Baráti kérdések

Lapszemle

Dr. Kazár Lajos, a Camberai Egyetem tanára, Ausztráliából 11 kérdést tett fel a román történészeknek. Azt szeretné megtudni tőlük, hogy hová tűntek el az egykori dák lakosság nyomai Erdélyből. A kérdések jóindulatúak. Kutatásra kívánják serkenteni a hazánkban élő román és magyar történészeket. Hadd, barátkozzanak össze! És együtt, együttes erővel tárják fel a dák múlt rejtelmeit. Csak üdvözölni lehet ezt a kezdeményezést.

Feltűnő például, hogy a helynevek közül szinte egy sem dák eredetű. Kivételnek tekinthető Sarmizegetusa, aminek a magyar megfelelője talán Sziklavár lenne. Sarmizegetusa két dák szó összetétele. Az egyik zermi, amely sziklát, magaslatot jelent. A másik pedig zeget, amely várat, erődítményt jelent. A Hunyad megyei Grediste falu mellett található.

Az is érdekes, hogy a románok ősei 6 évszázadon keresztül az erdőkben és a barlangokban vészelték át, élték túl a népvándorlás háborúkkal teli évszázadait. De nyomuk sincs sehol. Talán eltüntették? Sehol sem hagytak nyomot – rajzot, edénytöredéket, háztartási eszközöket, egyetlen barlangban sem. Vajon miért? Féltek a nyomozóktól? Meglehet.

A románok már a IV. századtól kezdve áttértek a kereszténységre – de a barlangokból hiányoznak a templomok nyomai, vagy a sírkövek, de még a kultikus tárgyak is. Ezeket is elrejtették? Biztos vagyok benne, hogy megvannak valahol, csak még nem kereste meg senki. Ehhez is össze kellene fogniuk a román és a magyar történészeknek. De őket inkább a nacionalista széthúzás érdekli? Nem lesz ennek jó vége.

Az is feltűnő, hogy Erdélynek nincs – és lehet, hogy nem is volt – dák neve. A XIX. század végén az erdélyi románok szókincsének 45,7 százaléka szláv eredetű szó. 31,4 százaléka latin eredetű, 8,4 százaléka török, 7 százaléka görög, 6 százaléka pedig magyar szó. Volt egy kevés albán eredetű szó is, de a dák szavakat hiába keresték. Teljesen megszakadt a géta—dák vonal. Vajon honnan származnak a románban az albán szavak? Mint ismeretes, Albánia és Görögország szomszédságában, a Balkán közepén nagyon sok vláh – vagyis román – szálláshely volt. És nagy számban élnek ott ma is arománok és megleni románok. Nem hiszem, hogy Erdélyből vándoroltak volna ki oda. Inkább arról van szó, hogy onnan jöttek ide…

Sok feltűnő ténnyel találkozhatunk a Váradi Regestrum tanulmányozása közben is. Ez, az 1200-as években lefolyt perek jegyzéke 600 helységnevet és 2500 személynevet tartalmaz, de közülük egyik sem román. Az oraș szó is, például, az ómagyar eredetű város szó átvétele. Erdélyben 511 falunévből mindössze csak 3 román eredetű. És egyetlen folyó vagy nagyobb patak neve sem román eredetű. Hogy lehet ez? Talán úgy, hogy a románok ennyire alkalmazkodtak a többi itt lakó néphez - és ennek következtében szép számban fennmaradtak, sőt többséggé váltak. Hát ezt érdemes lenne eltanulni tőlük! Számomra legalábbis Kazár Lajos tanár úr kérdései nagyon tanulságosak.

Zsehránszky István

Forrás: Bukaresti Rádió magyar nyelvű adása, Vélemény-rovat, 2020. november 11.