Vásárhelyi Judit
A FENNTARTÓ REND: A SZABAD ÖNKORLÁTOZÁS
Imreh István, az ökológiai fenntarthatóság régésze
In: Ökotáj
A koldusinspektor összegyűjti és kiosztja az adományokat, hogy a szükséget szenvedőnek ne kelljen személy szerint, megszégyenülve kéregetni. A katonaasszonynak, vagyis aki katonának vitt urát nélkülözi a gazdaságban, heti egy nap (!) segítség, legtöbbször erdőlés jár. Van, ahol heti egy nap "kalákát tesznek" a magukra maradt asszonyokért, árvákért, öregekért dolgozva. Jól meggondolva ez 18 százalékos társadalombiztosításnak felel meg mai gondolkodásunk szerint. Ha a tolvajlásnak, rablásnak kitett ember, a kárt elszenvedő "egybecsengeti" a falut, mindenkinek azonnal mennie kell segíteni, különben bottal üthetik a rablott marha nyomát.
A határbírónak járó fizetségben már a kárt szenvedett ember kárpótlása is benne foglaltatik, például ha a marháját elhajtották, és az "egybecsengetett" népek hiába keresik, annak nyoma veszik a falu határán túl, akkor a közvetlen jóvátétel helyett ebből az "önbiztosításból" kárpótolható. Formája lehet pénz is, gabona is, vagy közhely-használat.
A "kegyelemrész" olyan embernek jár, aki a kapott nyilat "kifogyván erejéből" többet nem művelheti, arról "többet nem szolgálhat", ekkor a nyilat, az azévben neki járó közföld művelését kiveszik a kezéből, de "megmaraszt a falu nála bizonyos részt táplálásra, attól tőle, míg él, semmi szolgálatot nem kívánván". A kegyelemrész (a nyugdíj) így mentesíti az időseket a kegyelemkenyérre jutástól.