Babits Antal: Ószövetségi szómutató szótár
Logos kiadó – Magyar Bibliatársulat, 2020 online
Aki a hazai hebraisztika és judaisztika újabb irodalmában tájékozott, annak számára nem lehet ismeretlen sem a Logos könyvkiadó, sem Babits Antal neve. A kettő egyet jelent: a kiadónak Babits nem csupán tulajdonosa, de leggyakoribb szerkesztője, címlap- és tipográfiatervezője. És nem ritkán szerzője, lévén maga is a judaisztika elkötelezett kutatója.
Az Ószövetségi szómutató szótár több szempontból új fejezetet jelent úgy kutatói, mint kiadói-szerkesztői életművében. Korábbi munkái a zsidó kultúra későbbi szakaszaival foglalkoztak: mindenekelőtt a középkori zsidó filozófiával, s a legkiemelkedőbb filozófussal: Maimonidésszel. Legújabb munkájának ellenben minden későbbi zsidó gondolat és alkotás gyökere, a TaNaKh, keresztény megnevezés szerint az Ószövetség áll a középpontjában.
Munkájának, írom. A könyvének fordulat itt megtévesztő lenne. Babits, aki korábban kiemelkedett a hazai könyvkiadói mezőnyből kiadványai igényes küllemével is (nem fekete, hanem az emberi szemnek kedvezőbb, pl. zöld vagy barna színű betűk, igényes kötés, művészi értékű címlapok), ezúttal úgy döntött, hogy az online megoldást választja a hagyományos könyv-formátum helyett. Sejthetően nemcsak a kényszer nyomán, hogy e munka nyomtatott változatban (A/4-es méretben is!) nyolcezer oldal lenne, s aligha volna megfizethető áron kiadható. Ezen túl – bármennyire nem tetszik is ez a nyomtatott könyv oly régi rajongóinak, amilyen maga Babits, de e sorok szerzője is – ott az igazság: az elektronikus szöveghordozóké a jövő. Már csak azért is, mert így, nyomdaköltségek híján a befektetés pusztán a szerző ráfordított idejét, energiáját, munkáját jelenti. S ha valaki – mint Babits – mindezeket a szakma és a tárgy iránt lelkesedésből, szenvedélyből áldozza a cél érdekében, akkor lehetségessé válik, ami nyomtatott kiadvány esetében soha: e munka a Magyar Bibliatársulat honlapján ingyen elérhető bármilyen modern digitális eszközről.
Szómutató szótár – mondja a cím, és ez kissé zavarba ejtő. Mert más a szótár, és más a szómutató (konkordancia). Igaz, mindkettő ABC-rendben közli az adott szavakat. Míg azonban a szótár e szavak jelentését mutatja be (s esetleg még etimológiájukat), addig a konkordancia előfordulási helyeiket gyűjti össze és adja meg egy adott szövegcorpuson – esetünkben az Ószövetségen – belül.
A két különböző műfajnak a magyar könyvkiadásban – más-más okból – egyaránt súlyos tartozásai vannak. Ahogyan Egeresi László Sándor, aki A bibliai héber nyelv tankönyve című munkájával napjainkban a terület egyik fő szakértőjévé lépett elő, már 2012-ban, majd 2019-ben is hangsúlyozta: az utolsó bibliai héber-magyar szótár, amely „komolynak nevezhető”, Pollák Kaim 1881-es munkája volt. Ha figyelembe vesszük, hogy ez eleve középiskolai használatra készült, nem válik a hazai hebraisztika dicsőségére, hogy azóta sem sikerült felülmúlni – kivált, ha szemrontó szedését és a magyar nyelvújítás-kor emlékét őrző, ma már alig értelmezhető nyelvtani nevezéktanát tekintjük. S bár hivatásos kutatók számára nem jelenthet gondot olyan bibliai héber szótárak használata, amelyek másik nyelve német, angol, stb. – ám, mint Egeresi rámutat, ez nem minden esetben várható el a prédikációikra készülő lelkészektől, vagy éppen a lelkes amatőröktől, akik ismerkedni szeretnének a bibliai héber nyelvvel.
Van remény, hogy lesz majd ilyen, a kívánalmaknak megfelelő szótár (talán nem meglepő: Egeresi László Sándor dolgozik rajta, s 2021-re ígéri). Babits szómutató szótára nem vállalkozik, nem is vállalkozhat ennek pótlására: ám valamennyit mégis igyekszik betölteni abból az űrből, amelyet hiánya jelent.
Konkordanciából ellenben akad bőven magyar nyelven is: gondoljunk csak Baranyi József munkájára a klasszikus, Károli Gáspár-féle Biblia-fordítás „revideált” változatához (Budapest, 1999), vagy a Keresztes Szilárd szerkesztette hasonló munkára a Szent István Társulat modern katolikus fordításához (A Biblia lelkipásztori konkordanciája. Budapest, 2013.)! S ha e kiadványok még csak fel sem bukkannak a Babits munkájához mellékelt „Felhasznált és javasolt szakirodalom”-ban (igaz, ez alcíme szerint „szubjektív válogatás”), annak magyarázata, hogy az említett konkordanciák – mint jeleztük is – egy-egy magyar fordításhoz kapcsolódnak. A most elkészült Ószövetségi szómutató szótár ellenben a héber szövegből indul ki, annak szavait közli ABC rendben, s a külföldön megjelent, idegen nyelvű konkordanciák közül is azokat veszi fel irodalomjegyzékébe, amelyek hasonló elven készültek.
Ez pedig azt is jelenti, hogy ha egy valódi szótár feladatait ez a munka nem vállalhatja is fel, azért valamennyire pótol is egy ilyen szótárat, legalább addig, amíg Egeresi ígért munkája a kezünkbe (vagy netán már szintén inkább a winchesterünkre?) nem kerül.
De persze nem maradnak el a magyar szavak, sőt, toldalékok sem: a héberben nagy szerepet játszó elöljárószók (prepozíciók) szerepét csak azok tudják magyarul visszaadni. Ha belépünk a munka internetes indexében megadott linkre (https://bibliatanulmanyozas.bibliatarsulat.hu/oszovetsegiszomutato), akkor olyan felületre érkezünk, amely jobboldalt egyetlen hatalmas felületet tartalmaz, balról hármat egymás alatt. A legfelső az ún. kvadrát- (a köztudatban héber, valójában az eredeti hébert a babiloni fogság után kiszorító arám) ABC betűit tartalmazza kétszer (egyszer a héber, egyszer az arám szavakhoz): bármelyikükre rákattintva a szószedet ezen betűvel kezdődő részéhez érkezünk, s ott lehet a konkrét héber vagy arám szót keresni. Alatta találjuk a szavakat sorban – kiindulásban tehát héber szavakat áleftől, de ha pl. az arám betűsorban a qófra klikkelünk, azonnal az ilyen betűvel kezdődő arám szavak sora jelenik meg a középső mezőben. S ha ezek bármelyikére kattintunk, jobboldalt megjelenik a teljes szócikk. Legalul a magyar szavak és toldalékok ABC-rendje sorakozik. Ha ezek valamelyikére klikkelünk (vagy ha bármely magyar szót beírunk a baloldalt, legalul mellékelt szókeresőbe) csak sorszámok sora jelenik meg a legalsó baloldali mezőn belül kissé jobbra megjelenő újabb felületen: mindegyik egy lehetséges héber~arám fordítását jelenti az adott magyar szónak~toldaléknak, rákattintva ezt meg is találjuk. (Ha viszont egyáltalán nem jelenik meg sorszám, ez értelemszerűen annyit jelent, hogy még csak hasonló fogalom sem fordul elő az ószövetségi corpusban.)
Baloldalt, legfelül találjuk meg a Kiegészítő anyagok linkjét. Köztük szerepel a Lectori salutem (az olvasó köszöntése), melyet a könyv egyik szaklektora, napjaink egyik legtermékenyebb és legtekintélyesebb Ószövetség-kutatója, Karasszon István írt. Ahogyan ő és a másik szaklektor (a már többször említett Egeresi László Sándor) Babitscsal együtt aláírták a részletesebb Bevezetést is (mely szintén a Kiegészítő anyagok között jelenik meg, akár a fentebb citált szubjektív irodalomjegyzék), szakmai tekintélyükkel hitelesítve az elkészült munkát.
A Bevezetés egyetlen mondata kissé meghökkentheti az olvasót: „Kiadványunk legnagyobb erősség, hogy a héberül nem tudóknak is felkínálja a Szentírás ’eredeti nyelvű tanulmányozását’ és minden bibliafordításhoz használható...” Ami nyilván költői túlzás: a nyelvtudást semmilyen szótár, szómutató nem helyettesítheti. Fogalmakat adhat a nyelv hangzásáról (hála a hangzásbeli pontosságra törekvő átírási szisztémának – amely persze maga is csak egy 8-10. századi rabbinikus közmegegyezés hangzására tud visszautalni, az eredeti, ókori kiejtésre bajosan), teljesebben megmutathatja egy-egy azonos betűkből álló héber szó adott esetben eltérő jelentéskörét is (bár ezt nehezíti, hogy ugyanazon szó minden egyes jelentésében külön-külön van megadva, pl. ádám köznévként, mint ember és személynévként); de az eredeti nyelven történő tanulmányozást nem pótolhatja.
Ezzel együtt óriási nyeresége a hazai hebraisztikának és a Bibliát olvasóknak, hogy e szómutató immár rendelkezésre áll – ingyen, bárki által elérhetően.
Köszönjük!