Samuel Taylor Coleridge angol költő, kritikus, és filozófus. William Wordsworth-szel együtt az angol romantika alapítója, "tavi költő". Legismertebb költeménye az Rege a vén tengerészről (The Rime of the Ancient Mariner) és a Kubla Kán, valamint a Biographia Literaria (Irodalmi életrajz) című prózai műve. A Devon megyei Ottery St. Maryben született 1772. október 21-én. Apja köztiszteletben álló lelkész volt. Kilenc testvére közül Samuel volt a legfiatalabb, és mivel ő volt a szülők "kis kedvence", bátyjai gyakran csúfolták, ami elől rendszeresen a helyi könyvtárba menekült. 1781-ben meghalt édesapja, és ő bentlakásos egyházi iskolába került. Anyjához fűződő viszonya nem volt felhőtlen. Tanítási szünetekben is alig engedték haza a szigorú iskolából. 1791-1794-ig Coleridge Cambridge-be járt főiskolába. 1792-ben első díjat nyert egy irodalmi pályázaton. 1793-ban otthagyta a főiskolát és, valószínűleg a Mary Evans iránt érzett szerelmi bánattól vezérelve, beállt a hadseregbe. Testvérei később kiváltották onnan, és a főiskolára is visszavették, ám diplomát nem szerzett. Az egyetemen ismerte meg a kor radikális politikai és vallási nézeteit, és itt kötött barátságot a híres költővel, Robert Southey-val is. 1795-ben a két barát feleségül vett egy testvérpárt, Coleridge Sarah Frickert, Southey pedig Edith Frickert. Coleridge házassága azonban nem sikerült jól: a költő beleszeretett Sara Hutchinsonba, aki ráadásul nem viszonozta érzelmeit. Ugyancsak 1795-ben ismerte meg Coleridge William Wordsworth-öt, a költőt és a húgát, Dorothyt.
1796 körül Coleridge fogfájása és neurológiai problémái miatt, hogy fájdalmait csökkentse, ópiumot kezdett használni. Akkoriban nem volt köztudott az ópium kártékony hatása.
1797 és 1798 között volt Coleridge költőileg a legtermékenyebb. Ekkoriban a somerseti Nether Stoweyban lakott, Wordsworth-től nem messze. Ebből az időszakból való az Ének a vén tengerészről és a Kubla Kán.
1798-ben Coleridge és Wordsworth közös verseskötetet adott ki Lírai balladák címmel (Lyrical Ballads). Később ez a mű bizonyult az angol romantika kezdetének. Jóllehet Wordsworth jóval több verset írt a kötetbe, Coleridge Ének a vén tengerészről című versének első változata is helyet kapott a könyvben.
1798 őszén Coleridge, Wordsworth és húga, Dorothy Németországba utazott. Míg Coleridge le volt nyűgözve az úttól, Wordsworth honvággyal küszködött. Coleridge hamarosan külön utakon járt, főleg vidéki egyetemeken tűnt fel. Ekkoriban kezdett el érdeklődni Immanuel Kant és Gotthold Lessing filozófiája iránt. Coleridge németül tanult, majd Angliába való visszatérése után lefordította a német klasszikus költő Friedrich Schiller Wallenstein című drámai trilógiáját.
1800-ban visszaköltözött a Lake Districtbe, ám hamarosan magánéletbeli problémák, az ópium fokozott használata és Wordsworth-szel megromlott kapcsolata miatt megcsappant saját költészetébe vetett hite. Ebből fakadt a Csüggedés (Dejection: An Ode) című költeménye.
Többször utazott a Földközi-tengerre, többek között Szicíliába, és Máltára, hogy megromlott egészségi állapotát a klímaváltozással javítsa. Azonban ekkor már súlyosan ópiumfüggő volt. 1810-1820 között számos előadást tartott Londonban és Bristolban.
1817-től James Gillman orvosnál lakott, és az ő otthonában fejezte be végül Biographia Literaria (Irodalmi életrajz) című irodalmi kritikai művét. Komoly depresszióval küszködött.
1834. július 25-én halt meg.
Források: