Közösségi vállalkozásokat segítő szolgálatok

Közösségfejlesztés és közösségi alapú gazdaságfejlesztés / Vercseg Ilona

in:SZOMSZÉDSÁGI GAZDASÁGFEJLESZTÉS - Közösségfejlesztési példák az európai gyakorlatból

A közösségi vállalkozások létrejöttéhez elsősorban tisztánlátás és bátorság, önbizalom és egymás iránti bizalom kell, mert ha ez megvan, a többi képzésekkel, partnerkapcsolatok építésével, informálódás révén is megszerezhető. De épp ez az, ami a legjobban hiányzik, s mi ebben látnánk egy országos közösségi munkás hálózat és egy másik országos hálózat, a közösségi vállalkozásokat segítő szolgálat létrehozásának jelentőségét. A közösségi vállalkozásokat segítő szolgálat olyan szakemberekből állna, akik a közösségi vállalkozásokhoz szükséges valamennyi fontos ismeret birtokában vannak. Ismerik a törvényi lehetőségeket és rendelkezéseket, az elérhető pénzügyi támogatásokat, értenek az üzleti terv készítéséhez, ismerik az egyesületek, alapítványok, ill. szövetkezetek alapításának és menedzselésének módjait, ismerik a jó példákat, a modell-értékű kezdeményezéseket itthon és külföldön egyaránt, s értenek a közösségi vállalkozások kifejlesztésének közösségfejlesztői módszereihez. Ami ennek a team-nek a működésében a lényeg az az, hogy:

– e szaktudást majdnem ingyen

– legfeljebb szimbolikus összegért bocsátják a közösség rendelkezésére. Saját működésük költségeit maguk teremtik elő különböző forrásokból, s a kifejlesztendő szövetkezet tagjaitól egy

türelmi idő – mondjuk 5 év – alatt nem kérnek anyagi hozzájárulást;

– a gazdasági, pénzügyi, jogi, agrár stb. szakemberek közösségi szemlélettel rendelkező emberek, akik meg is tanulják a közösségfejlesztés főbb módszereit, s akik szolgáltatásaikat nem a leendő vállalkozók helyett végzik el, hanem megtanítják őket annak elvégzésére. Ugyanígy a közösségfejlesztők is beletanulnak a legszükségesebb vállalkozási, pénzügyi stb. ismeretekbe, hogy képesek legyenek a folyamatot jól segíteni, és akkor kérni más szakemberek segítségét, amikor arra a helyzet megérett;

– a szervezet maga is közösségi vállalkozásként működne, a maga borén tapasztalva meg a szervezetalakítás és -fejlesztés nehézségeit;

– e szervezet információs központként és találkozóhelyként is működne, és állandó elérhetőséget biztosítana a vele kapcsolatban állóknak;

– kapcsolatokat szervezne pl. alapítványokkal, pénzintézetekkel stb., sot, maga is rendelkezne egy bizonyos pénzalappal, amit megfelelő feltételekkel az indulók rendelkezésére bocsáthatna. Egy régió vagy térség közösségi munkásai és a közösségi vállalkozásokat segíto szolgálat egymással szorosan együttműködne, sőt, akár egy szervezeti egységbe is tartozhatna. A közösségi munkások hálózatának kiépítése azért fontos, mert ok a frontemberek, akik a helyi lakosokat otthonaikban felkeresik, akik felismerik a helyi szükségleteket és beindítják a közösségi fejlesztési folyamatot.

Az első magyar Közösségi Vállalkozásokat Segítő Szolgálat (KVSSz)1998-ban Mészáros Zsuzsa vezetésével kezdte meg működését a Felső-Kiskunság térségében. A projekt vegyes finanszírozású, forrásait évről évre teremti elő a Közösségfejlesztők Egyesülete. Eddigi fő támogatói a megyei munkaügyi központ, a Brit Nagykövetség és az Országos Foglalkoztatási

Közalapítvány (OFA). A szolgálat működésének beindításával megkezdődött a térség öt településén a helyi közösségi munkások megtalálása – munkanélküliekből. A potenciális közösségi munkásokat a Közösségfejlesztők Egyesülete képzési központjában, a Civil Kollégiumban képeztük ki, amely ennek a térségnek egy tanyaközpontjában található. A képzés után a legalkalmasabb embereket egy évre a Közösségfejlesztők Egyesülete szerződtette azzal a későbbi céllal, hogy maguk is közösségi vállalkozásba kezdenek, és munkahelyüket a későbbiekben maguk tartják fenn. A képzés végén a közösségi munkások megalapították a Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesületét, s mint ilyen, pályázták meg munkahelyeiket a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központnál. Az egyesület három mentor foglalkoztatására, megkezdődött 28 hónapra kapott támogatást. A KVSSz működését egy másfél éve tartó közösségfejlesztési folyamattal indította egyesületünk, amely legközvetlenebbül a Civil Kollégium körül élőket érintette, de a kistérség más településeire is kihat. Ennek során megfogalmazódtak a helyi szükségletek és a képzés iránti igény. 16 munkanélküli vett részt ezután egy 2x5 napos képzésben, amely a közösségi vállalkozások kialakulását célozta. A képzést a helyi munkaügyi központ és a PHARE finanszírozta. Bár a képzés végén nem született szövetkezet, a 16 fő között megszületett a bizalom és nyilvánvalóvá vált egymás segítésének szükségessége. A tagok munkával, kölcsönzéssel, egymásnak ingyen megművelésre átadott földdel stb. segítik egymást, egyelőre a helyi egyesület keretében. A képzés minden egyes résztvevője tett egy lépést előre: egyikük felújította tanyáját a turizmusra felkészülendő, másikuk kölcsönadta bak nyulát a harmadikuknak, akinek egy nőstény nyula volt, s így meg tudta kezdeni a nyúltenyésztést, a negyedik az ötödik segítségével dohányt kezdett el termeszteni és abból piacra is jutott. Az egyesület részt vett az Autonómia Alapítvány Kiskert- programjában, így 30 család jutott jó minőségű vetőmaghoz, s a környék egyetlen igazi mezőgazdasági szakembere, aki maga is részt vett a képzésben, és azóta tudatosan közösségi munkásként dolgozik, tanácsokkal segíti a családokat az önkéntes munkában. A képzés résztvevői azóta is minden hónapban összejönnek a Civil Kollégiumban és megbeszélik aktuális gondjaikat. A példa szép, ámde nagyon törékeny. A Szolgálatot egyetlen közösségfejlesztő látja el, s a fent leírt működésre nincs lehetősége, mert nem tud megfizetni szakembereket, és nem tud kezdő pénzt adni a vállalkozóknak. A helyi közösségi munkások megtalálása sem egyszerű feladat egy halmozott hátrányokkal küzdő térségben. Az eddigi eredmények – bármilyen részlegesek is – azonban azt mutatják, hogy ezen a nagyon nehéz terepen is lehet előre lépni, ám az a bizonyos összehangolt, folyamatos, hosszú távú segítség egyelőre még késik.