétszeresére való növelést fokozatosan, elképzelésünk szerint évi 20%-os emelésekkel, 4 évre elosztva megvalósítani.
3.5.2. A vásárlóerő ugrásszerű megnövelése
Mint már megállapítottuk, az alapfeltétel a hatalomváltás: valamelyik soron következő választáson - nevezzük ennek évét X-évnek - a választópolgároknak olyan országgyűlésre kell bízniuk az ország dolgát, amelynek többsége elkötelezte magát a természetes társadalmi rendet megvalósító fordulat mellett. Így lép szolgálatba a fordulat kormánya.
A fordulat kormánya által benyújtott X+1-ik évi költségvetés tehát 20%-kal megnöveli a közpénzekből fizetett béreket (a köztisztviselők, közalkalmazottak, egészségügyiek, pedagógusok, postások, tömegközlekedésiek, rendészeti szervezetekhez tartozók stb. bérét), valamint a nyugdíjakat és a családi pótlékot, a törvény záradékában pedig az Országgyűlés kinyilvánítja azt az elhatározását, hogy a következő években megismétli a 20-20%-os emelést, mindaddig, amíg a negyedik évben minden, a költségvetésből húzott reáljövedelem (tehát a vásárlóerő) el nem éri az 1989-90-es szint kétszeresét. Ez - az eltartottakat is figyelembe véve - a lakosság közel felét közvetlenül érinti. (Látni fogjuk, hogy az ehhez társuló lépések ezt a többlet-vásárlóerőt a hazai termékekre irányítják.) Azok bére, akiket nem közpénzekből fizetnek, az úgynevezett "versenyszféra" dolgozói, a piaci törvények nyomására nagyjából ugyancsak el fogják érni ezt a szintet, a hazai termékek iránti kereslet növekedése folytán pedig megnövekszik a gazdálkodók és a nem agrár kis- és középvállalkozók tiszta jövedelme is. A tisztes jólét tehát általánossá válik.
3.5.3. A vásárlóerőt a hazai piacra tereljük
Lássuk, hogyan irányítja a Fehér Program a közpénzből fizetettek többlet-vásárlóerejét hazai termékek vásárlására.
A fordulat kormánya létrehozza a MAGYAR ÁRUK BOLTHÁLÓZATÁT. Ez meglévő boltokból - köztük akár szupermarketekből - önkéntes csatlakozással megalakuló hálózat. A kormány kidolgoz egy hálózati (franchise) szerződés-formulát, amelyben kötelezi magát arra, hogy a közpénzekből fizetett bérek 20%-os emelését, meg a nyugdíj- és családipótlék-emelést nem készpénzben, hanem "fehér kártyákon" adja ki. (A fehér-kártya nem más, mint az ismert - vásárlásra is használható - bankkártya egy fajtája, sajátos szerepét hamarosan látni fogjuk.) A közpénzekből jövedelmet húzók számára nyitnak egy-egy "lakossági folyószámlát" egy általuk választott bankfióknál. Ezt a továbbiakban fehér-bankszámlának nevezzük. A kedvezményezetteknek fizető állami szervezetek a 20%-os emelés összegét hónapról-hónapra a fehér-bankszámlákra utalják. A fehér-bankszámlák tulajdonosai kapnak egy-egy fehér-kártyát. A Magyar Áruk Bolthálózatához kapcsolódó üzletek a csatlakozási szerződésben kötelezik magukat arra, hogy az ilyen kártyával fizetőknek csak magyar árukat szolgáltatnak ki, azaz, olyan árukat, amelyeknek termelői ára - mondjuk - legalább 80%-ban magyar munkáért fizetett bérből, illetve magyar állampolgárok (vállalkozók, gazdák) vállalkozói jövedelméből tevődik össze. (Ez láncolatban értendő, tehát pl. a magyar anyagban, a belőle gyártott alkatrészben, és a belőle szerelt végtermékben foglalt magyar munkabérek ill. vállalkozói jövedelmek a végtermék "magyar" minősítése szempontjából összeadódnak.)
3.5.4. A “fehér-pénz” forgásának biztosítása
A Fehér Program sikeréhez szükséges, hogy mindenki, aki havi fizetésemelésként fehér számláján megjelenő összeget ("fehér-pénzt") kap, ezt a fehér-pénzt még az adott hónapban magyar áruk vásárlására fordítsa, vagy ha ezt nem teszi, azaz megtakarít, akkor ez a pénz magyar árut előállító vállalkozókhoz/gazdákhoz kerüljön, hogy fejlesztésre, termelésbővítésre fordíthassák. Ennek az egészséges pénzforgásnak az ösztönzésére minden kedvezményezett azzal a feltétellel kapja meg a havi keresetnövekményt (a "fehér-pénzt"), hogy ha a hónap végéig nem költi el, vagy nem helyezi el egy évre lekötött takarék-számlára, a hónap végén a fehér-bankszámláján maradt pénz 1%-át "pénztartási díjként" levonják. És ez ismétlődik hónapról-hónapra. (Ez az összeg a hiteltestületek által a pályázatokra szétosztható hitelkeretet növeli.) Ha tehát valaki valamilyen tartós fogyasztási cikkre, vagy más célra gyűjt, jól teszi, ha utasítást ad a fehér bankszámláját vezető pénzintézetnek, hogy a bankszámlán maradt fehér-pénzt írja át egy évre lekötött takarékszámlájára. A takarékszámlán lévő pénzt egy évig nem terheli pénztartási díj, tehát betevője egy év múlva változatlan összegben felveheti, vagy meghosszabbíthatja a lekötést. Ha a megtakarító az egy év letelte előtt mégis kiveszi a pénzét, ezt havi 1% pénztartási díj levonásával kaphatja meg. A takarékszámlán lévő összegeket a bankok hitelezik ki azoknak a vállalkozóknak/gazdáknak, akik a pénzt magyar áruk termelésének bővítésére akarják felhasználni.
3.5.5. A Fehér Program hatásai
Milyen hatások várhatók az ismertetett lépésektől?
· Az élelmiszert és más közszükségleti cikkeket árusító üzletek tömegesen csatlakoznak a Magyar Áruk Bolthálózatához, hiszen a magyar árukat elkülönítő pénztári rendszer megvalósítási és fenntartási költsége jócskán megtérül a nagyobb forgalomból.
· A mezőgazdasági termelők értékesítési lehetősége megnő, nyugodtan bővíthetik termelésüket a megnövekedett kereslet kielégítésére. Hasonló hatás várható számos ipari kis- és középüzem esetében is.
· A bővítések egy részénél hitelre is szükség van. A fordulat kormánya erről közhitelkeret (lásd a Létbiztonság és harmónia c. programkönyv 2.3.4. pontját) rendelkezésre bocsátásával gondoskodik. Ez az újfajta hitelpiac a Fehér Program bevezetése után évről-évre erőteljesebben hat, minthogy a fehér számlákra kerülő havi összegek - amelyek a hitelekkel bővülő hazai kínálattal szembenálló fizetőképes keresletet biztosítják - négy év alatt megötszöröződnek. (Végül a fordulat kormánya a pénzforgalom egészére kiterjeszti a pénztartási díjat, ezzel teljessé teszi a geselli pénzreformot, és tartósan minimális szintre szorítja le a kamatot, mivel a kereslet-kínálat törvénye a hitelkamatok kialakulására is érvényes.)
· Az előzőekből nyilvánvaló, hogy a Fehér Program megnöveli a lakosság jelentős részének a fogyasztását, mégpedig magyar áru fogyasztását. Ennek folytán bővül azoknak a vállalkozóknak a termelése, akik árbevételükből magyar dolgozókat foglalkoztatnak, tehát a munkanélküliség is csökken.
· A biztos hazai piacra támaszkodó termelők könnyebben létesíthetnek export-kapcsolatokat, és megindulhat annak a súlyosan egészségtelen helyzetnek a javulása, amelyben a "magyar" export túlnyomó részét multik vámszabad területen létesített összeszerelő üzemeiből kikerülő termékek teszik ki, igen nagy arányban import-anyagok és import-alkatrészek felhasználásával, és egy sor más olyan körülmény között, amelyek összességükben azt jelentik, hogy - bár az ilyen export egyes statisztikai mutatókat szépít, amit jól ki lehet használni ködösítésre - az ilyen exportnak a magyar társadalom gazdasági állapotához alig van köze.
· A kereskedők érdekeltsége megnő magyar áruk beszerzésére és gyártatására.
3.5.6. A Fehér Program finanszírozása
Honnan lesz az államnak pénze a keresetnövelésre és a termelésbővítő hitelekre? Gondoljunk végig egy példát, találomra választott kerek számokkal! Példánkban a fordulat kormánya az előzőekben felvázolt 20%-os keresetemelésre 400 milliárd forintot fordít, ennek áruval való fedezése érdekében a termelőknek nyújtandó hitelre pedig 100 milliárdot.
Hogy megy végbe a vállalkozók efféle hitel-ellátása a fordulat után? Az Országgyűlés határozata alapján az Állami Valutahivatal kibocsát 10 millió darab 10.000 forintos bankjegyet. Ezt a demokratikusan választott hiteltestületek osztják szét a pályázó termelők között kamatmentesen, évi 2%-os kezelési költség ellenében. (Ez a hitelrendszer társadalmasításával válik lehetővé - lásd a Létbiztonság és harmónia c. programkönyv 2.3.4. pontját.)
És hogy megy végbe a keresetek megnövelése? Az Országgyűlés határozata értelmében az illetékes minisztériumok révén a fizetést-nyugdíjat-családi-pótlékot kiutaló szervezetek felhívására a keresetemelésben részesülők egy általuk választott bankfióknál (postahivatalnál) "fehér bankszámlát" nyitnak. Ezeken a bankszámlákon havonta - számítógépes program révén - megjelenik a 20%-os keresetemelés összege - példánkban évi 400 milliárd forint összértékben. A dolgozók kapnak egy-egy fehér-kártyát, amivel havonta a Magyar Áruk Bolthálózata üzleteiben levásárolják a keresetemelés összegét. Ezek az összegek így a dolgozók fehér számláiról átkerülnek a boltok fehér számláira. Ebből a boltok - készleteik feltöltésére - ismét magyar árukat vásárolnak.
A pályázó termelők közben megkapták a 10 millió darab 10.000 forintos bankjegyet a Valutahivataltól a hiteltestületek döntései révén. Ebből bővítik a termelést, és szállítják a boltokba a többlet magyar árut, a kereset-emelésre kibocsátott pénz fedezetét.
A vevőktől a boltokhoz, majd a boltoktól a termelőkhöz átkerült "fehér számlapénz" a hitelek törlesztéseképpen részben visszakerül az Állami Valutahivatal számlájára, és ott megsemmisül. A keresetnövelés és a hitelek által keltett többlet-vásárlóerőt kiegyenlítette a termelés bővítése, tehát nincs infláció. (A 400 milliárd csak a fehér-számlákon szerepelt, ezt nem kellett bankjegyként kibocsátani. Ennek csak egy része semmisül meg hitel-visszafizetésként, a többi bővíti a forgalomban lévő pénzt, amire szükség is van.)
A lépéssorozatot találomra választott kerek számokkal kísértük végig. Nyilvánvaló, hogy az összefüggések más számok behelyettesítésével is érvényesek.
3.5.7. Egybevetés a jelenlegi pénz-hitelrendszerrel
A mostani bankrendszer alkalmatlan a magyar gazdaságot, a hazai termelést támogató gazdaságpolitika kiszolgálására. (TA)
Érdemes végiggondolni, hogyan menne végbe, pontosabban: hogyan fordulna visszájára egy ilyen akció a jelenlegi (a fordulat előtti) rendszerben.
Az Állami Adósságkezelő Hivatal kibocsátana 400 milliárd forint értékben államkötvényt - mondjuk - évi 20%-os kamatozással. Ezt a kereskedelmi bankok megvennék abból a hitelből, amit e célra a "Magyar Nemzeti" Banktól kapnak - mondjuk - évi 10%-os kamatra.
A "Magyar Nemzeti" Bank kinyomtatna 40 millió 10.000 forintos bankjegyet, odaadná a kereskedelmi bankoknak, azok - megvásárolván az államkötényt - továbbadnák az Állami Adósságkezelő Hivatalnak, az pedig az illetékes minisztériumoknak, amelyek közvetítésével végül megkapnák a jogosultak. Az államkötvény kamatával, évi 80 milliárd forinttal megnövekednék a költségvetés jelenlegi - kereken - 800 milliárd forintos adósságszolgálati tétele, amit zömmel persze a dolgozóktól beszedett adókból fedeznek. Ezt a kamatot megkapnák a kereskedelmi bankok, kifizetnék belőle a bankárok havi többmilliós fizetését, évi sokmilliós jutalmát és márványpalotáik rezsijét, a felét pedig továbbfizetnék kamatként a "Magyar Nemzeti" Banknak, amely megint kifizetné belőle saját bankárainak a havi többmilliós fizetését és évi sokmilliós jutalmát. És ez így menne az idők végezetéig, mert amikor az államkötvények visszafizetésének ideje elérkezik, az Állami Adósságkezelő Hivatal újabb kötvényeket kellene, hogy kibocsásson a régiek visszavásárlásának fedezésére, és így tovább. A bankárok biztos, hogy jól járnának. (Az államkötvények zömét külföldiek, vagy külföldi tulajdonban lévő “hazai” bankok veszik meg, ez tehát a külfölddel szembeni eladósodást is növeli.)
És hogyan jutnának hozzá a mai rendszerben a termelők a 100 milliárdos hitelhez?
A kormány felkérné a "Magyar Nemzeti" Bankot, szíveskedjék hitelt nyújtani a kereskedelmi bankoknak, amiből a kereskedelmi bankok hitelt nyújtanának az általuk kiválasztott hiteligénylőknek. A hitelt felvevők egy része a bankárok cinkosaként megszökik a pénzzel, az így keletkezett banki veszteségeket aztán időről-időre az állam az adófizetők pénzéből kifizeti a bankoknak. Ez - kis sarkítással - a "bankkonszolidáció". A hitelek más részét megkapják a valódi termelők. Az ő kamatfizetésüknek és törlesztésüknek garantálásáról megint az államnak kellene gondoskodnia, nehogy a bankokat kockázat terhelje. A termelőktől befolyt kamatok aztán fedezik a bankárok sokmilliós jövedelmét, éppúgy, mint fentebb láttuk. Azt, hogy ki, milyen feltételekkel, milyen célra, milyen összegű hitelt kapott, természetesen a banktitok védené a gyanakvó szemektől. Ha valami disznóság mégis kiszivárogna, és az ügyészség hajlandó lenne nyomozást elrendelni, és az ügy végül bíróság elé kerülne, megindulna egy többéves procedúra, ahol egy bankelnök Bécsből üzenget a magyar hatóságoknak, míg végül minden vád alól föl nem mentik.
3.5.8. A forgásbiztosított pénz kiterjesztésének előkészítése
A Fehér Program azért is alkalmas arra, hogy a nagy átalakulás egyik első lépése legyen, mert nem kell, hogy megelőzzék a nemzeti valuta védelmének és a vámrendszer átalakulásának bonyolult szakmai előkészítést igénylő lépései. (A hatalmi váltást azonban nem előzheti meg, mert a Fehér Programnak is feltétele a pénzkibocsátás visszavétele a demokratikus intézményrendszer hatáskörébe, ez pedig csak a pénzgyarmatosítást kiszolgáló politikai elit leváltása révén képzelhető el.)
A Fehér Program jelentős “mellékhatása”, hogy a lakosság széles rétegei megismerik a forgásbiztosított pénz fogalmát, a vele kapcsolatos technikákat, és a pénzforgalmi apparátusban is kialakulnak a megfelelő technikák, ismeretek, rutinok, A kormányzat stratégiai tervezői értékes tapasztalatokhoz jutnak, fontos elemzéseket végezhetnek el, és mindez elősegíti, hogy később - talán 5, talán több év múlva - nemcsak a “fehér pénz”, hanem maga a nemzeti valuta is - nagyobb megrázkódtatások nélkül - forgásbiztosított pénzzé legyen átalakítható.
(Megjegyzés: A Síklaky István ajánlása szerinti nemzeti gazdaságvédelem csak az euró kötelező és általános bevezetése előtt – és helyett – a Magyar Állam fizetőeszközével, a forinttal valósítható meg. Pontosítsunk: az euró bevezetése hazánkban gyakorlatilag már megtörtént, ám a hivatalosan sokat emlegetett és egyre későbbre tolt határidejű „euró-bevezetés” a forint megszüntetését, a nemzeti gazdaságvédelem lehetőségének feladását jelentené! - KSM)