Szocializáció

A szocializáció révén nyeri el az ember azt a társadalmi karakterét, s a hozzá tartozó képességeit, amelyek révén zavartalanul illeszkedhet be a fennálló társadalmi rendbe, s amely társadalmi rendet e karaktere és a hozzá tartozó képességek révén zavartalanul működtetheti. A piacgazdaság elmélete az embernek ezeket a képességeit és karakterét veszi leginkább figyelembe, a szakmai önazonosságtól a munkaerő áráig bezárólag, ám az embernek még a sikeres piaci működéshez szükséges szocializációs tulajdonságai sem merülnek ki a szakmai képességeivel.

A human relations irányzata mutatta ki, hogy ahol az egyéni ösztönzés lehetőségei kimerülnek, ott a társas hajtóerők sarkallják a munkavállalókat nagyobb teljesítményekre. Feltéve, ha jól szocializáltak, mert ellenkező esetben ezek az erők nem léteznek, nem is működhetnek, s hiányukban mind az egyén a munkaerőpiacon, mind a vállalkozás az árupiacon kevésbé maradhat versenyben. A különbözet – azaz a jól szocializáltság – forintértékének a kiszámítása egyszerű kivonással véghez vihető.

Vass Csaba: Bevezető fejezetek a társadalom-gazdaságtanba

Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézete