Síklaky István: Létbiztonság és harmónia
Egy zöld fordulat programja - A pénzuralmi rendszer alternatívája
Éghajlat könyvkiadó, Budapest, 2003.
A SZELLEMI-KULTURÁLIS SZFÉRA feladata, hogy teret adjon a képességek kibontakoztatására. E szféra alapelve a szabadság, hiszen minden ember szabadon akarja fejleszteni magát. Itt az egyéni cselekvés korlátja csupán az, hogy senki sem korlátozhatja más szellemi szabadságát. E szférában az együttműködők közös döntéseiket nem többségi szavazással, hanem egyetértésben (konszenzussal) kell hogy hozzák. A szellemi élet szabadsága egy "szociális követelmény", amelynek meg kell akadályoznia, hogy az emberre olyan igazságokat kényszerítsenek, hogy amiket ő nem tud elismerni, amik ezért az ő lelki életére károsak. ... A szellemi élet társadalmi szabadságánál tehát mindig a másként-gondolkozás szabadságáról van szó" (D. Brüll "Antroposophische Sozialiouls" Novalis Verlag 1984.)
A JOGI-POLITIKAI SZFÉRA feladata: a jogérzék konkretizálása törvények megalkotásával és betartatásával. E szféra alapelve az egyenlőség a törvény előtt, a döntésekben való részvétel és a személyiségfejlődés esélyei terén (ez utóbbi a szociális egyenlőség. Ebben a szférában van helye a szavazásnak, a többségi döntésnek. A jogéletben "az érző ember tevékenykedik ... valódi jogi átélésről van szó, az alap a jogérzés" (D. Brüll i.m.). Cicero szerint "természettől fogva hajlamosak vagyunk arra, hogy szeressük az embereket, és ez a jog alapja". A szféra fontos területe a gazdasági élet keretszabályainak megalkotása és betartatása.
A GAZDASÁGI SZFÉRA feladata: a szükségletek gazdaságos kielégítése a jogi-politikai szféra által meghatározott keretek között. E szféra alapelve a testvériesség. hiszen a munkamegosztás lényege, hogy mindenki sok más ember szükségleteinek a kielégítéséért dolgozik, és minden egyes ember szükségleteinek kielégítése sok más ember tevékenységéből tevődik össze. A munkamegosztás tehát nem más, mint közös törekvés valamennyiünk harmonikus, emberhez méltó élete anyai és szellemi feltételeinek megteremtésére.
Az ember fizikai szervezetének idegi-értelmi rendszer, ritmikus (szív-tüdő) rendszerre és anyagcsere-rendszerre való tagozódása jó példa arra, hogyan tudja a három autonóm rendszer mindegyike megőrizni sajátosságát, hogyan alkot mégis - egymást áthatva - egységes organizmust. A szellemi-kulturális szféra feladata az alkotni képes emberek és szellemi alkotások "termelése" mindhárom szféra számára, a szabadság szellemében, valamint az emberi és nemzeti öntudat és felelősségtudat ápolása. A jogi-politikai szféra sajátos feladata a jog- és esélyegyenlőség, valamint a másik két szféra függetlenségének biztosítása, akár hatalmi eszközökkel is. A gazdasági szféra sajátos feladata a másik két szféra működéséhez az anyagi feltételek megteremtése a testvériség szellemében.