55 Szilágyi Katalin: Tibetben tanulta...

Film készül Kőrösi Csoma Sándorról

Hírneves ázsiai utazónkról, Kőrösi Csoma Sándorról készül film. A rádiós-tibetológus Sári László forgatókönyve alapján nemcsak az út egykori állomásait, hanem a keleti bölcselet megfogadni érdemes téziseit is megismerhetik majd a nézők.

Indiában forgatott Szemző Tibor és forgatócsoportja. Kőrösi Csoma Sándor útjának egykori állomásait járták végig, a tudós kutatóról készülő filmhez gyűjtve az anyagot.

2004-re Kőrösi Csoma Sándor születésének 220. évfordulójára - várhatóan a film is mozikba kerül, illetve a Duna Televízió sugározni fogja.

- Ezúttal nem jelmezes élettörténet elevenedik meg, hanem a szellem nagy kalandja, hiszen Kőrösi nemcsak fizikailag utazott, hanem a szellemi fejlődés útját is végigjárta - mondja Sári László orientalista, a film forgatókönyvének írója, akivel a tudósról, és a készülő filmről beszélgettünk.

- Ön az egyetemen tibetisztika szakon végezett. Tehát beszéli azt a nyelvet, amelyet Kőrösi Csoma Sándor tárt fel a világ számára. Mióta érdeklődik Ázsia és Tibet iránt?

- Már gyerekkorom óta. Édesapám tengerész volt, izgalmas dolgokat mesélt. Ázsiába mindig vágytam, Tibet pedig a nyelve, irodalma miatt izgatott. Különös, de a tibeti irodalom terjedelme nagyobb, mint a latin nyelvű irodalomé, pedig a tibeti nép sohasem volt több két-három milliónál. Szerettem volna megtanulni ezt a nyelvet, amely kulcs a világhoz, és erre Kőrösi is rájött.

- Vagyis?

- Amikor Kanam tibeti kolostorában befejezte a tibeti-angol szótárt, Kalkuttába indult, hogy megkeresse a magyar nép maradványait. Kalkuttában azonban megértett valamit a világból. Megtalálta nyugalmát és békéjét. Rájött, mire való az emberi létezés. Kiderült számára, hogy a legnemesebb emberi törekvés: pusztán méltón élni a világban, békével, megértéssel. Megtanulta, hogyan találjuk meg nyugalmunkat, mire való a szellem, és azt tanácsolta, ne hívjuk ki magunk ellen a sorsot. Megértette, hogy fizikai vágyaink, céljaink nem olyan fontosak. Szellemi utazásának történetét ezért is nevezem filozófiai pikareszknek, mert a szellem nagy kalandjáról szól.

- Hogyan találkozott a rendezővel, Szemző Tiborral? Mikor fogalmazódott meg önökben, hogy filmet készítenek a tudósról? Alcím: A mítoszok mögötti ember

- Véletlenül találkoztunk Delhiben, én nem is ismertem őt. Éppen egy indológus kollegával a Himalájába indultunk volna, amikor a Magyar Kulturális Intézet ajtaján kilépett Szemző, és megkérdezte: hová tartunk, jöhetne-e velünk. Elmentünk a kanami kolostorba, ahol Kőrösi 1827-től 1930-ig dolgozott. Szemző Tibort már régen foglalkoztatta a téma, de ekkor még érdekesebbé vált számára. Ismerte a Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában című könyvemet, amely szintén a főhős "fejlődésregénye", ezért kért meg a Csoma-forgatókönyv megírására.

- A magyarok többsége alig tud Kőrösiről. Talán csak annyit, hogy Ázsia-kutató volt, de azt már kevesebben mondanák meg róla, hogy ő készítette el az első tibeti-angol szótárt. Vajon mindezek ellenére be lehet majd csalogatni őket a moziba?

- Éppen ezért kell, hogy megismerjék, hogy tudjanak róla. Ismerjék meg, mit talált a tibeti irodalomban! Nem csak szavakkal, grammatikával találkozott ott, hanem egy új világlátással is. A nyugati világ először Csomától kapott híreket Keletről. Ne csak azt gondolják csupán, hogy Kőrösi Csoma egy nagy magyar hős, aki sokat fázott és komoly áldozatokat hozott Tibetben a tudományért. Ennél sokkal többet tett. A keleti kultúra ma egyre fontosabb a Nyugat számára, a Kőrösi felfedezései pedig nyugodtabb gondolkodásra, életvezetési gyakorlatra tanítanak bennünket.

- A tudóst a filmben nem hősként mutatják be, a mítoszok mögötti embert láthatjuk. Kőrösi nem nagyon beszélt magáról, igazából nem is ismerjük.

- Pontosan ezért nem is jelenik meg a filmben, mert személyét alig ismerjük. A gondolatait, érzelmeit azonban igen. Ezeket pedig az olvasmányélményei, a tibeti könyvek alakították. A Csoma-legendárium tíz szovátai gyűjtésű, szellemes népi legendát foglal magába. A filmben a narrátor ezeket a legendákat magyarul meséli, miközben zenét hallunk, Roskó Gábor naiv ábrázolással festett képeit láthatjuk, amelyeken pici animáció történik. A legendákat Indiáról, Tibetről készült fekete-fehér felvételek kötik össze, és közben a magyar nyelvű szöveget a háttérben még tizenhárom nyelven hallhatjuk, természetesen nem egyszerre. Megismerhetjük a filmből a keleti bölcseletet, amely az élet és halál nagy kérdéseiről gondolkodik. Kőrösi megtalálta, amit keresett, így Kalkuttában megállt, nem is ment tovább, nyolc évig maradt itt. Ekkor már tudta, hogy semmiféle földi cél nem fontosabb az ember életében, mint az érdekek nélkül kialakított jó viszony - életünkkel és halálunkkal. A békés, derűs létezés. Ezért is szorult Kalkuttában háttérbe a magyarok eredetének kutatása. Aztán pedig halála akadályozta meg eredeti terve megvalósításában.

- Indiában forgatni nem olcsó dolog. Mennyi pénz áll rendelkezésükre a film elkészítéséhez?

- A Magyar Mozgókép Közalapítvány 35 millió, a Duna Televízió pedig 5 millió forinttal támogatja a készülő produkciót. (MTI-Press)

A film elkészült és nagy sikernek örvend. A youtube-on megtekinthető...