Hagyományos parasztgazdálkodás

Ángyán József: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai

Mezőgazda Kiadó, 2003

Hagyományos (tradicionális) parasztgazdálkodás, tanyás gazdálkodás

A magyar tanyarendszer eredete a török dúlás nyomán kialakult alföldi mezővárosokhoz kötődik (Erdei, 1942). A tanyarendszer kialakulásában fontos szerepet játszott a kisparaszti árutermelés kialakulása. Tájökológiai szempontból másik fontos sajátossága az önellátásra való berendezkedés. Tudatos cél volt, hogy lehetőleg minden megteremjen a tanya körül, ami az élet viteléhez szükséges. Ezáltal a tanyás gazdálkodás nagymértékben hozzájárult a tájdiverzitás kialakulásához és fenntartásához. A családi munkaszervezetre alapuló tanyasi gazdálkodás kedvezett a sokféle növény termesztésének egyrészt a jószágok takarmányellátása, másrészt a rendelkezésre álló munkaerő minél jobb kihasználása miatt. Ez az élőhelyi sokféleség viszont kedvezően hat a mezőgazdasági területeken élő madárfajok életfeltételeire (O’Connor-Shrubb, 1986).

Ma, amikor még van esély sokszínű, kis-, közép- és nagybirtokokból álló birtokstruktúra kialakulására, különösen érdemes a tradicionális település- és birtokformáknak a táji adottságokhoz való alkalmazkodásában rejlő előnyeit kihasználni. Ilyen tradicionális birtokforma az Alföld egymástól távol eső települései között kialakult tanya.

A növénytermesztésre, állattartásra kedvezőtlen adottságú területeken, változatos, sokszínű termelési profilú, több lábon álló, középméretű, korszerű családi gazdaságok kialakítása lehetséges, kihasználva az extenzív gazdálkodásra nyíló lehetőségeket, a tanyán való ideiglenes vagy állandó kintlakás évszázados hagyományokban gyökeredző módozatait. A tanyai gazdálkodás jellegzetességei kedvező adottságokat kínálnak a zárt rendszerű biológiai gazdaságok kialakítására és a tiszta, rendezett környezet alkalmat teremthet a gazdálkodási tevékenységnek a tanyai vendéglátással való kiegészítésére is (Ónodi – Okányi, 1990; Ónodi – Markolt – Ángyán, 1990).

A tanyák elhagyásával és lepusztulásukkal párhuzamosan azok természetvédelmi értéke is elvész (Sterbetz, 1975). Helyüket sokszor csak ruderális gyomtenger jelzi, amely legfeljebb néhány magevő madárnak jelent búvó- vagy táplálkozóhelyet, de természetvédelmi jelentőségük messze elmarad a még lakott és „működő” tanyákétól.

Hasonlóan évszázados hagyományokkal rendelkező birtokforma az őrségi dombvidék területein kialakult szerek rendszere, mely a gazdálkodási tevékenységek mellett kézműves lehetőségeket is kínál, és szintén rendelkezik idegenforgalmi vonzerővel.

Sajátos fejlesztési lehetőségeket kínálnak a középüzemi, családi gazdasági méretnél nagyobb vállalkozások számára a majorok, melyek a privatizációs folyamatok során sok esetben visszanyerték önállóságukat, kiváltak a korábbi nagyüzemi konglomerátumokból.

A belterületi központtal rendelkező birtokokra a központ (falusi porta) és a művelt földterületek különválása jellemző. Ez a tény sok sajátos szállítási, raktározási, közlekedési, ellátási problémát vet fel, a belterületi telkek, falusi porták szűkössége, a falusi települések infrastrukturális kapacitásának korlátozott volta miatt.

Számos, korábban működő területhasználati, beépítési rendszer (közös legelők, belterületi portákat funkcionálisan kiegészítő akár közös használatú külterületi létesítmények, szérűskertek, tárolóépületek, gépszínek) működési mintái volnának ma újra hasznosíthatók. A belterületeken, szűkös körülmények között, (sokszor a nem gazdálkodó belterületi lakókat zavaró módon) üzemelő, vagy üzemeltetni, fejleszteni kívánt falusi gazdaság illeszkedési problémáinak megoldása érdekében ezek jól használhatók lennének (Ónodi – Váradi, 1997).

Külföldi példák bizonyítják, hogy a falusi belterületeken a helyszűke és a környezetterhelés (levegő, zaj, trágyaelhelyezés stb.) magas szintje miatt ellehetetlenülő parasztgazdaságok gazdálkodási lehetőségeit azok külterületre való kitelepítésének támogatásával sikerrel meg lehet oldani. Ehhez azonban külső források, önkormányzati, kormányzati támogatások igénybevételére is szükség van.