Mátyás király

1845, bronzszobor, 57 cm

Helye a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán: B-C épület, I. emelet

Alexy az 1840-es évek első felében Bécsben tanult. Viktória angol királynőről mintázott kis lovas szobra sikert aratott, ennek köszönhetően érdekes megrendeléshez jutott: a Habsburg Birodalom jeles hadvezéreiről kellett egy tizenhat darabból álló sorozatot készítenie. Idehaza a reformországgyűlések és -mozgalmak politikai-társadalmi változásokat sürgettek, előtérbe került az ország függetlenségének gondolata és a nemzeti király iránti óhaj. Mindez a nemzeti múlt nagyjaira irányította a figyelmet, aktuálissá vált Mátyás király emlékművének felállítása. Országos méretű gyűjtés kezdődött, Ferenczy István elkészítette a terveket, elképzelései azonban megosztották a közvéleményt, mivel azokat túlzottan nagyra törőnek találták.

Valószínűleg ez az általános korhangulat késztette Alexyt arra, hogy egy magyar hősökből és királyokból álló sorozatot tervezzen, s ennek első darabjaként Mátyás királyt mintázza meg. A kis álló bronzfigura a reneszánsz uralkodót, a tudományok és a művészetek mecénását ábrázolja. Fejét - korona helyett - a győztes hadvezér babérkoszorúja övezi. Kezét oszlopszerű, gotizáló, mérműves kis építményen nyugtatja, amelynek mindhárom oldalát allegorikus alakok díszítik. Szerepeltetésükkel a szobrász egyfajta "plasztikus laudációt" valósított meg: Historia, Minerva és Fortuna Mátyás életművét és személyét dicsőítik.

Alexy műve az 1844-es pozsonyi országgyűlésen, majd a pesti műkiállításon is sikert aratott, a bemutatott mintáról bronzpéldányokat öntöttek, de Alexynek a sorozatra vonatkozó elgondolása meghiúsult.

Eredetileg a Magyar Nemzeti Galéria honlapján: >>>