Infláció

Az infláció a pénz vásárlóerejének a csökkenése. Megnyilvánulási formája: általános, valamennyi árura és szolgáltatásra kiterjedő, nagyjából azonos mértékű áremelkedés. Megkülönböztetünk tipikus és atipikus inflációt.

A tipikus (klasszikus) infláció oka: a piacon egy időpontban tetemesen megnő az árukínálattal szemben álló pénzmennyiség, tehát a fizetőképes kereslet. Az eredmény az árak általános emelkedése. A pénztömeg ilyen ugrásszerű megnövekedését az aranypénz korszakában (nagyjából a 20. század harmadáig) jellegzetesen új aranylelőhelyek feltárása-megszerzése (pl. Amerika felfedezése utáni kifosztása) okozta, a papírpénz korszakban pedig az okoz tipikus (klasszikus) inflációt, ha az állam (jegybank) több papírpénzt nyomtat és hoz forgalomba, mint amit az árukínálat megnövekedése vagy a pénzforgás lelassulása indokol. Az infláció lényegében kikerülhetetlen adó, ami elsősorban, ami elsősorban a kispénzű embereket sújtja. A hitelnyújtók azzal védekeznek az infláció ellen, hogy a pénzromlás mértékében növelik a kamatot.

Forrás:

Síklaky István: Létbiztonság és harmónia - Egy zöld fordulat programja - A pénzuralmi rendszer alternatívája

Éghajlat könyvkiadó, Budapest, 2003.